Hypoplasia – A fogzománc rendellenessége

Fogaink belső szerkezetét egy igen kemény, 90%-ban ásványi anyagokból felépülő anyag, a fogzománc borítja. Normál esetben a fogzománc elég vastag és ép szerkezetű ahhoz, hogy egy életen keresztül megóvja az alatta meghúzódó mélyebb rétegeket. Ha azonban valamilyen belső rendellenesség vagy külső környezeti hatás éri, szerkezete megváltozhat, ami nem csak esztétikai problémát jelenthet.

A fogzománc rendellenességéről (hypoplasia) akkor beszélhetünk, ha annak szerkezete, mennyisége valamilyen hiányt szenved, ennek következtében minősége leromlik, szemmel látható elváltozások jelentkeznek. Egy szerkezetében sérült, hiányos fogzománc jóval gyakrabban vezet fogérzékenységhez, fogszuvasodáshoz, hiszen kevésbé ellenálló a szájüregben fellépő savas hatásokkal szemben.

A hypoplasia típusai:

A fogzománc hypoplasia-t kétféle osztályra sorolhatjuk: a rendellenesség lehet vele született (genetikai, örökletes) illetve kialakulhat külső környezeti hatások eredményeként is.

ÖRÖKLETES HYPOPLASIA

Örökletes hypoplasia-nak vagy amelogenesis imperfecta-nak azt a fogzománcot érintő genetikai betegséget nevezzük, mely során a zománc embrionális fejlődése zavart szenved. Genetikai betegségről lévén szó, nem csak a tejfogakat, hanem a maradó fogakat is érinti.

A fogzománc örökletes fejlődési rendellenességének számos altípusát tartják számon, a leggyakoribb tünetek az alábbiak:

– a fogzománc lehet vékony, lágy, porózus, sérülékeny (gyorsan kopik vagy letörik),
– a fogak elszíneződnek (fehér, krétaszerű foltoktól, sárgás, barnás színezetig változó),
– a fogzománc felületén apró gödrök, extrém esetben lyukak figyelhetők meg,
– gyakrabban alakul ki fogérzékenység, fogszuvasodás.

KÖRNYEZETI HYPOPLASIA

Előfordulhat, hogy a fogzománc nem örökletes okok miatt szenved valamilyen hiányt, hanem mert magzati vagy kisgyermek korban valamilyen trauma, külső környezeti hatás lép fel, ami befolyásolja a zománcfejlődés érzékeny folyamatát.

A környezeti hypoplasia kialakulásának okai:

– vitaminhiány (A-, C-, D-vitamin hiány),
– szifilisz,
– terhesség alatt fellépő fertőzés, láz,
– várandósság során szedett gyógyszerek,
– kora gyermekkori betegségek (középfülgyulladás, láz, tüdőgyulladás, vírusos fertőzések) gyógyszeres kezelések,
– szülési rendellenességek, koraszülés,
– túlzott fluoridbevitel (fluorózis),
– a vér alacsony kalciumszintje (hypocalcemia),
– fogakat ért trauma.

 

A környezeti hypoplasia leggyakoribb tünetei:

– érinthet egyetlen fogat vagy többet egyszerre;
– jelentkezhet tej- és maradófogakon is;
– a fogzománc nem elég vastag, puha és vékony, könnyen elválik az alatta lévő dentintől;
– a fogakon elszíneződések jelentkeznek (fehér foltok, sárgás-barnás elszíneződések);
– szifilisz okozta rendellenesség esetén: a felső metszőfogak élén félhold alakú zománchiány jelentkezik;
– a fogzománc felszíne egyenetlen, porózus, gödröcskék jelentkezhetnek rajta;
– fluorózis okozta rendellenesség esetén: fehéres, sárgás vagy barnás foltok a fogakon;
– sérülékeny, gyorsan kopó fogzománc;
– gyakori fogérzékenység, fogszuvasodás;
– zárkózottság a fogak állapota miatt.

A ZOMÁNC HYPOPLASIA KEZELÉSE

A fogzománc rendellenességének kezelésekor többféle célt kell szem előtt tartani:

– fogérzékenység enyhítése,
– fogszuvasodás megelőzése,
– esztétikai panaszok (elszíneződések, rendellenes alaki megjelenés) kezelése.

A hypoplasia kezelésének formái:

– fluoridos kezelés (pl. ecsetelőkkel, gélekkel, habokkal, stb.) rendelőben illetve otthon,
– felszíni egyenetlenségek, gödröcskék helyreállítása, szerkezet javítása esztétikus fogtöméssel,
– erősen károsodott fogszerkezet esetében: fémmentes korona,
– eltávolított fog esetében: implantátum vagy híd,
– elszíneződés esetén: fogfehérítés (sérült zománc esetén nem javasolt).