130 ezer éves leletek elemzését követően fény derült rá, hogy a neandervölgyi ember kezdetleges fogpiszikálókkal kezelte panaszos fogait – állítja a Kansas Egyetem legfrissebb tanulmánya. A kutatás gerincét a horvátországi Krapina-lelőhelyen talált egykori maradványok szolgáltatták. A felfedezés egyszerre két dolgot is alátámasztani látszik: egyrészt bizonyítást nyert, hogy már a neandervölgyi embernek is voltak fogászati panaszai, … Tovább
A fák életgyűrűihez hasonlóan mikroszkopikus szinten a fog dentinjében is láthatóak maradnak az évek során szervezetünket ért hatások, például egyes vitaminok, ásványi anyagok hiánya. Kanadai kutatóknak sikerült pontosan meghatározni a D-vitaminhiány nyomait a fog belső szerkezetében. A D-vitaminhiány nyomait meglehetősen nehéz visszakövetni a csontokból, hiszen a csontvázat folyamatos finom változások érik. Ezzel szemben a fogból … Tovább
A Bolognai és a Ferrarai egyetem kutatóinak tanulmánya a Sceintific Reports szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban látott napvilágot. A páciens egy 25 éves férfi volt, aki Itália északi részén élt a 14 160 és 13 820 évvel ezelőtti időszakban, jó állapotban fennmaradt csontvázára 1988-ban bukkantak a Dolomitokban, Belluno közelében – olvasható a Discovery News hírei között. … Tovább
Az izraeli Qesem barlangban feltárt fogászati leletek elemzését követően még közelebb kerültünk őseink mindennapjainak megértéséhez. A fogakról vett fogkő minták 400 ezer éves távlatból sokszínű információval szolgálnak elődeink életmódjáról, táplálkozási szokásairól. A Tel-Avivi Egyetem kutatói spanyol, brit és ausztrál szakemberekkel kiegészülve 400 ezer éves fogkő mintákat elemezve eddig ismeretlen bizonyítékokat találtak a késő paleolit korban … Tovább
Nyugat-Európa első műfogának maradványa lehet egy vaskori kelta sírban, amelyet Észak-Franciaországban tártak fel. A La Chene-ben talált, gazdagon felszerelt sírkamrában nyugvó nő 20-30 éves korában halt meg. Egyik felső metszőfogának helyén egy vastűre bukkantak. A régészek szerint Nyugat-Európa első műfogának a maradványa kerülhetett elő. Elképzelhető, hogy a tű hajdan fából vagy csontból készült műfogat rögzített, … Tovább
A fogszuvasodás néhány legkorábbi bizonyítékát fedezték fel a kutatók a mai Marokkó területén több mint 13 700 évvel ezelőtt élt kőkorszaki vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványainak vizsgálatakor. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertetett tanulmány szerint a korabeli emberek sok magas szénhidráttartalmú ételt fogyasztottak. A fogaik rossz állapota pedig azt sugallja, hogy gyakran szenvedhettek fájdalmaktól – adta … Tovább
Mostanáig a szárazföldi nagytestű növényevő dinoszauruszok, más néven sauropodák fogazatáról mindössze azt sejthettük, hogy a hatalmas mennyiségű táplálékfogyasztás következtében fogaik igen komoly igénybevételnek voltak kitéve, így elég hamar elkoptak. Modern tudományos vizsgálatoknak köszönhetően most számos új információval gazdagodtunk. Több amerikai egyetem együttes munkájának eredményeképp forradalmi tanulmány jelent meg két sauropoda dinoszaurusz, a Camarasaurus és a … Tovább
Ínyünk és fogaink egészségéhez, valamint emésztésünk hatékonyságához elengedhetetlenek bizonyos szájüregi baktériumok – ezek ugyanis nem csak a betegségektől védenek meg minket, de az elfogyasztott táplálékok lebontásában is óriási szerepük van. Ezek a mikroszkopikus baktériumok bár igen egyszerű élőlények, az évezredek során tökéletesen alkalmazkodtak az ember életmódjához – viselkedésük jelentős változáson ment keresztül a mezőgazdaság, majd … Tovább
III. Richárd angol király a fogazata alapján ideges természetű volt, koponyasérülései pedig arra utalnak, hogy valóban viselhetett koronát utolsó csatájában – állítják brit kutatók. A király fogainak kopása árulkodik arról, hogy krónikusan feszült lehetett, csikorgatta a fogait. Egyúttal valószínűleg édesszájú volt, mivel jó pár foga szuvasodott. Két fogát kihúzták – minden bizonnyal korabeli szakemberek, azaz … Tovább
Kilépés a tartalomba