Őskori „rágógumi” enged betekintést a múlt embereinek és baktériumainak életébe

A Koppenhágai Egyetem kutatói emberi genomot nyertek ki egy többezer éves „rágógumiból”, ami a kutatók szerint egy új, még kiaknázatlan őskori DNS forrás lehet.

Lola névre keresztelték a mai Dánia területén élt őskori nőt (kép: rekonstrukció).

A dániai Lolland-ben folytatott ásatások során régészek egy 5700 éves nyírfakátrányból készült „rágógumit” találtak, amiből a Koppenhágai Egyetem kutatói egy teljes őskori emberi genomot nyertek ki sikerrel. Az új kutatási eredményeket a Nature Communications című tudományos folyóiratban tették közzé.

„Csodálatos, hogy egy teljes őskori emberi genomhoz jutottunk hozzá, ráadásul az eddigiekkel ellentétben nem csontokból nyertük ki”mondta Hannes Schroeder a Koppenhágai Egyetem Globe Intézetének egyetemi docense, a kísérlet vezetője.

(X) hirdetés

„Ezen kívül szájüregi mikrobák és több fontos emberi kórokozó DNS-éhez is hozzájutottunk, ami igen értékessé teszi ezt az őskori DNS forrást, különösen, ha arra gondolunk, hogy ebből az időszakból nem állnak rendelkezésre emberi maradványok” – tette hozzá Hannes Schroeder.

Az őskori emberi genom alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a nyírfakátrányt minden bizonnyal egy nő rágcsálta, akit Lola névre kereszteltek. Genetikailag közelebb állt az európai kontinensen élő vadászó-gyűjtögető ősemberekhez, mint azokhoz, akik abban az időben Skandinávia középső részén éltek. Azt is megállapították, hogy a nő valószínűleg sötét bőrű, sötét hajú és kékszemű volt.

Iszapba zárva

A nyírfakátrányt Syltholmban találták egy régészeti ásatás során, mely Rødbyhavn-tól keletre fekszik Dánia déli részén. Az ásatásokat a Lolland-Falster Múzeum folytatta a Fehmarn alagút építésével párhuzamosan.

(X) hirdetés

„Syltholm egészen egyedülálló. Majdnem mindent iszap borít, ami azt jelenti, hogy a szerves maradványok megőrzése rendkívüli – mondta Theis Jensen a Global Intézet egyetemi docense, aki a PhD megszerzése során a kutatásban és az ásatásokban is részt vett.

„Ez a legnagyobb kőkorszaki terület Dániában és a régészeti leletek alapján elmondhatjuk, hogy a területen élő emberek erősen kiaknázták a vad forrásokat egészen a neolit korig, amikor is Skandinávia déli részén először honosították meg a mezőgazdaságot és a háziasított állatokat” – tette hozzá Theis Jensen.

Ezt támasztja alá az is, hogy a kutatók a kátrányban növényi és állati eredetű DNS-t azonosítottak, mely szerint az őskori nő étrendjének szerves része volt a mogyoró vagy épp a kacsa.

A baktériumok fejlődése

A kutatóknak sikerült továbbá számos szájüregi baktérium DNS-ét is kivonni a kátrányból, beleértve több élősködő fajt és opportunista kórokozókat is.

„A leletek állapota elképesztően jó és sikerült számos baktériumfajt azonosítani, melyek fő előfordulási helye a szájüregi mikrobiom. Őseink más környezetben éltek és más életmódot folytattak, más volt az étrendjük, ezért nagyon érdekes felfedezni, hogy mindezek hogyan hatottak a szájüregi mikrobiomra” – mondta Hannes Schroeder.

A kutatás során találtak egy DNS-t mely valószínűleg az Epstein-Barr vírushoz kapcsolódhat, mely fertőző mononukleózist vagy mirigylázat okoz. Hannes Schroeder szerint az őskori „rágógumik” nagy jelentőséggel bírnak nem csak őseink szájüregi mikróbáit illetően, de a fontos emberi kórokozók fejlődésének tekintetében is.

Mindez segíthet megérteni, hogy a kórokozók hogyan fejlődtek ki és terjedtek el az idők során, valamint, hogy mi tette őket kifejezetten fertőzővé egy adott környezetben. Ugyanakkor az eredmények előre jelezhetik, hogy egy kórokozó hogyan fog viselkedni a jövőben s hogy miként lehet megfékezni vagy elpusztítani” – magyarázta Hannes Schroeder.

A feltárt őskori nyírfakátrány.

Rágógumi, univerzális ragasztó vagy gyógyszer?

– A nyírfakátrány egy fekete-barna színű anyag, mely a nyírfakéreg hevítésekor keletkezik. Az őskorban általánosan használták nyeles szerszámok készítéséhez és univerzális ragasztóként. A nyírfakátrány legkorábbi ismert használata a paleolit korban történt.

– A nyírfakátrány darabjaiban gyakran találnak foglenyomatokat, ami arra utal, hogy őseink előszeretettel rágcsálták azt. Mivel a kátrány meleg hatására képlékeny lesz, lehűlés után pedig megszilárdul, a szakértők azt feltételezik, hogy őseink azért rágcsálhatták a kátrányt, hogy képlékennyé tegyék, mielőtt például nyeles szerszámok ragasztásához használták volna.

– Ezen kívül a nyírfakátrány több felhasználási módját is feltételezik. Egy elmélet szerint például a nyírfakátrányt fogfájás és egyéb betegségek enyhítésére használták, mivel enyhe fertőtlenítő hatással rendelkezik, míg más elképzelések szerint az emberek őskori fogkefeként, az éhségérzet csillapítására vagy épp rágógumiként használták.

Item added to cart.
0 items - Ft