Kellemetlen szájszag – okok és gyógymódok

A kellemetlen szájszag nem csak a rossz szájhigiénia jele lehet, hanem más egészségügyi problémákat is kiválóan jelezhet. Sokszor azonban jóval egyszerűbb dolog áll a háttérben: bizonyos ételek fogyasztása és egészségtelen életmódbeli szokások is eredményezhetnek rossz leheletet, ez esetben jóval könnyebb a kezelés is.

 

Elfogyasztott ételek

Az elfogyasztott ételek emésztése a szájüregben kezdődik. Miután a táplálékot megemésztettük, az bejut a véráramunkba és végső soron eljut a tüdőnkbe, ami aztán a leheletünkkel távozik szervezetünkből. Ha erős aromájú ételeket fogyasztottunk (pl. hagyma, fokhagyma), a fogmosás, a fogselymezés, sőt még a szájvíz sem lesz képes teljesen megszűntetni a szájszagunkat. Ez a kellemetlen illat egészen addig nem tűnik el, amíg a szervezetünkből teljesen ki nem ürül az adott táplálék.

 

Rossz szájhigiéniai szokások

Ha nem mosunk fogat és tisztítjuk meg fogközeinket mindennap, akkor a szájüregben maradt ételmaradékok a baktériumok elszaporodásához vezethet a fogak között, az íny körül és a nyelven, ami rossz szájszagot okozhat. Egy nem megfelelően tisztán tartott fogpótlás szintén okozhat kellemetlen leheletet.
A dohányzás, vagy a nikotin tartalmú rágógumik ugyanúgy nem használnak, amellett elszíneződésekhez, az ízérzékelés csökkenéséhez és ínygyulladáshoz vezethetnek.

Dentális plakk: a szájüregben, főként kemény felületeken (fog, piercing, implantátum, fogszabályzó, protézis) kialakuló biofilm (hártya, bevonat), mely jellemzően baktériumokból, fehérjékből és szénhidrátokból épül fel. Eltávolítása jóval nehezebb, mint a lepedéké, ajánlott bizonyos időközönként orvosi eszközökkel megtisztíttatni fogainkat.

 

Fogászati eredetű betegségek

A nem múló szájszag vagy a szájban érzett kellemetlen íz könnyen lehet valamilyen ínybetegség figyelmeztető jele. Ínybetegségek kialakulását okozhatja a fogakon felgyülemlett plakk: a baktérium ugyanis olyan mérgező anyagokat termel a szájüregben, melyek irritálják az ínyt. Ha kezeletlenül hagyjuk az ínybetegséget, az könnyen károsíthatja az ínyt és a csontállományt egyaránt.
Okozhat még feltűnő szájszagot valamilyen rosszul illeszkedő fogpótlás, gombás fertőzés vagy fogszuvasodás.

A szájszárazság vagy más néven xerostomia szintén vezethet hasonló tünetekhez. A nyál természetes módon nedvesíti és tisztítja a szájüreget, mivel közömbösíti a plakk okozta savakat, valamint lemossa a nyelven, ínyen és szájüregben felgyülemlett elhalt sejteket. Ha ez nem történik meg, az elhalt sejtek kellemetlen szájszagot eredményezhetnek. A szájszárazságot több gyógyszeres kezelés mellékhatásaként ismerjük, de lehet, hogy a nyálmirigyek rendellenessége vagy a rendszeresen szájon át vett levegő a ludas.

 

Más eredetű betegségek

A tudomány jelen állása szerint a következő betegségek kísérő tünete lehet a szájszag: tüdőgyulladás, hörghurut, krónikus orrmelléküreg gyulladás, felső légúti köhögés szindróma, cukorbetegség, krónikus savas reflux, illetve máj- és vese problémák.

Mit tehetünk a rossz lehelet megelőzése érdekében?

– Megfelelő szájhigiénia. Legalább naponta kétszer fluoridtartalmú fogkrémmel mossunk fogat, alaposan eltávolítva az ételmaradékokat és a plakkot. Étkezés után mindig mossunk fogat (nyugodtan tarthatunk a táskánkban egy fogkefét, amit a munkahelyi vagy iskolai mosdóban nyugodtan elővehetünk). Ne feledkezzünk el a nyelv megtisztításáról sem. Két-három havonta cseréljünk fogkefét. Fogselyemmel vagy interdentális fogkefével távolítsuk el az ételmaradékokat és plakkot a fogközeinkből. A kivehető fogpótlásokat éjszakára vegyük ki, másnap reggel pedig alapos tisztogatás után helyezzük vissza a szánkba.

– Fogorvosunkat keressük fel rendszeresen – legalább évente kétszer. Miután felmérte fogaink és ínyünk állapotát és elvégezte a megfelelő kezeléseket, profin megtisztíthatja fogainkat. Ha elmondjuk, hogy rossz szájszagra lettünk figyelmesek, nagy eséllyel megpróbálja majd kideríteni, mi ennek az oka, s ha az nem fogászati eredetű, akkor javasolhat további kivizsgálást.

– Hagyjunk fel a dohányzással és a nikotin tartalmú rágógumik fogyasztásával. Fogorvosunktól kérhetünk leszokást segítő módszereket.

– Igyunk sok vizet. Így hidratált lesz a szájüregünk. A rágógumizás (lehetőleg cukormentes) szintén segíti a nyáltermelést, ami segít eltávolítani az ételmaradékokat és baktériumokat.

– Vizsgáljuk felül étrendünket. Ha arra gyanakszunk, hogy az elfogyasztott ételek a felelősek a kellemetlen tünetért, akkor egy bizonyos időtartamon keresztül (mondjuk egy hónap) vezessünk naplót a mindennapos táplálkozásunkról. Ha mi magunk nem jönnénk rá, mi lehet a szájszagot kiváltó étel, elvihetjük fogorvosunkhoz is a listát, aki átnézi és tanácsot adhat. Érdemes gyógyszereinkről hasonló listát készíteni, néhány medicina ugyanis könnyen okozhat szájszárazságot vagy kellemetlen szájszagot.

 

Kihez forduljunk segítségért?

Legtöbbször ez a személy a fogorvosunk lesz. Ha viszont megállapítja, hogy a rossz leheletet nem fogászati eredetű probléma okozza, akkor továbbküldhet háziorvosunkhoz vagy más szakrendelésre.

 

Milyen termékek segíthetnek a rossz lehelet kezelésében?

Számos recept nélkül kapható szájvíz és fogkrém van forgalomban, melyek jelentősen csökkenthetik a kellemetlen szájszagot. Persze ne feledkezzünk meg róla, hogy ezek csak átmeneti megoldást jelentenek a problémára, a célunk inkább az legyen, hogy a kiváltó okot szüntessük meg. Ha esetünkben semmilyen komoly betegségről nincs szó, csak eddig nem fektettünk elég hangsúlyt a szájhigiéniánkra, akkor szerencsénk van, mert a megfelelő szájápolás és a klórhexidines termékek csodát tehetnek.