Foghúzás, implantáció utáni étkezési javaslatok

Az étkezés kérdése szinte minden esetben felmerül, amikor valaki foghúzáson, implantáción vagy más szájsebészeti beavatkozáson esik át, hiszen egy feltárt, esetleg összevarrt területre mindannyian próbálunk odafigyelni. Megfelelő élelmiszerek és vitaminok megválasztásával hatékonyan támogathatjuk szervezetünk regenerációs képességét.

Több alkalommal írtunk már a foghúzás utáni teendőkről, a foghúzás után fogyasztható ételek listájáról vagy az implantáció utáni javaslatokról, azonban továbbra is megannyi kérdés érkezik szerkesztőségünkbe a téma kapcsán, így elhatároztuk, hogy ezúttal klinikai vizsgálatok eredményeit alapul véve adunk tanácsokat a fogeltávolítás vagy szájsebészeti beavatkozások utáni étkezés kérdésében.

A témában publikált kutatási anyagok legtöbbször egy-egy vitaminra, ásványi anyagra vagy étrendkiegészítőre fókuszálnak, melyek csökkenthetik a gyulladást és az oxidatív stresszt (szövetek, sejtek biomolekuláinak sérülését) illetve elősegíthetik a csontképződést (erre fogeltávolítás és implantáció után is szükség van).

A legtöbb vizsgálat szerint mind a mikrotápanyagok (ásványi anyagok, vitaminok) mind pedig a makrotápanyagok (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) között találunk olyanokat, melyek támogathatják a szövetek regenerálódását, így valóban érdemes speciális diétára váltanunk a fogorvosnál tett látogatást követően.

 

A SZÁJÜREGI SEBGYÓGYULÁSRÓL ÁLTALÁBAN

A szájsebészeti beavatkozások, az implantáció és a fogeltávolítás egyaránt igénybe veszi szervezetünket, kiváltképp akkor, ha az érintett terület amúgy is gyulladásban volt vagy roncsolódott.

A regenerációt nagyban befolyásolja a beavatkozás minősége, a fizikai anatómiánk és az immunrendszerünk állapota, de még az is, hogy éppen dohányzunk vagy rendszeresen fogyasztunk-e alkoholt. Jóllehet, gyakran túl nagy szerepet hárítanak a páciensekre a gyógyulási folyamatban, azonban fontos megértenünk, hogy a szájüreg egészen más, mint egy zárt műtéti terület, hiszen a környezeti hatások és kórokozók közvetlen kapcsolatba kerülnek a száj nyálkahártyájával.

Étrendünk odafigyelő megválasztásával elkerülhetünk számos felesleges komplikációt (pl. foghúzás után a fogmederbe kerülő ételdarabkák). Fontos odafigyelni az extrém hőhatások kerülésére is, hiszen ezek nem csak fogérzékenységet, hanem ödémát és vérzést is okozhatnak. A seb környékét amúgy is kímélni kell foghúzás és implantáció után egyaránt (ne piszkáljuk, ne szívogassuk a sebet).

 

VITAMINOK SZEREPE A SZÁJÜREGI SEBGYÓGYULÁSBAN

Több klinikai tanulmány vizsgálta már a vitaminok szájüregi sebgyógyulásra gyakorolt hatását, a következő eredményekkel:

– 6 és 120 órával foghúzás után, B12 vitamin szedése mellett a páciensek nem tapasztaltak arcdagadást és kisebb mértékű fájdalomról számoltak be, mint azok, akik nem szedtek vitamint.

– Szájüregi tumor eltávolítását követően azok a betegek, akik szelént szedtek, ritkábban tapasztaltak limfödémát/nyiroködémát.

– Közepes vagy súlyos ínygyulladástól szenvedő páciensek esetében az íny sebészi korrekcióját követően komplex B-vitamin 30 napos szedése mellett az ínyszövetek jobban tapadtak a fogfelszínhez, mint a kontrollcsoport tagjainál.

– A szervezet magasabb D-vitamin szintje javítja a szájsebészeti műtétek utáni regenerálódást. Krónikus fogágybetegségtől szenvedő betegek esetében a műtét előtt adagolt emelt dózisú D-vitamin hatására még a beavatkozást követő 1 év elteltével is egészségesebbek voltak az ínyszövetek. Ezzel szemben azoknál a betegeknél, akik D-vitamin hiánytól szenvedtek már a műtétet megelőzően is, a beavatkozás után 6 hétig együttesen adagolt D-vitamin (800 IU) és kalcium (1000 mg) sem hozta meg a várt eredményt. A kutatás szerzői szerint minimum 3 hónapos D-vitamin kúrára van szükség ahhoz, hogy látható eredményeket érjünk el.

S hogy ezek a vitaminok hogyan segítik a szájüregi sebgyógyulást? Bár a pontos mechanizmusok egyelőre nem ismertek, a szelén vélhetően antioxidáns tulajdonságai révén segít, míg a B-vitaminok szervesen részt vesznek a telített zsírsavak anyagcseréjében, így elősegítik a sejtek regenerálódását, a D-vitamin pedig közismerten hozzájárul a csontképződésez valamint immunerősítő hatással bír, így segíti a szövetek gyógyulását.

 

TÁPANYAGOK HATÁSA A SZÁJÜREG LÁGYSZÖVETEIRE

– A gamma-linolénsavban gazdag borágóolaj gyulladáscsökkentő hatását klinikai vizsgálatokkal igazolták. Három gramm borágó olajat adagolva súlyos ínygyulladástól szenvedő pácienseknél jelentős javulást értek el (ezt a hatást ugyanekkora mennyiségű halolaj adagolásakor nem tapasztalták).

– A szénhidrátok nem csak testsúlyunkat, hanem szájüregünk állapotát is befolyásolják, állítja egy másik tanulmány. Magas cukortartalmú étkezés mellett gyakrabban alakul ki fogínyvérzés akkor is, ha a vizsgált alanyok plakk indexe között nincs eltérés.

– Egy másik vizsgálat hasonló megállapításra jutott: tizenkét éven át  több mint 34 ezer 40-75 éves alany életmódját és egészségi állapotát elemezték, majd kiderült, hogy azok, akik gyakrabban fogyasztottak teljes kiörlésű gabonákat, 23 százalékkal ritkábban szenvedtek ínybetegségtől.

– Fogeltávolítás vagy implantáció után egyaránt fontos az érintett terület megfelelő csontosodása, ezért a kutatók gyakran vizsgálják a kalcium hatását a szájüregi csontállományra. Egy ilyen kísérletben menopauza utáni nemdohányzó hölgyeknél napi 500 mg kalciumot adagoltak két éven keresztül és kiderült, hogy ennél a csoportnál jóval ritkábban jelentkezett csontsorvadás miatti fogvesztés, mint a nemdohányzó placebo csoportnál. A kalciumtartalmú étrendkiegészítők tehát kulcsfontosságúak lehetnek a csontosodás elősegítésében.

– Fogágybetegség és ínygyulladás esetén szintén igazolódni látszik a megemelt kalciumbevitel jótékony hatása. Egy klinikai tanulmány férfiak esetében egyértelműen igazolta a kalcium fogágyra gyakorolt jótékony hatását, míg hölgyek esetében a napi adag mennyiségétől tette függővé az elért hatást: azok, akik naponta 500 mg-nál kevesebb kalciumot fogyasztottak, 54 százalékkal gyakrabban szenvedtek fogágybetegségtől, szemben azokkal, akik napi 800 mg-ot vagy annál többet fogyasztottak. (Általánosságban elmondható, hogy a lakosság nagyon kis hányada fogyaszt megfelelő mennyiségű kalciumot és D-vitamint.)

– Az íny egészségét vizsgálva az is kiderült, hogy a tejterméket fogyasztók körében jóval alacsonyabb a fogágybetegség kialakulásának esélye, mint azoknál, akik kevés tejterméket fogyasztanak.

– A megemelt magnézium- és E-vitamin bevitel szintén segítheti a lágyszövetek regenerálódását, derül ki több tanulmányból.

– A rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás elősegíti a csontállomány egészségének megőrzését.

– A megemelt C-vitamin bevitel segítheti a lágyszövetek regenerálódását, egyes tanulmányok szerint a nagyon alacsony C-vitamin szint (kevesebb, mint napi 29 mg) 1,3-szorosával megemeli az ínybetegség kialakulásának esélyét szemben azokkal, akik naponta 180 mg-nál több C-vitamint fogyasztanak. A grapefruit több szempontból is előnyös: magas C-vitamin tartalma mellett gazdag flavonoidokban és más bioaktív anyagokban, melyek hozzájárulnak a lágyszövetek egészségéhez.

– Azoknál a személyeknél, akik nagyobb mennyiségű béta-karotint fogyasztottak a mindennapokban, 27 százalékkal kisebb eséllyel alakult ki ínybetegség.

– Egy másik kutatási anyagban két héten keresztül napi 8 mg likopin fogyasztását írták elő egy csoportnak, akik ettől csökkent ínyvérzést és mérséklődő plakk képződést tapasztaltak, szemben a placebo csoporttal.

– A polifenolokban gazdag zöldtea fogyasztás szintén jótékony hatással bír a lágyszövetek egészségére, akár tea, akár kapszula formájában fogyasztva.

 

ÉTKEZÉSI JAVASLATOK FOGHÚZÁS, IMPLANTÁCIÓ, SZÁJSEBÉSZETI BEAVATKOZÁS UTÁN

A fenti tanulmányokból egyértelműen kiderül, hogy étkezési szokásaink tudatos megválasztásával segíthetjük a szájüreg lágyszöveteinek regenerálódását illetve elősegíthetjük a csontosodás folyamatát. A megfelelő vitamin- és ásványi anyag (C-, D-, E-vitamin, kalcium, magnézium, béta-karotin, stb.) fogyasztás mellett fontos odafigyelni a telített zsírsavak és a szénhidrátok elhagyására vagy mérséklésére is.

Implantáció vagy foghúzás után az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt:

– gondoskodjunk a megfelelő vitamin-, és ásványi anyag bevitelről (lásd: fentebb);
– kerüljük az apró magvas élelmiszereket (szezámmag, mák, dió, zsemlemorzsa, stb.);
– néhány napig próbáljunk puha állagú ételeket fogyasztani;
– a varratokat vagy nyílt sebet ne piszkáljuk a nyelvünkkel vagy más idegen tárggyal (pl. fogpiszkáló);
– a műtét napján kerüljük a túl forró ételeket, azok könnyen ödémát, vérzést okozhatnak;
– néhány napig ne fogyasszunk túl csípős, fűszeres ételeket;
– ne öblögessünk, zubogtassunk a szánkban;
– próbáljuk meg szüneteltetni a dohányzást, alkoholfogyasztást;
– lehetőség szerint kerüljük a koffeint (kávé, energiaital).