A gyökérkezelés bemutatása, menete

A gyökérkezelés az egyik leghatékonyabb fogmegtartó eljárás, amivel foghúzás nélkül biztosítható a panaszok megszüntetésre. A gyulladt, sérült vagy mélyen szuvas fogak kellemetlen tüneteket (fájdalmat, tályogot, arcduzzanatot) okozhatnak, gyökérkezeléssel hatékonyan megszüntethetők a panaszok és helyreállítható a fog funkciója, esztétikája.

A gyökérkezelés olyan konzerváló, azaz fogmegtartó eljárás, aminek hála nagy eséllyel megmenthető a szuvasodott, fertőzött fog. Ehhez szükség van a fogbél és az idegek eltávolítására, majd a fog belsejének megtisztítására és lezárására.

Kezelés nélkül a fogat körülvevő szövetek elfertőződhetnek és akár tályogok is kialakulhatnak.

Gyökércsatornának nevezzük a fog belsejében található üreget, ezen belül helyezkedik el a fogbélnek nevezett lágyrész.

A fogideg szintén a gyökércsatornán belül helyezkedik el, s bár meglepő, a fogzás után már nincs szükség rá a fog egészségéhez és funkcionalitásához. Egyetlen szerepe csupán az érzékelés, a hideg és meleg érzetének továbbítása.

Az ideg megléte vagy hiánya tehát nem befolyásolja a fog mindennapos funkcionalitását.

Mikor lehet szükség a fogbél eltávolítására?

Egy mélyen szuvasodott fog, amit nem kezeltek időben, sok galibát okozhat, ha ugyanis a szabaddá vált idegek vagy a fogbél sérül, baktériumok kezdenek elszaporodni a fogbélkamrában.

A baktériumok vagy más szuvasodást okozó maradékok gyulladást okozhatnak, akár tályogok is kialakulhatnak.

A tályog egy gennyel teli tasak, ami a foggyökér csúcsánál alakul ki, általában akkor, amikor a fertőzés már szétterjedt a gyökércsúcsok mentén.

Persze nem csak fogszuvasodás következtében alakulhat ki fogbélgyulladás, hanem valamilyen daganat okán, ami átterjedhet az arc, a nyak vagy a fej más területeire is, sőt, a gyökércsúcs körüli csontveszteség is válthat ki hasonló tüneteket.

Mi károsítja az idegeket és a fogbélt?

Elsősorban a mély fogszuvasodás, az ismételt fogászati beavatkozások, a nagyméretű tömések, a törések vagy az arc traumatikus sérülése árt az idegeknek és a fogbélnek.

Melyek a legjellemzőbb tünetek?

Van, hogy semmilyen jelet nem kapunk a szervezetünktől, ami azt indokolná, hogy elmenjünk a fogorvoshoz, ám nem ez a jellemző. Általában testünk nagyon is próbálja velünk közölni, hogy baj van, méghozzá a következő módon:

– fogfájás evés közben vagy nyomás hatására,
– elhúzódó fájdalom/érzékenység hideg vagy meleg hatására,
– a fogak elszíneződése (barnulása),
– a fogat körülvevő íny duzzanata, gyengülése,
– állandó vagy visszatérő kiütések az ínyen.

Mi történik a gyökérkezelés során?

Amennyiben valaki gyökérkezelésre szorul, általában többször is vissza kell látogatnia a rendelőbe, ahol fogszakorvos vagy gyökérkezelő specialista végzi a beavatkozást.

Ha megengedhetjük magunknak, dönthetünk specialista mellett, aki behatóan ismeri az okokat, a diagnózist, a prevenciót és a kezelést, hiszen a fogbél és az idegek szakorvosa.

Természetesen, ha van már választott orvosunk és nem szívesen mennénk máshova, akkor se aggódjunk, mert egy általános fogszakorvos is képes ugyanolyan jól és precízen elvégezni a beavatkozást.

Először általában röntgenfelvétel készül a beteg fogazatáról, melyen szépen látszik a fogbél formája, illetve az is kiderül, gyulladásban van-e a fogat körülvevő csontállomány.

Közvetlenül a beavatkozás előtt érzéstelenítést fogunk kapni, s bár sok esetben erre szükség sem lenne – mert az ideg már halott – mégis ritkán végeznek gyökérkezelést érzéstelenítő nélkül.

Hogy a kezelés során a terület mindvégig száraz és nyálmentes maradjon, a fog környékét tamponizálja a fogorvos.

Ezután lyukat fúrnak a fogba, hogy hozzáférhető legyen a terület, majd a fogbél és a roncsolódott idegszövet eltávolítása következik.

Miután a terület teljesen tiszta és száraz lett, gyökértömés jön, ami nem csak megakadályozza a további fertőzések kialakulását, de lehetővé teszi, hogy a kezelt fog továbbra is elláthassa funkcióját.

Nem mindig végzik el egyből a gyökértömést, ha például a beavatkozás előtt fertőzés volt az adott területen, először igyekeznek azt megszüntetni, s csak utána zárják le a gyökeret végleg.

A gyökértöméshez egy ún. gutta-percha nevű, gumitartalmú anyagot használnak.

Ha a gyökértömés elkészült, jöhet a dolog leglátványosabb része, a fog koronájának helyreállítása.

Bár általában olyankor van szükség gyökérkezelésre, amikor a fog tetemes része sérült vagy szuvasodott, mégis lehetőség van rá, hogy hagyományos fogtömésekkel (amalgám, de jellemzőbben kompozit) helyreállítsák a fog eredeti formáját.

Ha ez nem kivitelezhető, akkor koronát készítenek az adott területre.

Mennyire fájdalmas a gyökérkezelés?

Sokan fájdalomra asszociálnak a gyökérkezelés szó puszta hallatán is, pedig megfelelő érzéstelenítés mellett ugyanúgy nem jár fájdalommal, mint egy sima fogtömés.

Népszerűtlenségét valószínűleg annak köszönheti, hogy elvégzésére akkor kerül sor, amikor már nagy a baj, s a beteg több napos vagy hetes fájdalom után, fizikailag és érzelmileg kimerülve huppan a fogorvosi székbe.

Ez persze nem kell, hogy így legyen, ha elhúzódó fájdalomra leszünk figyelmesek, mielőbb forduljunk szakemberhez!

Mi történik a gyökérkezelés után?

A beavatkozást követő órákban vagy néhány napban előfordulhat, hogy a kezelt fog érzékenyebb lesz, főleg, ha a terület amúgy is fájt vagy gyulladásban volt.

Ha a beteg úgy érzi, hogy kellemetlen számára az érzékenység, akkor nyugodtan bevehet – az ajánlott adagnak megfelelően – recept nélkül vásárolható fájdalomcsillapítókat, de másnapra már általában visszatérhet a munkájához.

Ha a kezelés megtörtént, de mondjuk csak ideiglenes tömés került a fogba, próbáljunk meg minél kevesebbet rágni azon az oldalon, így elkerülhető, hogy a lyukas, törékeny fog megsérüljön.

Miután elkészült a végleges tömés, természetesen ugyanúgy használhatjuk a fogunkat, mint azelőtt.

Mennyire sikeres a gyökérkezelés?

A gyökérkezelés igen sikeres eljárás, az esetek több mint 95 százalékában teljesen megoldja a problémát és a beteg panaszai elmúlnak. Esztétikus töméssel az avatatlan szemek észre sem fogják venni, hogy bármiféle beavatkozáson estünk át.

Milyen komplikációk adódhatnak?

Fogorvosunk legnagyobb igyekezetei ellenére kialakulhatnak bizonyos fertőzések a gyökérkezelést követően, melyek leggyakoribb okai a következők:

– több gyökércsatorna található a fogban, mint az várható (ilyenkor az egyik kezeletlen marad),
– fel nem fedezett foggyökér-törés,
– nem megfelelő tömés, ami utat enged a baktériumoknak, melyek újrafertőzik az adott területet,
– idővel a gyökértömő-anyag lebomlása, melynek hatására a baktériumok elszaporodhatnak és utat találhatnak a fog belseje felé.

Mennyibe kerül egy gyökérkezelés?

Ez függ az eset összetettségétől, a foggyökerek számától és a fogászattól egyaránt. Körzeti orvos ingyen elvégzi a beavatkozást, míg a magánorvosok 15-25 ezer forintot is elkérhetnek érte.

Mi ajánlható gyökérkezelés helyett?

Minden esetben érdemes a fog megtartása mellett dönteni, ha erre van ésszerű mód, hiszen a természetes fogak végzik a legjobb munkát a szájüregünkben. Ha tehát az a célunk, hogy megmentsük őket, akkor döntsünk a gyökérkezelés mellett.

Gyökérkezelés helyett csak az jöhet számításba, hogy a gyulladt fogat kihúzzák, majd híddal, implantátummal vagy műfogsorral helyettesítik.

Érdemes leszögeznünk, hogy ezek nem csak, hogy költségesebb beavatkozások, de jóval hosszabb a gyógyulási idejük, s nem csak a fogat, de az ínyt, vagy a csontállományt is érintik.

Hogyan előzhető meg a gyökérkezelés?

Általában azért gyullad be a fogbél és az ideg, mert nem ápoltuk megfelelően a fogat, így mély szuvasodás alakulhatott ki.

Hogy elkerülhető legyen a gyökérkezelés, fektessünk minél nagyobb hangsúlyt a megelőzésre, napi kétszeri fogmosással, fogselymezéssel illetve féléves fogászati ellenőrzéssel.

Amennyiben fogunk valamilyen külső hatásra sérült meg (pl. sportolás közben), igyekezzünk fogvédőt használni.