Gyulladáscsökkentő felületkezelés akadályozhatja az implantátumok körüli gyulladás kialakulását

A fogászati implantátumok csontosodását sajnos meggátolhatják a krónikus gyulladásos reakciók, melyek a műgyökér kilökődéséhez vezethetnek. A német halle-wittenbergi Martin Luther Egyetem (MLU) kutatói olyan új típusú gyulladáscsökkentő felületkezelést fejlesztettek ki, mellyel meggátolható a szervezetben fellépő nemkívánatos gyulladásos reakció.

Fogászati implantációt követően előfordulhatnak bizonyos komplikációk, hiszen az immunrendszer idegen testként érzékeli az implantátumot, és megpróbál küzdeni ellene.

„Ez tulajdonképpen az immunrendszer teljesen természetes és hasznos reakciója”, mondja Thomas Groth professzor, az MLU biofizikusa. Ha ez a reakció azonban nem hagy alább magától pár hét után, krónikus gyulladás és súlyosabb komplikációk is kialakulhatnak.

„Az immunrendszer számos sejtet mozgósít annak érdekében, hogy megpróbálja elszigetelni vagy eltávolítani az idegen testet a szervezetből. Ilyen sejtek a makrofágok, melyek a fagocita sejtek egyik típusát jelentik, de ide tartoznak a fehérvérsejtek, valamint a kötőszöveti sejtek is”, fejtette ki a professzor.

Az immunválaszt rendszerszinten elnyomó gyógyszereket gyakran használják a krónikus gyulladás kezelésére, azonban azok nemkívánatos mellékhatásokat okozhatnak.

 „A probléma egy kicsit bonyolult, hiszen nyilvánvalóan nem akarjuk teljesen inaktiválni az immunrendszert, mivel annak folyamatai alapvető fontosságúak a sebgyógyuláshoz és a patogének elpusztításához. Ezért mindössze módosítani szeretnénk azt”, mondta Groth.

A kutatók éppen ezért kifejlesztettek egy új típusú bevonatot, mely két, gyulladáscsökkentő hatásáról régóta ismert összetevőt tartalmaz, a heparint és a hialuronsavat.

Kísérleteik során a felületet mindössze néhány nanométer vastagságban kezelték a két anyaggal. „A rétegnek olyan vékonynak kell lennie, hogy az ne befolyásolja az implantátum funkcionalitását, ugyanakkor elegendő hatóanyagot kell tartalmaznia ahhoz, hogy módosítsa az immunrendszer működését a gyulladásos reakció megszűnéséig,”mondta Groth.

Sejtkísérleteik során a kutatók megfigyelték, hogy a makrofágok magukba szívják a két anyagot, így csökkentve a gyulladást a sejtkultúrákban, míg a kezeletlen sejtek továbbra is fokozott gyulladásos reakció jeleit mutatták.

Ennek oka, hogy a hatóanyagok a makrofágokban zavarják azt a speciális jelző módot, mely alapvető fontosságú az immunválasz és a sejtek elhalása szempontjából.

„A heparin és a hialuronsav is képes meggátolni a különböző gyulladást serkentő hírvivő anyagok kibocsátását. A két anyag közül a heparin hatékonyabb, hiszen a makrofág sejtek teljesen fel tudják azt szívni,” magyarázza a kutató.

A Dental Tribune International folyóirat azon kérdésére, mely szerint a kutatás releváns-e a fogászati implantológia tekintetében, Groth a következő választ adta:

„Nem is olyan régen, ezzel az eljárással kalcium-foszfát alapú anyagokat kezeltünk, melyeket a fogászatban az implantációt megelőző csontpótlás folyamatában használnak. Az együttműködő partnereink által végzett állatkísérletek folyamatban vannak, vagy épp most folyik az értékelésük, melyek kellő információval szolgálnak majd a szöveti reakciókkal kapcsolatban, és így érdeklődésre tarthatnak számot a fogászati felhasználás szempontjából is.”