Paresztézia – Foghúzás, implantáció utáni zsibbadás

A fogászati eredetű paresztézia olyan átmeneti vagy tartós idegkárosodás, ami egy injekció beadásakor, fogeltávolításkor vagy implantáció során keletkezik. A zsibbadás általában átmeneti és magától elmúlik. Kialakulása megfelelő diagnosztikai módszerekkel (röntgen, CT felvételek készítésével) nagy számban megelőzhető.

PARESZTÉZIA KIALAKULÁSÁNAK OKA

A fogászati paresztézia olyan lehetséges műtét utáni komplikáció, ami jellemzően bölcsességfog eltávolítás, idegi érzéstelenítés vagy műgyökér-beültetés után jelentkezhet.

Paresztézia során az idegek károsodása miatt az ajkakban, nyelvben, arcban, száj vonalában megváltozik az érzékelés, zsibbadás lép fel, ami lehet átmeneti vagy tartós jelenség.

Pontos oka az alsó, ritkább esetben a felső állkapocsban futó idegek valamelyikének megsértése injekciós tűvel, szájsebészeti eszközzel, műgyökérrel vagy egy rosszul elhelyezkedő foggyökérrel (pl. bölcsességfogak esetében).

 

BÖLCSESSÉGFOG ELTÁVOLÍTÁS MIATTI ZSIBBADÁS

Harmadik nagyőrlő fogaink 18 éves kor után bújnak elő állcsontunkból. A bölcsességfogak számára azonban már sokszor nincs elegendő hely az állcsontban, így nem képesek előtörni vagy eleve olyan az elhelyezkedésük (fekvő vagy dőlt pozíció), hogy természetes előtörésük kizárt.

Ilyen esetben a bölcsességfogak eltávolítására van szükség, hiszen szabálytalan elhelyezkedésük gyakran okoz fájdalmas panaszokat vagy gócbetegségeket.

A bölcsességfogak elhelyezkedésük miatt igen közel ülnek az állcsontban futó idegekhez. Ha a műtét során a fog eltávolításakor megsérül a fogideg, paresztézia, zsibbadás alakulhat ki.

Az ideg károsodását előidézheti a foggyökér maga (túl közel helyezkedik az idegpályához) vagy a fog eltávolításához használt szájsebészeti eszközök.

Jellemzően az alsó bölcsességfogak eltávolítása során jelentkezik a paresztézia, ritkábban az alsó 7-es fogak eltávolítása is okozhat komplikációkat.

Mivel 35 éves kor után a bölcsességfogak gyökerei már teljesen kifejlődtek s a bölcsességfogakat körülvevő csontállomány is sűrűbb, érdemesebb a bölcsességfogak eltávolítását fiatalabb korban elvégezni, így megelőzhetők az esetleges traumák, idegkárosodások.

 

IMPLANTÁCIÓ UTÁNI ZSIBBADÁS

A műgyökér beültetése során akkor jelentkezhet idegkárosodás, ha a beültetési területet előzetesen nem térképezték fel megfelelő diagnosztikai eszközökkel (röntgennel, CT-vel) és a megválasztott műgyökerek megsértették az idegpályákat.

Implantáció előtt kiemelten fontos röntgenfelvételek (kérdéses esetben CT felvételek) készítése, csak így határozható meg teljes bizonyossággal a beültetésre váró műgyökér pontos helye és mérete, amivel megelőzhető az esetleges idegkárosodás kialakulása.

 

INJEKCIÓ MIATTI IDEGKÁROSODÁS

Nem csak szájsebészeti beavatkozások okozhatnak paresztéziát, előfordul, hogy egy rutin injekció beadása során sérül meg az ideg.

Zsibbadás kialakulását okozhatja az injekcióstű általi idegkárosítás, a puha szöveteken belüli vérömleny (hematóma) által idegekre gyakorolt nyomás vagy az érzéstelenítő anyag miatt kialakuló kémiai idegszövet károsodás.

 

A PARESZTÉZIA TÜNETEI

A paresztézia kizárólag idegrendszeri jelenség, nem jár izombénulással. Legtöbbször nem derül rá fény a fogorvosi rendelőben, általában a beavatkozás utáni órákban, az érzéstelenítő hatásának múlásával jelentkeznek a tünetek.

Jellemző tünetei a megváltozott, csökkent vagy teljesen megszűnt érzékelés az érintett területen. Az érzékelés megváltozása kiterjedhet az ízekre, az érintésre, a fájdalomra vagy a hőmérsékletre.

Az alsó állkapocsban futó idegek károsodása jellemzően az ajkakban, az arcban, a szájszélben vagy a nyelvben okoz megváltozott érzékelést.

Gyakran fordul elő, hogy zsibbadást, bizsergést érez a páciens, ami hasonlíthat az érzéstelenítő beadása utáni zsibbadásra, csak ez az érzés órák múltán sem szűnik meg.

A paresztézia befolyásolhatja a beszédet, a rágási funkciót, kihathat az életminőségre.

 

MENNYI IDEIG TART A ZSIBBADÁS, MEGVÁLTOZOTT ÉRZÉKELÉS?

A paresztézia az esetek többségében magától elmúlik, a gyógyulás néhány héttől akár egy évig is eltarthat. Tartósság szerint három csoportba sorolhatjuk:

– átmeneti: ilyenkor jellemzően néhány nap vagy hét után magától elmúlnak a tünetek;
– állandó: 6 hónapnál tovább fennálló zsibbadás;
– végleges: az esetek nagyon kis számában az idegkárosodás teljesen végleges.

Ha az idegkárosodás végleges, műtéti úton esetlegesen helyreállítható az idegpálya egészsége, azonban ehhez ajánlottan 1 évnek legalább el kell telnie az eredeti sérüléshez képest.