Kilépés a tartalomba 
130 ezer éves leletek elemzését követően fény derült rá, hogy a neandervölgyi ember kezdetleges fogpiszikálókkal kezelte panaszos fogait – állítja a Kansas Egyetem legfrissebb tanulmánya. A kutatás gerincét a horvátországi Krapina-lelőhelyen talált egykori maradványok szolgáltatták.
A felfedezés egyszerre két dolgot is alátámasztani látszik: egyrészt bizonyítást nyert, hogy már a neandervölgyi embernek is voltak fogászati panaszai, másrészt pedig azt, hogy ezekkel a problémákkal aktívan foglalkozott is elődünk.
Mindezen következtetéshez négy izolált, ám sorba rendezhető fogat vizsgáltak, melyek egy neandervölgyi ember (neme ismeretlen) alsó állcsontjának bal oldaláról származtak.
A Kansas Egyetemen dolgozó David Frayer professzor munkáját Josehp Gatti fogorvos, a Pennsylvania Egyetemen kutatója, Janet Monge és Davorka Radovčić, a Horvát Nemzeti Történelmi Múzeum kurátora egészítette ki.
A horvátországi, Krapina-lelőhelyen talált maradványokon már eddig is számos vizsgálatot végeztek, köztük a nagy port kavart 2015-ös kutatási anyagot, melyben igazolták, hogy elődeink saskarmokból faragás útján ékszereket készítettek maguknak.
Bár a krapinai lelőhelyet 1899 és 1905 között tárták fel, Frayer és Radovčić az elmúlt időszakban több leletet is újra vizsgált. A szakértők fénymikroszkópot használtak az okkluzális, azaz rágófelszíni kopás, a fogpiszkálók ejtette barázdák, a dentinkarcolások illetve a lingvális zománcfraktúrák elemzéséhez.
Jóllehet a fogak egymástól izoláltak, korábbi kutatócsoportoknak már sikerült meghatározniuk a fogak állcsontban elfoglalt helyét. A most felfedezett karcolások és barázdák arra engednek következtetni, hogy fogászati eredetű panaszai lehettek a neandervölgyinek.
Kiderült, hogy a kisőrlőt és a hármas nagyőrlőt kimozdították normál pozíciójukból, s az érintett két fogak körül hat darab, mesterségesen létrehozott barázdát is találtak, melyek azt sejtetik, hogy ősünk valamilyen eszközt dugott a szájába, hogy azzal piszkálja a fogait.
Pontosan nem tudni, hogy elődünk mivel nyúlhatott a szájába, de a szakértők szerint a legvalószínűbb, hogy egy csontdarabot vagy vastag fűszálat használt a művelethez.
Talán nem tűnik meglepőnek, hogy a neandervölgyi öngyógyításba kezdett, a szakértők szerint nincs még egy olyan faj, aki bizonyíthatóan eszközök révén próbálta volna kezelni a panaszait.
Frayer professzor szerint mindez illeszkedik a neandervölgyi emberről eddig megszerzett tudásunkba, mégpedig hogy eszközök használatával képes volt változtatni környezetén.