Mikor kezdődik a kisbabák fogzása?

Az újszülötteknek 20 tejfoguk van, melyek születéskor jellemzően az ínyvonal alatt helyezkednek el. Fogzás során a tejfogak az ínyen keresztül előtörnek, mely okozhat kisebb-nagyobb kellemetlenséget a kisbabának.

Minden kisbaba szervezete más, ezért a fogzás folyamatában is lehetnek egyéni eltérések. A tejfogak áttörése általában a kisbaba életének első félévét követően kezdődik, de elindulhat hamarabb is. Elsőként a metszőfogak jelennek meg, majd a rágófogak és a szemfogak, de a sorrend itt is változó lehet.

Fogzás közben a kisbaba fájdalmat érezhet, nyugtalan, türelmetlen lehet, gyakran veszi a szájába a tárgyakat és fokozódik a nyáltermelése. A szülő vagy gondviselő jellemzően otthon is enyhíteni tudja a fogzáshoz társuló kellemetlenségeket. Mindenképp vigyük orvoshoz a csecsemőt, ha lázas, hasmenése van vagy más jellemző megfázásos, influenzás tüneteket tapasztalunk.

Előfordulhat, hogy nincs jele a fogzásnak körülbelül 6-7 hónapos korig, ez az Amerikai Gyermekorvosok Szövetségének álláspontja szerint többnyire nem jelent problémát, viszont ha egy éves korig sem bújnak elő az első fogacskák, ajánlott fogorvoshoz fordulni a problémával.

Mivel a tejfogak külső védőrétege, a fogzománc vékonyabb, mint a maradó fogaké és hajlamosabb a fogszuvasodásra is, a rutin fogorvosi ellenőrzések nagyon fontosak a kisgyermekek számára.

A tejfogak előbújásának időrendje

Az Amerikai Fogászati Egyesület (ADA) leírása alapján a tejfogak a baba életének első 6-8 hónapja során jelennek meg.

Az első megjelenő fogak általában a felső vagy alsó metszőfogak. A fogak megjelenésének mértéke és sorrendje minden baba esetében más és más lehet.

Az ADA a következő életkori időrendet állította fel a fogzáshoz:

– alsó középső metszőfogak (az alsó elülső két fog): 6-10 hónap
– felső középső metszőfogak (a felső elülső két fog): 8-12 hónap
– felső oldalsó metszőfogak (a középső metszőfogak valamelyik oldalán): 9-13 hónap
– alsó oldalsó metszőfogak (a középső metszőfogak valamelyik oldalán): 10-16 hónap
– felső elülső őrlőfogak (a felső szemfogak mögött): 13-19 hónap
– alsó elülső őrlőfogak (az alsó szemfogak mögött): 14-18 hónap
– felső szemfogak: 16-22 hónap
– alsó szemfogak: 17-23 hónap
– alsó második őrlőfogak: 23-31 hónap
– felső második őrlőfogak: 25-33 hónap

A fogzás jelei

Számos jele lehet a kisbaba fogzásának:

– fokozott nyugtalanság
– sok sírás
– nyáladzás
– a nyáladzás miatt megjelenő bőrkiütés a száj körül, a nyakon, vagy a mellkason
– tárgyak rágcsálása vagy harapdálása
– a mellkas dörzsölése
– fülhúzogatás
– a testhőmérséklet enyhe emelkedése, mely még nem láz

Körülbelül 6 hónapos korban, amikor rendszerint a fogzás is elkezdődik, a kisbaba immunrendszere elkezd kifejlődni és a placentából kapott antitestek fokozatosan eltűnnek szervezetéből. Ebben a korban a kisbabák gyakran megfáznak vagy más vírusos betegséget is elkaphatnak, melynek tünetei nem összetévesztendők a fogzás tüneteivel.

Az enyhébb megfázás tünetei – például láz, orrfolyás, nyugtalanság, gyenge étvágy könnyen összetéveszthető a fogzás jeleivel, ráadásul ebben az életkorban számos kisbaba a fogzástól függetlenül is tárgyakat vesz a szájába, nyáladzik és gyakran rágcsál vagy harapdál.

Hogyan enyhítsük a nyugtalanságot?

A szülő vagy gondviselő néhány egyszerű módszerrel a fogzás közbeni nyugtalanságot csillapíthatja, valamint az arcon és nyakon megjelenő bőrkiütések kialakulását megelőzheti.

Fogzást segítő praktikák:

– egy gumiból vagy BPA-mentes műanyagból készült fogzást segítő gyűrűt/rágókát adunk a babának, így kielégítve a harapdálás vagy rágcsálás iránti vágyát
– időnként dörzsöljük az ínyt pár percen keresztül, így megelőzhetjük a mellkas dörzsölését és a fülhúzogatást
– a kiütések megelőzésére használjuk védőkrémet vagy hidratáló balzsamot az orcákon
– a bőrirritáció megelőzése érdekében lehetőség szerint tartsuk tisztán és szárazon a száj, az orcák és a nyak környékét
– töltsünk több időt a baba megnyugtatásával, például nap közben vegyük ölbe hosszabb időre
– használjuk csecsemők számára kifejlesztett fájdalomcsillapítót (érdeklődjünk háziorvosunknál, gyógyszerészünknél a biztonságos adagolásról)

Kerülendő otthoni gyógymódok

Hűthető fogzást segítő gyűrűk

Általában igen keménnyé válnak a hűtőszekrényben és felsérthetik a baba ínyét, hosszabb távon több kárt okozva, mint hasznot.

Helyi fájdalomcsillapító gélek

Körültekintően kell eljárni a lokális fájdalomcsillapító készítmények, például krémek, gélek használatával, melyeket közvetlenül a csecsemők ínyére kell kenni. Ezek a készítmények károsak lehetnek, ha a szülő vagy gondviselő véletlenül túl nagy mennyiséget használ és a baba lenyeli azt. Kifejezetten kerülendők a benzokain tartalmú gélek.

Nadragulya tartalmú termékek

Az Élelmezési és Gyógyszer Ügynökség (FDA) arra figyelmeztetett, hogy a lakosság ne használjon homeopátiás Atropa belladonna (nadragulya) kivonatot tartalmazó fogzást segítő készítményeket.
Az FDA vizsgálata megállapította, hogy ezek a termékek a nadragulya potenciálisan mérgező mennyiségét tartalmazzák, az FDA-hoz pedig számos bejelentés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a kisbabáknál súlyos problémákat tapasztaltak a nadragulya tartalmú fogzást segítő termékek használata során.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Az esetek többségében a babákat nem szükséges orvoshoz vinni a fogzás miatt. A fájdalom és a nyugtalanság otthoni ápolással enyhíthető.

Azonban a szülő vagy gondviselő az egyéb tünetektől függetlenül feltétlenül vigye orvoshoz a csecsemőt, amennyiben 38.5°C fölötti a testhőmérséklete, mivel ez azt jelezheti, hogy a baba valamilyen fertőzést kapott.

A fogzás ideje alatt a kisbaba széklete lazább lehet. Ha a szülő vagy gondviselő úgy gondolja, hogy a babának hasmenése van, vigye őt orvoshoz. A hasmenés kiszáradáshoz vezethet, főleg, ha súlyos, hosszantartó vagy hányással társul.