Szájharapdálás – Pszichés vagy fogászati probléma?

Az arc és az ajkak belső felének harapdálása, piszkálása igen gyakori jelenség gyermekek és felnőttek körében egyaránt. Sokan tudatában vannak rossz szokásuknak, míg mások teljesen öntudatlanul harapnak rá az arc belső, puha szöveteire. A viselkedés hátterében nem csak a stressz, hanem bizonyos fogászati problémák is meghúzódhatnak, így az önkontrollon kívül szükség lehet szakember segítségére is.

A szájharapdálás vagy archarapdálás (morsicatio buccarum) az arc vagy az ajkak belső felületének krónikus harapdálása, mely során a szövetek sérülnek, fehér léziók, hámfosztott területek alakulnak ki.

Sok ember számára a szájharapdálás is csak egy rossz szokás, mint a körömrágás vagy az ujjak ropogtatása, míg másoknál ez teljesen önkéntelen, akár éjszaka, alvás közben is jelentkezhet. Nőkre kétszer annyira jellemző az arc harapdálása, mint a férfiakra.

Tünetek:

– vízszintes irányban, keskeny sávban kialakuló fehér terület az arc belső felén (jellemzően az alsó és felső fogsor találkozási pontjával egy vonalban),
– keskeny, fehéres színű kiharapott területek az ajkak belső felén, esetleg a nyelven,
– a hámfosztott területek egyenetlenek, de nem fájdalmasak.

A szájharapdálás oka:

– szorongás, lelki problémák,
– az arc irányába (kifelé) megdőlt fog,
– túlságosan éles fogcsücsök, ami kikezdi az arc belső felét borító hámréteget,
– szabálytalan állású bölcsességfog,
– egyetlen hiányzó fog, ami megváltoztatja a harapást,
– rossz kialakítású fogpótlás, ami megváltoztatja a harapást (jellemzően a fogpótlás túl messze kerül az arc belső felétől).

Az arc harapdálásának megszüntetése:

– a szorongás csökkentése sporttal, meditációval, jógával, pszichoterápia segítségével,
– éjszakai fogvédő használata,
– hiányzó fog pótlása (implantátummal vagy híddal),
– problémás bölcsességfog eltávolítása,
– fogszabályozó felhelyezése (szabálytalan állású fogak esetében),
– túl éles fogcsücsök korrigálása,
– rosszul kialakított fogpótlás cseréje, javítása.