Kilépés a tartalomba 
A gyökércsúcs körüli gyulladások megnövelik a szívkoszorúér betegségek kialakulásának kockázatát, még akkor is, ha nincsenek észrevehető szájüregi panaszaink – állítja a Helsinki Egyetem legújabb tanulmánya. A rejtett gyökércsúcs körüli gyulladások igen gyakoriak, csak Finnországban minden negyedik ember szenved a betegségtől, melyet legtöbbször egy rutin röntgenfelvétellel diagnosztizálnak.
„Az akut szívkoszorúér szindróma 2,7-szer gyakrabban fordul elő olyan páciensek körében, akik gyökérkezelésre szoruló fogakkal rendelkeznek, mint azok, akiknek nincsen ilyen problémájuk” – mondja John Liljestrand, a Helsinki Egyetem kutatója.
Az intézmény Orális-Maxillofaciális Tanszéke valamint Szív- és Tüdőgondozási Centruma közösen készítette el azt a kutatási anyagot, melyet a Journal of Dental Research szakmai folyóirat hasábjain publikáltak.
A gyökérhártya gyulladás (apikális periodontitis) a szervezet védelmi reakciója a fog belső szöveteinek gyulladása esetén, ami átterjedhet a fogakat körülvevő csontállományra, fogágyra is. Az általában fogbélből kiinduló és a gyökércsúcs irányába haladó gyulladás leggyakoribb oka a fog szerkezetében mélyre hatoló fogszuvasodás.
Napjainkban egyre több információ áll rendelkezésünkre a szájüregi panaszok és egyéb megbetegedések közötti összefüggésekről. A fogakat megtámasztó fogágybetegség (parodontitis) például olyan elhúzódó gyulladást hoz létre a szervezetben, ami kedvez a szívbetegségek vagy cukorbetegség kialakulásának, de várandósság idején koraszülést is eredményezhet.
Hasonló összefüggésben eddig ritkán vizsgálták a gyökérhártya gyulladást, habár ez a megbetegedés szintén megnöveli a gyulladásos eredetű betegségek kockázatát.
Jelen kutatási anyaghoz összesen 508 finn állampolgár adatait vizsgálták, akiket aktuálisan valamilyen szívpanasszal diagnosztizáltak (átlag életkor: 62 év). Az alanyok szívkoszorúereit angiográfiás vizsgálattal ellenőrizték. 36 százalékul tartós szívkoszorúér betegségtől szenvedett, 33 százalék akut panaszokkal küzdött, míg 31 százaléknál nem tapasztaltak jelentős elváltozást.
Miután a résztvevők fogairól és állcsontjáról tomográfiás felvételeket készítettek, kiderült, hogy 58 százalékuknál egy vagy több gyulladt terület diagnosztizálható. A kutatók ráadásul arra is rájöttek, hogy a foggyökér körüli gyulladások magasabb antitest szintet eredményeznek, ami a bakteriális eredetű fertőzések velejárója.
Megállapítható tehát, hogy a szájüregi gyulladások szervezetünk más területeire is hatással lehetnek. A Helsinki Egyetem vizsgálata számos tényezőt vett figyelembe az adatok elemzésekor: életkor, nem, dohányzás, 2-es típusú cukorbetegség, testtömeg-index, fogágybetegség, meglévő fogak száma.
A szív- és érrendszeri megbetegedések a halálozások 30 százalékáért felelősek világszerte. Kialakulásuk megelőzhető egészséges táplálkozással, testsúly kontrollal, rendszeres testmozgással és a dohányzás kerülésével. Mint az a fenti tanulmányból is kiderül, a szív egészségének megőrzéséhez hozzátartozik a szájüregi betegségek megelőzése is, ami nagyon sokáig tünetmentes lehet. A gyulladt fogak gyökérkezelése csökkentheti a szív- és érrendszeri panaszok kialakulását, de ennek pontos tisztázásához további tanulmányokra is szükség lehet.
A gyökérhártya gyulladás leggyakoribb tünetei:
– a fog ráharapásra fáj,
– a fog állandóan fáj,
– hosszabbnak érzett fog,
– fokozott érzékenység nyomásra, kopogtatásra,
– nyirokcsomó duzzanat,
– az érintett fog körüli tályog keletkezése,
– arcduzzanat,
– felső fogak esetében: arcüreg gyulladás.
A gyökérhártya gyulladás általános kezelése:
– antibiotikumos kezelés,
– tályog megnyitása (ha van),
– gyökérkezelés,
– gyökércsúcs rezekció,
– ha a gyökércsúcs rezekció, gyökérkezelés nem végezhető el: foghúzás.