Sokan hajlamosak vagyunk halogatni a rendszeres fogorvosi vizsgálatot, a legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy ennek következménye túlmutathat a lyukas fogakon vagy a gyökérkezeléssel járó kellemetlenségeken. A szívbetegségtől a diabéteszig, a nem megfelelő szájhigiénia gyakran az ember általános egészségi állapotát is hűen tükrözi, ráadásul akár rendszerszintű betegségek oka is lehet.
Az amerikai U-M Orvos- és Fogorvosképző Iskolák közös tanulmánya szerint a gyulladásos bélbetegség (IBD), mely magában foglalja a Crohn-betegséget és a fekélyes vastagbélgyulladást is, súlyosbodhat a nem megfelelő szájhigiénia következtében.
Nobuhiko Kamada, PhD, a gasztroenterológiai osztály belgyógyász adjunktusa éveken keresztül tanulmányozta a bél mikrobiomját, azaz a bélrendszerben található baktériumállományt.
A kutatási szakirodalom tanulmányozása során felfedezte, hogy az IBD-ben szenvedő páciensek esetében a bélrendszerre nem jellemző idegen baktériumok túlszaporodnak – ezen baktériumok pedig tulajdonképpen a szájban található baktériumok.
„Úgy döntöttem, hogy felkeresem a fogorvostudományi iskolát és felteszem a kérdést, hogy vajon a szájüregi betegségek hatással vannak-e az emésztőszervi megbetegedések súlyosságára?” – meséli Kamada.
Az új, egereken végzett tanulmány, mely megjelent a Cell nevű tudományos folyóiratban is, két lehetőséget mutat be, melyek magyarázhatják, hogy a szájüregi baktériumok miért súlyosbíthatják a bélgyulladással küzdők állapotát.
Az első lehetőség szerint a parodontózis (ínybetegség) a szájban található egészséges mikrobiom egyensúlyhiányához vezet, oly módon, hogy megnöveli a gyulladást okozó baktériumok számát. Ezt követően a betegséget okozó baktériumok a bélrendszerbe vándorolnak.
Mindez önmagában azonban még nem elegendő ahhoz, hogy bélgyulladás alakuljon ki. A csapat bebizonyította, hogy a szájüregben található baktériumok súlyosbíthatják a bélgyulladást, és ehhez a fertőzött béllel rendelkező egerek mikrobiom változását figyelték meg.
„A normál bélrendszer mikrobiomja ellenáll az exogén, vagy idegen baktériumok hódításának” – mondta Kamada. „Azonban az IBD-ben szenvedő egerek esetében, az egészséges bélbaktériumok megbomlanak, így gyengül azon képességük, hogy ellenálljanak a szájból származó, betegséget okozó baktériumoknak.”
A csapat megállapította, hogy a szájüregi-és bélgyulladással egyaránt küzdő egerek esetében nagyfokú súlyvesztés következett be és a betegség aktivitása is fokozott volt.
A második feltételezett mód esetében a parodontózis aktiválja az immunrendszer T-sejtjeit a szájban. Ezek a T-sejtek a bélrendszerbe vándorolnak, ahol szintén súlyosbítják az ott kialakult gyulladást.
A normál bélrendszeri mikrobimom egyensúlyban van a gyulladást okozó és a szabályozó T-sejteknek köszönhetően, melyek arra vannak hangolva, hogy tolerálják a honos baktériumokat.
Azonban a szakember elmondása szerint a szájüregi gyulladás főleg gyulladást okozó T-sejteket generál, melyek a bélrendszerbe vándorolva, normál környezetüktől távol a bél immunválaszát idézik elő, ezzel súlyosbítva a betegséget.
„A bélgyulladás súlyosbodása miatt – melyet a szájban található és onnan a bélrendszerbe vándorló organizmusok okoznak – fontos, hogy a páciensek számára kiemeljük a megfelelő szájhigiénia fontosságát, ami a megfelelő általános egészségi állapot és a jó közérzet része is egyben” mondta a tanulmány társszerzője, William Giannobile, szájsebész a William K és Mary Anne Najjar intézet fogorvos professzora, valamint az U-M Fogorvostudományi Iskola parodontológiai és orális gyógyászat tanszék vezetője.
A tanulmány javaslatokat tesz az IBD új és szükséges kezelési módjaira is, mivel „túl sok beteg esetében még nincs gyógymód, mely a páciensek csökkent életminőségéhez és végső soron műtétekhez vezet,” mondta a tanulmány társszerzője, dr. Shrinivas Bishu gasztroenterológus adjunktus.
„A tanulmány nagyon fontos felfedezése, hogy az IBD klinikai eredményei javulhatnak a szájüregi gyulladások monitorozásával – mely egy nagyon érdekes elgondolás.”