Fognyaki szuvasodás – okok, tünetek, kezelés

A kialakulás helyétől függően többféle fogszuvasodás típust különíthetünk el. Jellemzően a fog rágófelszíneken, a fogközi területeken vagy a fognyaknál alakul ki fogszuvasodás. A fognyaki szuvasodás kialakulásának többféle oka lehet – belső és külső tényezők egyaránt -, de megelőzéséért is sokat tehetünk.

A FOGNYAKI SZUVASODÁS ÉS TÜNETEI

Külső szerkezete alapján három fő részre oszthatjuk a fogakat: gyökér, korona és a kettő között található fognyak. Fognyaknak általában az íny vonala feletti területet tekintjük, ha a fogíny betegség miatt visszahúzódik, akkor azonban már a gyökér is szabaddá és láthatóvá válik.

Fognyaki szuvasodásnak a gyökér és korona találkozási pontjánál meginduló fogszuvasodást nevezzük. Leggyakrabban az alsó őrlőfogakra jellemző, ezután a kisőrlő fogak, a szemfogak és a metszőfogak következnek, bár utóbbi már inkább a felső állcsonton jellemző.

A fognyaki szuvasodás tünetei: kezdetben fehér, sárgás színű foltok a fogzománcon, később barnás, szürkés majd fekete területek megjelenése, a fogszerkezet sérülése, lyuk kialakulása. A szuvas terület alakja általában kerek vagy ovális és jelentkezhet a fog egy vagy több oldalán is egyszerre, bár jellemzően a külső felszínt érinti.

A FOGNYAKI SZUVASODÁS KIALAKULÁSÁNAK OKA

A fognyaknál jelentkező szuvasodás hátterében nem csak külső tényezők, hanem belső okok is meghúzódhatnak.

Szájüregi tényezők:

– Szájszárazság: szájszárazság következtében nyáltermelésünk csökken, így a nyál természetes védőfunkcióját sem tudja megfelelően ellátni. Ha a nyál nem mossa le megfelelően a lepedéket a fogakról és nem segít az étkezések utáni savas pH érték semlegesítésében, akkor a baktériumok elszaporodhatnak és megnő a fogszuvasodás kialakulásának esélye.

– Rossz szájhigiénia: elhanyagolt szájhigiénia következtében az ételmaradékokból és baktériumokból álló vékony filmréteg egyre erősebben halmozódik a fogakra és a fogínyre, intenzív fogkőképződés indul.

– Ínyrecesszió: amennyiben a plakkot nem távolítjuk el megfelelő alapossággal a fogakról, az gyakran ínygyulladást okoz. Ha a fogíny gyulladt, nem tapad megfelelően a fogakra, ami lehetővé teszi a baktériumok számára, hogy bejussanak az íny alá. Az íny alatt ún. ínytasakok jöhetnek létre, a gyulladás pedig átterjedhet a fogakat megtámasztó csontállományra, és megindul az ínysorvadás folyamata. Az íny visszahúzódását ínyrecessziónak nevezzük.

– Magas baktériumszám: szájüregünkben több millió  baktérium él, melyek többsége nélkülözhetetlen a megfelelő emésztéshez és immunrendszernek. Van azonban néhány faj,melyek az ínybetegségért vagy a fogszuvasodásért felelősek, ha ezekből a baktériumokból túl sok található a szájüregünkben, akkor hajlamosabbak lehetünk a fognyaki szuvasodásra is.

– Túlzott szénhidrát fogyasztás: a cukros, szénhidrátokban gazdag élelmiszerek a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans baktérium kedvenc csemegéi. A szénhidrátok lebontása közben az S. mutans savakat termel, melyek meggyengítik a fogzománcot és kivonják belőle az egészségét biztosító kalciumot és foszfátokat.

– Korábbi beavatkozások: ha az érintett fog koronáját vagy gyökerét már kezelték, fúrták vagy tömték, akkor megnő az újbóli fogszuvasodás kialakulásának esélye.

– Környező fogpótlások: ha részleges fogpótlással rendelkezünk és nem figyelünk oda a megfelelő szájhigiéniára, akkor a környező természetes fogaink láthatják kárát a dolognak. Mivel a fogpótlások környékén jóval erősebb a plakk felhalmozódás, mint természetes fogainkon és könnyebben ragadnak be ételmaradékok is ezekre a területekre, így a szomszédos élő fogaknál megnőhet a fogszuvasodás kialakulásának veszélye.

– Fogszabályzó: a rögzített fogszabályzó készülék ragasztott brekettjei körül sokkal erősebb lehet a lepedék felhalmozódás, ráadásul a drótok miatt jóval nehezebb a mindennapos szájápolás is. Önmagában a fogszabályozó viselete megnöveli a fogszuvasodás, ínybetegségek kialakulásának esélyét.

– Harapási rendellenességek, szabálytalanságok: ha fogaink nem állnak megfelelő irányba az állcsontban, például egymásra csúsznak, torlódnak, kiállnak, stb., akkor jóval nehezebb megfelelő szájhigiéniát fenntartani. Ebben az esetben nem csak a fogszuvasodás, de az ínybetegségek kialakulásának esélye is megnő.

Szájüregen kívüli tényezők:

– Életkor: a fognyaki szuvasodás gyakoribb idősebb korúaknál, mint fiataloknál és gyakrabban érinti a férfiakat, mint a hölgyeket. Idősebb korban gyakrabban fordul elő ínyrecesszió, melynek következtében a fognyak szabaddá válik, ami növeli a fogszuvasodás kialakulásának esélyét.

– Kontroll hiánya: ha valaki nem jár rendszeres fogászati ellenőrzésekre és tisztításra (fogkő eltávolítás, polírozás), jóval nagyobb eséllyel marad észrevétlen a probléma, s már csak akkor derül fény a fognyaki szuvasodásra, amikor a betegség visszafordíthatatlan és látható tünetei vannak.

– Testi akadályok: különböző betegségek, pl. Parkinson kór miatt megnehezül a megfelelő szájhigiénia, hiszen a precíz fogmosás elvégzése nem mindig lehetséges.

– Gyógyszeres kezelések: bizonyos gyógyszeres kezelések miatt csökkenhet a nyáltermelés, szájszárazság alakulhat ki. Állandó jelleggel szedett gyógyszereinkről érdemes kikérni fogorvosunk, háziorvosunk véleményét és megpróbálkozni más típusú szerekkel, ha a jelenlegi szájszárazságot okoz.

– Cukorbetegség, autoimmun betegségek: a diabétesztől szenvedőknek sokkal gyakrabban alakul ki gyulladás a szervezetében, így a szájüregi betegségek is sűrűbben érintik őket. A cukorbetegség mellett bizonyos autoimmun betegségek (pl. Sjögren szindróma) vagy sugárkezelés is okozhat szájüregi változásokat (pl. szájszárazság, gyulladások kialakulása).

– Alkohol- vagy drogfüggőség: mind az alkohol-,  mind pedig a drogfüggőknél jóval gyakrabban fordul elő fogszuvasodás vagy ínygyulladás. Ennek hátterében az elsavasodó szájüreg, az elhanyagolt szájhigiénia és a szűrővizsgálatok kerülése áll.

– Fluorid hiánya: Magyarországon az ivóvíz természetes módon is tartalmaz fluoridot, így belülről erősíthetjük a fog szerkezetét. Ha azonban kerüljük a fluoridos szájápolási szereket, azonban szájápolási szokásaink nem tökéletesek, könnyebben eshetünk áldozatául a fogszuvasodásnak.

A FOGNYAKI SZUVASODÁS KEZELÉSE

A fognyaki szuvasodás mindenképp kezelést igényel. Attól függően, hogy a fogszuvasodás milyen kiterjedésű és elhelyezkedésű, többféle lehetőség közül választhatunk:

– Amalgám tömés: amalgám töméssel akkor érdemes kezelni a fognyaki szuvasodást, ha nem látható területen helyezkedik el, például hátsó őrlőfogaknál. Az amalgám az egyik legtartósabb tömőanyag, s bár nem esztétikus, mégis a legtartósabb.

– Üvegionomer tömés: az üvegionomer tömőanyag azért lehet jó választás, mert szerkezetéből hosszú időn át szabadulnak fel fluorid ionok, melyek segítik az újbóli szuvasodás kialakulását. Egyetlen hátránya, hogy könnyen kopik, ezért tartóssága általában 5 év. Esztétikailag bár jobb választás, mint az amalgám tömés, kissé mégis észrevehető a tömés jelenléte, ezért használata inkább rejtettebb területeken javasolt.

– Kompozit tömés: a kompozit tömés azért jó választás, mert tökéletes esztétikai eredményt nyújt, tehát akkor is alkalmazható, ha a fognyaki szuvasodás a front fogakat érinti.

– Korona: ha a fogszuvasodás kiterjedése túl nagy vagy egyéb okból nem javasolható a tömés készítése (pl. szájszárazság), akkor lehetséges a fog visszacsiszolása és porcelán korona felhelyezése a fogra.

A FOGNYAKI SZUVASODÁS MEGELŐZÉSE

Ha valaki hajlamos a fognyaki szuvasodásra, az alábbi megelőző intézkedéseket teheti a panaszok megelőzése érdekében:

– napi kétszeri, 2 perces fogmosás, lehetőleg elektromos fogkefével,

– fluoridos fogkrém használata,

– szájszárazság esetén speciálisan szájszárazságra kifejlesztett szájápolási szerek alkalmazása,

– fluoridos gélek használata,

– fluoridos kezelés igénybevétele fogorvosi rendelőben,

– plakkfestő oldat használata (fejlesztheti a szájápolási kultúrát),

– klórhexidines termékek használata kúraszerűen,

– rendszeres 6 havi fogászati ellenőrzés.