Kilépés a tartalomba 
A Bolognai és a Ferrarai egyetem kutatóinak tanulmánya a Sceintific Reports szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban látott napvilágot.
A páciens egy 25 éves férfi volt, aki Itália északi részén élt a 14 160 és 13 820 évvel ezelőtti időszakban, jó állapotban fennmaradt csontvázára 1988-ban bukkantak a Dolomitokban, Belluno közelében – olvasható a Discovery News hírei között.
Az állkapcsok előzetes vizsgálata során az egyik alsó őrlőfog rágófelszínén hatalmas üreget fedeztek fel négy csatlakozó lyukkal, ám az elváltozást kezdetben a szuvasodás számlájára írták.
Pásztázó elektronmikroszkóp segítségével tüzetesen megvizsgálva a fogat az üreg belső felületén fura karcolásokat vettek észre.
Az elváltozások eredetét kutatva, a tudósok három őrlőfogon kísérleteztek, amelyeket parányi fa-, csont és kőeszközökkel (mikrolitekkel) „kezeltek”. Így bizonyosodott be, hogy a beavatkozást egy éles kőeszközzel hajtották végre.
„Különböző irányban mozgatták az éles mikrolitet, hogy kikaparják, eltávolítsák a szúvas részeket az elgennyesedett fogból.
Ez azt jelenti, hogy a felső paleolitikumban élt emberek tisztában voltak a fogszuvasodás veszélyeivel, tudták, hogy be kell avatkozni és megtisztítani a fogüreget” – magyarázta a vizsgálatokat irányító Stefano Benazzi, a Bolognai Egyetem kutatója.
Hozzátette: az érintett fogon a zománc lekopott, lecsiszolódott, ami azt jelenti, hogy a beavatkozást jóval a beteg halála előtt végezték el.
„A kezelés évezredekkel megelőzi a középső és az újkőkorból ismert fogászati és koponyalékelési beavatkozásokat” – fogalmazott Stefano Benazzi.
Ismertetése szerint 9000 éves pakisztáni sírból került napvilágra egy olyan őrlőfog, amelynél a fogbél eltávolítására fúrót alkalmaztak, Szlovéniában pedig méhviasszal betömött 6500 éves fogat találtak.
Forrás: MTI