Daganatos megbetegedésnek nevezzük azokat az eseteket, ahol a szervezet egyes területein sejtburjánzás alakul ki, mely a környező szövetek károsodását idézi elő. Magyarországon a nyolcadik leggyakoribb daganatos elváltozásnak a szájüregi rák tekinthető, mely négyszer akkora eséllyel érinti a férfiakat, mint a nőket.
Sajnos hazánk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint első helyen áll a szájüregi daganatos
megbetegedések előfordulási gyakoriságában.
A szájüregi rák tünetei
Daganatos területek kialakulhatnak az ajkakon, a nyelven, az arcon, a szájfenéken, a szájpadláson, az arcüregben és a torokban – ezeket együttesen nevezzük szájüregi ráknak .
A szájüregi rák leggyakoribb ismertetőjelei:
– duzzanat, kitüremkedés, var az ajkak, az íny vagy a szájüreg területén,
– fehér, piros foltok a szájban,
– ismeretlen eredetű vérzések a szájban,
– az arc, a száj vagy a nyak ismeretlen eredetű zsibbadása, fájdalma, érzékenysége,
– folyamatosan kiújuló sebek az arcon, nyakon és szájban, melyek könnyedén véreznek és hetek alatt sem gyógyulnak meg,
– szorító érzet vagy fájdalom a torokban,
– nehézségek rágás, beszéd, evés közben,
– állkapocs vagy nyelv fájdalmas mozgatása,
– rekedtség, torokfájás, a hangszín megváltozása,
– fülfájdalom,
– drasztikus testsúlycsökkenés.
A szájüregi rák kiváltó okai, előfordulási gyakorisága
Míg a nemzetközi adatok kétszer akkora megbetegedési esélyt jósolnak a férfiaknak, mint a nőknek, addig a magyarországi felmérések szerint négyszer több férfi, mint nő betegszik meg szájüregi daganatok miatt. Bár jellemzően az idősebb korosztályt (50 év felett) jellemzi a betegség, a Semmelweis Egyetem jelentései szerint ma már jóval több fiatalt érinthet az elváltozás, mégpedig az egyre sűrűbben előforduló HPV vírus jelenléte miatt.
Vannak további rizikófaktorok, melyek megnövelik a betegség kialakulásának esélyét:
– Dohányzás. Sajnos nem csak a cigarettázás, de a szivarozás és a pipázás is ide tartozik – a dohányosok hatszor nagyobb eséllyel betegednek meg, mint a káros szenvedély nélkül élők. A dohányrágás pedig akár ötvenszeresére növeli a daganatos elváltozás kialakulását az arc, az íny és az ajkak vonalánál.
– Túlzott alkoholfogyasztás. A szenvedélybetegek szintén nagyobb eséllyel válnak szájüregi rákos beteggé.
– Családi öröklődés.
A szájüregi rák diagnózisa
Minden egyes alkalommal, amikor ellátogatunk a fogorvosunkhoz, ő rutinszerűen ellenőrzi, hogy nincs-e valami látható rendellenesség a szájüregünkben. Ha valamilyen gyanús tünetre lesz figyelmes, további vizsgálatokat (pl. szövettani ellenőrzés) javasolhat. Érdemes a helyi érzéstelenítő mellett elvégezhető teszteken minden esetben részt venni, hiszen az idejében észlelt szájüregi daganatos megbetegedések 90 százalékban gyógyíthatók.
A szájüregi rák kezelése
Más daganatos betegségekhez hasonlóan sugárkezeléssel, kemoterápiával vagy az érintett terület sebészi eltávolításával kezelhető a szájüregi rák.
Hogyan előzzük meg a szájüregi rák kialakulását?
– Kerüljük a dohányzást és a rendszeres alkoholfogyasztást.
– Táplálkozzunk változatosan, kiegyensúlyozottan.
– Kerüljük a túlzott napozást – ha mégis napfürdőznénk, használjunk fényvédőszereket és ajakvédőt.
– Rendszeres időközönként végezzünk önvizsgálatot: ilyenkor tükör előtt igyekezzünk szemügyre venni az arc belső oldalát, az ínyt, a szájpadlás és a szájfenék területét, a nyelv felszínét. Általában kitüremkedések, duzzanatok, sebek jelzik a problémát. Az állkapocs alatt húzódó nyirokcsomók duzzanata, fájdalma is utalhat valamilyen gyulladásra, elváltozásra.
– Az Amerikai Rákegyesület ajánlása szerint 20 éves kor felett háromévente, 40 éves kor felett évente ajánlott rákszűrő vizsgálatra jelentkezni a fogszakorvosunknál. Bár a legtöbb fogász hivatalból ellenőrzi ezeket a területeket, időnként rákérdezhetünk mi magunk is, hogy nem észlel-e valamilyen elváltozást, problémát.