A fogászati implantátumok problémái – 8 figyelmeztető tünet

A műgyökér- vagy implantátum beültetés napjaink legkorszerűbb fogpótló eljárása, hiszen anélkül pótolható a foghiány, hogy közben lecsiszolnánk a szomszédos fogakat. Ezen kívül többtagú hidak, akár teljes műfogsorok rögzítését is megoldhatjuk implantátumokkal, amitől a protézist viselő életminősége egészen új szintre emelkedik. Mint minden orvosi beavatkozás esetében, a fogászati implantációnál is adódhatnak komplikációk és problémák, ezek nagy része megfelelő orvosi szakértelem mellett megelőzhető.

Fogászati implantátumok beépítésére a 60-es évek közepétől van lehetőségünk, egy svéd fogorvos ekkor ültetett be először műgyökeret. A történelem első fogászati implantátuma több évtizeden keresztül, egészen az alany haláláig a helyén maradt, nem okozva kellemetlen tüneteket.

Azóta természetesen több évtized és megannyi fejlesztés áll mögöttünk, ezért bátran állíthatjuk, hogy a mai fogászati implantátumok egyre precízebbek, a beültetési sikerráta pedig 95% körül mozog.

Az, hogy esetünkben jelentkezik-e valamiféle komplikáció vagy panasz az implantátum beültetését követően, teljesen egyénfüggő, de nagyban meghatározza az implantáló fogorvos szakértelme és odafigyelése is.

A műgyökér beültetését követően vannak olyan, más szájsebészeti beavatkozások után is jelentkező tünetek, melyek teljesen normálisak és a gyógyulásunkat szolgálják. Ezek lehetnek:

– mérsékelt vérzés,
– az arc duzzanata,
– normál mértékű fájdalomérzet (hasonló egy foghúzás után érzett fájdalomhoz),
– az arc lilulása, kékülése,
– szájzár (a száj hosszas nyitva tartása illetve az érzéstelenítés miatt jelentkező tünet).

Implantációt követő teendőink betartásával ezek a tünetek nem fognak felerősödni és maximum néhány napon belül teljesen elmúlnak.

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a szervezet nem reagál jól az implantátumra, esetleg az orvosi előkészületek nem elég szakszerűek, ilyen esetben jelentkezhetnek olyan komolyabb tünetek, melyekkel már érdemes szakorvoshoz fordulnunk:

– állandó fájdalom,
– az implantátum kilazulása, mobilitása,
– gennyesedés,
– duzzanat, ödéma, pirosság az implantátum körül,
– terület érzékenysége,
– szűnni nem akaró vérzés,
– az arcüreg gyulladása,
– 50%-os arányt meghaladó csontveszteség (röntgenfelvétel alapján állapítható meg),
– az implantátum teljes kilökődése.

 

A fenti panaszok hátterében az alábbi okok állhatnak:

1. Az implantátum sikertelen integrációja/beépülése

Mivel a műgyökér az íny alatt elhelyezkedő, egyénenként eltérő vastagságú, magasságú és minőségű csontállományba kerül, előfordulhat, hogy az implantátum nem képes tökéletesen beépülni, a csontállomány pedig nem vagy, csak részben növi körül, ami nem biztosít elég stabilitást a fogpótlásnak.

Ha az implantátum nem csontosodik megfelelően, akkor kilazulhat és kényelmetlenné válik vagy rosszabb esetben teljesen kilökődik, ilyenkor az implantátumot el kell távolítani, az érintett területet pedig össze kell varrni.

A kockázatok minimalizálása érdekében a fogorvosnak minden esetben érdemes röntgen- és CT felvétel alapján felmérni a páciens csontsűrűségét és a csontállomány minőségét. Ha a műgyökér befogadására alkalmas csontállományba kerül az implantátum, akkor ilyen komplikációtól nem kell tartanunk.

 

2. Fertőzés kialakulása

Mind közül ez a leggyakoribb komplikáció, ilyenkor az íny és a csontállomány elfertőződik a sebészeti beavatkozás során. Ennek hátterében gyakran a nem megfelelő sterilitás, szennyezett implantátum vagy már létező fertőzés áll. Ha a páciens dohányzik vagy cukorbetegségtől szenved, akkor még nagyobb az esélye a fertőzés kialakulásának.

Az implantátum ilyen módú fertőzését peri-implantitis-nek hívjuk, a műtéti terület pirossága, duzzanata jelzi a problémát. Előfordulhat az is, hogy nem az implantátum behelyezését követően alakul ki fertőzés, hanem évekkel később. Az implantátum környékén kialakuló „hétköznapi” ínygyulladás kezeletlenül hagyva átterjedhet az implantátumot körülvevő csontállományra, ami gyulladást és csontveszteséget okozhat. Ezért is különösen fontos, hogy az implantátum behelyezését követően is figyeljünk oda szájhigiéniánkra és a rendszeres fogorvosi ellenőrzésekre.

 

3. Beavatkozást követő vérzés

Bizonyos mennyiségű vérzés teljesen normális az implantáció utáni néhány napban. Az így jelentkező vérzést hatékonyan kezelhetjük otthoni körülmények között is: gyengéden harapjunk rá egy vastagon összehajtott steril gézlapra kb. 30 percen keresztül, ez az enyhe nyomás általában megállítja a vérzést.

Ha azonban nagyon erősnek tartjuk a vérzést és minden igyekezetünk ellenére sem akar szűnni, akkor mindenképp keressük fel szakorvosunkat.

 

4. Szomszédos fog károsodása

Az implantálni kívánt terület környezetében más, eredeti fogak is vannak/lehetnek, ezek a fogak azonban nem mindig tökéletes irányba állnak. Ha a szomszédos foggyökér görbül, ferde vagy megdőlt, akkor implantáció közben akadályozhatja a beavatkozást, ilyenkor előfordul, hogy a szabálytalan állású foggyökér megsérül.

A szomszédos fog sérülése gyökérkezeléssel általában helyreállítható, de a kellemetlenségek megelőzése érdekében a precíz szakemberek röntgen és/vagy CT felvételt készítenek az érintett területről, így előre látható, ha rosszul helyezkedő foggyökérre kell számítani.

 

5. Idegkárosodás

Megfelelő diagnosztika hiányában az alsó állkapocsban futó ideg károsodhat, ami fájdalmat, zsibbadást okozhat az arcban, az ínyben, az ajkakban, a fogakban és a nyelvben. Az is előfordulhat, hogy bár nem sérült meg teljes egészében az idegpálya, de az implantátum túl közel került a fogideghez – ilyenkor a rágás közben fellépő nyomás hat az idegpályára és ekkor jelentkeznek a zsibbadásos panaszok.

CT felvétel készítésével megelőzhető az ilyen típusú idegkárosodás.

 

6. Arcüregi panaszok

Ha felső állkapcsunkba kerül implantátum, a beavatkozást végző orvosnak figyelnie kell az arcüreg elhelyezkedésére, a csontállomány minőségére és mennyiségére.

Amennyiben a CT vagy röntgenfelvétel alapján úgy ítéli a szakorvos, hogy nem elég jó minőségű a csontállomány, javasolhat csontpótlást, ami biztosítja az implantátumok stabilitását és megelőzi a későbbi panaszokat.

Ha az implantátum mégis belóg az arcüregbe, akkor a terület szinte bármikor begyulladhat és elfertőződhet, ami szakorvosi ellátást igényel.

 

7. Túlterhelés

Nem megfelelő terhelés alatt azt értjük, hogy rágás közben az implantátum által túl nagy nyomás helyezkedik a csontállományra, ami gátolja a műgyökér beépülését és gyulladást okozhat.

Ez a komplikáció az ún. egyfázisú implantátumok esetében a leggyakoribb, ilyenkor a szakorvos miután behelyezte az implantátumot, azonnali terhelésnek veti alá. Bár az egyfázisú implantátumok behelyezése könnyebb és gyorsabb, a gyógyulási idő pedig általában rövidebb, ha az implantátumnak nem sikerül könnyen csontosodni, akkor komplikációk adódhatnak.

A szövetekre helyezkedő nyomás hatására az immunrendszer válaszaként gyulladás alakul ki, aki a csontállományt és a fogínyt érinti. Ez a gyulladás kezeletlenül hagyva csontveszteséget idéz elő, ami egy bizonyos mértéket követően az implantátum kilökődését okozhatja.

Ilyen esetben tisztítással, antibiotikummal vagy a fogpótlás módosításával kell orvosolnia a problémát.

 

8. Kilökődés, allergiás reakciók

Bár ez nagyon ritka jelenség, hiszen az implantátumok titánból készülő orvosi fémek (hasonlóan a más területeken használt implantátumokhoz, protézisekhez), előfordulhat, hogy a szervezet idegen anyagnak tekinti a műgyökeret és kilöki azt.

Az allergia is elég ritkán előforduló tünet, de természetesen statisztikailag van rá esély. Az allergiás reakciók enyhébbek vagy súlyosabbak is lehetnek, ilyenkor mindenképp konzultáljunk szakorvosunkkal, de ha korábbi tapasztalataink miatt felmerül bennünk a gyanú, hogy allergiásak lehetünk a beépítendő műgyökérre, akkor mindenképp jelezzük előre szakorvosunknak, aki javasolhatja fémallergia teszt elvégzését a beavatkozás előtt.