A megfelelő szájhigiénia megelőzheti a COVID-19 súlyos lefolyását

Tekintettel arra, hogy még csak rövid idő telt el a SARS-CoV-2 járvány kitörése óta, nem meglepő, hogy kevés adat áll rendelkezésre a COVID-19-ről, ráadásul számos tényező bizonytalan a betegséggel kapcsolatban. A Német Fog-Száj-és Állkapocsgyógyászati Egyesület (DGZMK) nemrégiben kiadott közleményében hangsúlyozta a fogászati megelőzés fontosságát és a fogászat rendszerszintű jelentőségét, ami a járvány idején kiemelten fontos. Közelmúltbeli tanulmányok rámutattak, hogy a megfelelő szájhigiénia fenntartása megelőzheti a betegség súlyos lefolyását.

“A COVID-19 világjárvány idején a fogászat különösen fontos szerepet játszik a szájüreg egészségének megőrzésében. A fogbetegségek megelőzése erősíti az immunválaszt a vírus szervezetbe történő bejutása esetén és segít elkerülni a fertőzést, vagy enyhíti annak lefolyását,” fejtette ki Roland Frankenberger professzor, a DGZMK elnöke egy sajtóközleményben.

Az egészséges szájüreg akadályt képez valamennyi betegséggel szemben és Frankenberger szerint ez érvényes a COVID-19 fertőzésre is. Elmondta, hogy rendelkezésre álló adataik szerint azoknál a pácienseknél, ahol a szájhigiénia hiánya fogszuvasodást vagy fogágybetegséget eredményezett, ott a COVID-19 lefolyása is számos esetben végzetesnek bizonyult. A Dental Tribune International kérésére a szakértő tájékoztatást nyújtott három tanulmánnyal kapcsolatban, melyek a szájüreget vizsgálják a COVID-19 kapcsán.

 A fokozott szájhigiénia csökkentheti a komplikációk esélyét

A British Dental Journal fogászati folyóiratban megjelent tanulmány a SARS-CoV-2 fertőzés tekintetében kiemelte a fokozott szájhigiénia fontosságát, mind a szájban található baktériumállomány csökkentése, mind a bakteriális felülfertőződés esélyének redukálása érdekében.

Azon páciensek esetében, akik a COVID-19 súlyos formájában szenvedtek (20%) a gyulladásos markerek és baktériumok szintje magasabb volt. Következésképpen a tanulmány szerzője elmondta, hogy a nem megfelelő szájhigiénia a COVID-19 komplikációk kockázati tényezőjének tekinthető, különösen a cukorbetegségben, magas vérnyomásban vagy szív-és érrendszeri betegségben szenvedő páciensek esetében. Ezen társbetegségek a szájüregben található biofilm megváltozásával és fogágybetegséggel járnak együtt.

Frankenberger a fogágybetegségek témakörére is kitért: “A fogágybetegségben szenvedő páciensek esetében a probléma szubgingivális, azaz fogíny alatti. Ez azt jelenti, hogy a páciens szájában – gyakran észrevétlenül – egy nyílt seb található, melynek felszíne körülbelül 40 cm². Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben az esetben az olyan betegségek, mint a COVID-19, nagyon könnyen bejuthatnak a szervezetbe.”

A nyál, mint védőpajzs a SARS-CoV-2 ellen

A hiposzaliváció (szájszárazság) egy, az Oral Diseases folyóiratban megjelent cikk szerint potenciális kockázati tényező a SARS-CoV-2 fertőzés esetében. Az emberi nyál egy igen összetett folyadék, mely kulcsfontosságú szerepet játszik a vírusfertőzések megelőzésében, illetve védelmet is jelent azokkal szemben, mivel nagy mennyiségben tartalmaz vírusölő hatású fehérjéket és peptideket. Korábbi tanulmányok igazolták néhány ilyen típusú fehérje más koronavírusokkal szemben kifejtett vírusölő hatását, ráadásul az ilyen fehérjék gátolják más koronavírusok szaporodását. A szerzők szerint ezért okkal feltételezhető, hogy a nyálban található fehérjék védelmi hatása hasonló lehet a SARS-CoV-2 esetében is.

Egy másik tanulmány azt fogalmazta meg, hogy a hiposzaliváció akut légzőszervi fertőzéshez vezethet, mivel az alacsony nyálelválasztás gyengítheti a szájüregi és légúti nyálkahártyák felszínét, ráadásul a betegség az antimikrobiális fehérjék és peptidek alacsony kiválasztását eredményezi. Hiposzalivációban szenvedő páciensek tehát nagyobb eséllyel fertőződnek meg a SARS-CoV-2-vel. Ugyanakkor a tanulmány szerzői elismerték, hogy a téma további tanulmányozása szükséges ezen hipotézis alátámasztásához.

A mukozális immunitás fontosabb?

Habár a SARS-CoV-2 esetében jelentős ismeretbeli hiányossággal küzdünk, az világos, hogy hosszú távon sürgősen szükséges egy védőoltás kifejlesztése a fertőzés, valamint a lehetséges újrafertőződés megelőzésére. Az Expert Opinion on Biological Therapy folyóiratban megjelent tanulmány ugyanakkor azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a mukozális védőoltások hatásosabbak lehetnek-e a parenterális oltásoknál.

A MERS-Co-V és a SARS-Co-V-1 genetikai hasonlóságának köszönhetően az elmúlt évek során a védőoltások kifejlesztése fontos felismerésekhez vezetett a SARS-CoV-2 védőoltások kifejlesztését illetően. Egy a SARS-CoV-1/MERS-Co-V védőoltásokhoz kapcsolódó kísérletsorozat során a mukozális vakcinálás igen kedvező védelmi összefüggéseket mutatott – még a parenterális oltásoknál is kedvezőbbet. Így a lehetséges mukozális védőoltás kutatását kellene előmozdítani egy hatékony SARS-CoV-2 védőoltás kifejlesztése érdekében, “főleg ha számításba vesszük, hogy a szem, a légút és a szájnyálkahártya jelenti a főbb belépési pontokat a kórokozó számára” fogalmaznak a tanulmány szerzői.

Frankenberger kiemelte a páciensek immunológiai felkészültségének fontosságát a COVID-19 esetében, és egy figyelmeztetéssel zárta nyilatkozatát: “A szájüreg állapota ennek alapvető részét képezi, ezért semmilyen körülmények között nem lehet elhanyagolni azt.”