Kilépés a tartalomba 
Több korábbi tanulmány vetette már fel annak a lehetőségét, hogy a szájüreg csökkent baktériumállománya és a kora gyermekkori fertőzések hiánya lehet a magyarázat a manapság egyre gyakrabban előforduló allergiák, autoimmun betegségek és krónikus gyulladásos megbetegedések kialakulására. Hogy teszteljék a higiénia és a szervezet megbetegedései közötti kapcsolatot, svéd kutatók a szájhigiénia és gyulladásos bélbetegségek (IBD) összefüggéseit vizsgálták.
Az egyre gyakrabban előtérbe kerülő „higiénia-elmélet” szerint ha kora gyermekkorban nem érintkezik a szervezet kellő mennyiségű fertőző anyaggal, szimbiotikus mikroorganizmussal, például bélflórával, probiotikummal vagy parazitákkal, akkor az immunrendszer toleranciája megváltozhat, elősegítve az allergiák és autoimmun megbetegedések kialakulását. A jelenség hátterében a szakértők a nyugati társadalmakban egyre fokozódó higiéniát látják.
Hogy megvizsgálják a teória helyességét, svéd kutatók arra vállalkoztak, hogy kapcsolatot keresnek a szájhigiénia és a gyulladásos bélbetegségek (IBD), például a Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás között. A Karolinska Intézet és az Örebro Egyetem munkatársai összesen 20 162 egyén adatait vizsgáltak 1973-tól 2012-ig. Ebből összesen 209 esetben fordult elő valamilyen gyulladásos bélbetegség – 142 esetben Crohn-betegség, 67 esetben pedig fekélyes vastagbélgyulladás.
Ezt követően a szakértők a bélbetegségek előfordulását összehasonlították az egyének fogveszteségével, szájüregi plakkjuk minőségével és szájnyálkahártyájuk egészségével is. Kiderült, hogy a gyenge szájhigiénia csökkenti az gyulladásos bélbetegségek, így a Crohn-betegség kialakulásának kockázatát, különösen azoknál, akik több szájüregi problémától is szenvednek.
Miután az adatok elemzése is alátámasztotta a „higiénia-elméletet”, a kutatók szerint megállapítható, hogy a túlzott szájhigiénia egyensúlytalanságot (diszbiózis) okoz a szájüreg baktériumállományában, negatívan befolyásolva az immunválaszt, hozzájárulva a gyulladásos megbetegedések kialakulásához.
A gyenge szájhigiénia ráadásul elősegítheti az antigénekkel szembeni válaszképtelenséget (immuntolerancia) és a gyulladásos megbetegedések csökkenését, ezáltal mérséklődik az immunrendszerrel összefüggő betegségek, például a bélbetegségek kialakulásának esélye.
Habár a kutatási eredmények szerint a szájüregi baktériumok ilyen módon csökkenthetik egyes betegségek kialakulásának kockázatát, ez mégsem jelenti azt, hogy a szájhigiénia elhanyagolása orvosi szempontból megalapozott lenne. Sőt, számos olyan klinikai vizsgálatot végeztek az elmúlt évtizedekben, ami a gyenge szájhigiéniát épp valamilyen megbetegedés gyakoribb előfordulásával hozták összefüggésbe (pl. szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, Alzheimer kór, magas vérnyomás, stb.).
Az elmúlt időszakban az IBD globális megbetegedéssé nőtt – előfordulása minden kontinensen egyre magasabb. Jelenlegi becslések szerint az Egyesült Államokban több mint 1 millió, míg Európában kb. 2,5 millió ember küzd valamilyen gyulladásos bélbetegséggel.
A kutatási anyag a Clinical Gastroenerology and Hepatology szakmai folyóirat július 5-i számában került publikálásra.