Harapási rendellenességek típusai, kezelése

Ideális esetben az alsó és felső fogsor tökéletesen illeszkedik, a fogak szép sorban állnak, egyik sincs megdőlve semmilyen irányba, nem torlódnak, tehát a fogazat szabályos. Nem csak esztétikailag jelent előnyt a szép fogazat; a megfelelő rágást, emésztést és beszédet is befolyásolja a fogak állcsontban elfoglalt helye és egymáshoz viszonyított térbeli pozíciója. Minden, a szabályostól eltérő jelenséget valamilyen harapási rendellenességként ismerünk, melyek bár különböznek egymástól, kezelésükhöz szinte minden esetben fogszabályzóra van szükség.

A HARAPÁSI RENDELLENESSÉGEK OKA

A harapási rendellenességek általában örökletesen kialakuló szabálytalanságok, így ha a felmenőink között találunk szabálytalan fogazattal rendelkezőket, nagy eséllyel valószínűsíthető, hogy tőlük örököltük szájüregünk anatómiáját is.

Bizonyos születési rendellenességek vagy betegségek is vezethetnek szabálytalan fogazathoz:

– szájpadlás hasadék,
– ajakhasadék,
– szájüregi vagy állcsontbeli tumorok kialakulása,
– abnormális formájú vagy zsúfolódott fogak,
– szám feletti fogak,
– az alsó vagy felső állkapocs fejletlensége vagy túlfejlettsége.

Vannak azonban olyan esetek, amikor életmódunk vagy egyes szokásaink miatt alakul ki valamilyen harapási rendellenesség, torlódás vagy térbeli elváltozás:

– gyakori cumizás 3 éves kor után is,
– elhúzódó cumisüveg használat,
– ujjszopás,
– korán eltávolított tejfogak (az állcsont növekedése nem megfelelő ütemben halad),
– sérülések, melyek befolyásolják az állcsont elhelyezkedését,
– rosszul illeszkedő fogtömések, koronák,
– hiányzó fog (fogak) miatt kialakuló elmozdulások.

A HARAPÁSI RENDELLENESSÉGEK TÜNETEI

A harapási rendellenességeknek és a fogak szabálytalanságának vannak mások számára is szembe tűnő tünetei, míg vannak panaszok, amit szinte csak a beteg vagy a környezete vesz észre.

– torlódott, egymásra érő fogak,
– kiálló fogak,
– megdőlt fogak,
– túl nagy rések a fogak között (legjellemzőbb: metszőfogak között),
– az arc formájának megváltozása,
– beszédbeli problémák (selypítés, nem megfelelő artikulálás),
– gyakori véletlen ráharapás a nyelvre vagy a száj belső felére,
– kényelmetlenség vagy fájdalomérzet rágás, harapás közben,
– az állcsont fájdalma, ropogása,
– szájlégzés,
– az ajkak gyakori cserepedése, gyulladása,
– a fogíny gyakori vérzése,
– ínygyulladás,
– torlódott fogak közötti fogszuvasodás,
– túl erősen terhelt fogaknál: a fogmeder gyulladása,
– kevésbé vagy egyáltalán nem terhelt fogaknál: krónikus ínygyulladás.

A HARAPÁSI RENDELLENESSÉGEK TÍPUSAI

A harapási rendellenességeket többféleképpen csoportosíthatjuk és osztályozhatjuk. A leggyakoribb harapási rendellenesség típusok:

Fogtorlódás

Zsúfoltan elhelyezkedő, egymást fedő, egymásra lapuló fogak, jellemzően a front fogak területén. A nehéz tisztán tarthatóság miatt a zsúfolódott fogak között gyakoribb a fogszuvasodás, ínygyulladás kialakulása és a fogkőképződés mértéke.

Kialakulásának hátterében állhat helyhiány. Amennyiben a tejfogak torlódottak, a maradó fogak nem képesek megfelelően előtörni, így akár a fogak állcsontban való rekedése (impactio) is előfordulhat, ilyenkor a fog megreked és nem képes előbújni.

Fogak közötti rések, hézagok (diastema)

Jellemzően a metszőfogak területét érinti. A felső metszőfogak közötti rés kialakulhat örökletesen vagy megvastagodott és lenőtt felső ajakfék, esetleg a két metszőfog közötti számfeletti fog miatt is.
A túl nagy rés zavaró lehet esztétikailag és gyakran beszédhibákat eredményez (pl. selypítés).

Rosszul elhelyezkedő középvonal

Előfordulhat, hogy a felső fogsor középvonala és az alsó fogsor középvonala nem pontosan egymás alá kerül, ez esetben a fogsor némi szabálytalanságot mutat.

Nyitott harapás

Nyitott harapásról akkor beszélünk, ha az alsó és felső fogsor összezárásakor a metszőfogak vagy az oldalsó fogak nem találkoznak, a két fogsor között kisebb-nagyobb távolság van.

Elülső nyitott harapás kialakulhat ujjszopás vagy nyelvlökés miatt (ebben az esetben a páciens minden nyeléskor előrelöki a nyelvét), míg oldalsó nyitott harapást okozhat a nyelv rendszeres szopogatása, szívogatása is.

Mélyharapás

Ez a népesség leggyakrabban előforduló harapási rendellenessége, egyes statisztikák szerint a lakosság 60-70%-ára jellemző a kisebb-nagyobb mértékű mélyharapás. Ennek oka életmódunkban keresendő: mivel egyre kevésbé kell megrágnunk az ételeket, rágószervünk bizonyos fokú visszafejlődést mutat.

Mélyharapásról az orvostudomány akkor beszél, ha a felső metszőfogak éle 2-3 mm-nél nagyobb mértékben fedi az alsó metszőfogakat. Súlyos esetben az alsó metszőfogak felső éle beleér a felső metszőfogak mögötti ínyszélbe vagy a szájpadlásba. A mélyharapás gyakran okoz traumás ínygyulladást illetve a fogágy károsodását, pusztulását is előidézheti.

Keresztharapás

Keresztharapásnak nevezzük, amikor az alsó fogak a felső fogak elé zárnak. Keresztharapás jelentkezhet a fogsor első és hátsó részén, de érinthet 1-1 fogat is.

A keresztharapás nem csak esztétikailag lehet zavaró, hanem a fogíny és a fogágy is gyakrabban betegszik meg.

Rotáció, elfordulás

Rotációról akkor beszélünk, amikor egy fog bár a megfelelő helyen ül, a normál pozíciójához képest kissé meg van csavarodva, el van fordulva.

Metszőfogak előre vagy hátra állása

Előfordulhat, hogy kizárólag a metszőfogak állnak szabálytalanul a fogazatban; a két leggyakoribb eset, amikor normál harapási síkhoz képest a metszőfogak előreállnak, illetve amikor hátraállnak.

A felső metszőfogak előre állása, kiállása miatt előfordulhat, hogy a száj nem zárható be megfelelően (az ajkak nem érnek össze teljesen), emiatt szájlégzés alakul ki, ami ajakpírt, az ajkak kiszáradását és gyakori gyulladását idézi elő.

Egyéb fogazati rendellenességek

Előfordulhat, hogy egy-egy fog bár teljesen kifejlődik, mégis visszamarad az állcsontban és nem bújik elő, esetleg rossz helyen tör elő. Jelentkezhetnek továbbá szám feletti fogak illetve a fogíven kívül vagy belül előtörő fogak is.

A HARAPÁSI RENDELLENESSÉGEK KÖVETKEZMÉNYEI

Amennyiben a felsorolt harapási rendellenességek kezelés nélkül maradnak, enyhébb és súlyosabb következményekkel kell számolnunk.

– Esztétikai problémák: a rendellenes fogazat egyik legnyilvánvalóbb következménye az esztétikai hátrány, hiszen egy kusza vagy előreálló fogsor általában kevésbé nyújt esztétikus látványt, mint egy egészséges, szabályos fogazat.

– Nyelési, légzési rendellenességek: jóval komolyabb panaszokat is okozhatnak a nem megfelelően elhelyezkedő fogak. A metszőfogak előreállásánál például gyakran alakul ki szájlégzés, ami azonban gyakori gyulladások (pl. ajakgyulladás) forrása lehet. A rosszul záródó fogazat miatt megváltozhat a rágás minősége és hatékonysága, ami nehezítheti a nyelést is.

– Beszédhibák: a két metszőfog közötti nagyobb rés már önmagában okozhat selypítést, de más rendellenességeknél sem ritka a pöszeség, a selypítés, a nem megfelelő artikulálás.

– Pszichés panaszok: nem csak gyermek, hanem felnőttkorban is okozhat gátlásokat a szabálytalan fogazat. Az önértékelési zavarok vagy a visszahúzódó viselkedés mellett gyermekkorban a csúfolódás is komoly problémát jelenthet.

– Állkapocsízületi problémák: a nem megfelelő terhelés, az alsó vagy felső állkapocs szabálytalansága miatt az állkapocsízületben is jelentkezhetnek panaszok (gyulladás, ficam, kattogás, ropogás).

– Ínygyulladás, fogágy betegség: a szabálytalan fogazaton sokkal erőteljesebb a plakk felhalmozódása, így az íny is hajlamosabb lehet a gyulladásra. Nem terhelt vagy túlterhelt fogaknál a fogágy is károsodhat, ami veszélyezteti a fogak megtartását.

– Fogszuvasodás: torlódott, számfeletti vagy megdőlt fogaknál gyakran alakul ki fogszuvasodás, hiszen a szabálytalan résekben, zugokban sokkal nagyobb esélye van a baktériumoknak megtelepedésének és a fogszuvasodás kialakulásának.

A HARAPÁSI RENDELLENSSÉGEK KEZELÉSE

A harapási rendellenességek hatékonyan kezelhetők fogszabályzó készülékkel. A kezelés ideje és a fogszabályzó készülék típusa mindig az egyéni adottságainktól és a fogazat eltéréseinek súlyosságától függ, ezért nem általánosítható a kezelés módja.

Ma már nagyon diszkrét fogszabályzó módszerek léteznek, így akár felnőtt korban sem kell aggódnunk, hogy hátrányosan változik a kinézetünk a fogszabályzó készülék miatt. Ráadásul a befektetett munka megéri, hiszen nem csak külső megjelenésünk vagy fogazatunk egészségi állapota javul, hanem önbizalmunk is szárnyra kél egy vonzó és egészséges mosolytól.