Fogtályog – oka, tünetei, kezelése

A fog gyulladása az egyik legkellemetlenebb egészségügyi problémák közé sorolható. Ha a fogbél begyullad, ún. tályog alakulhat ki, melynek következtében gennyel teli gyulladás jön létre az érintett területen. A fájdalom mellett a tályog elszenvedője arcdagadásra lehet figyelmes. Ellátásához mindenképp szakemberre van szükségünk.

A FOGTÁLYOG KIALAKULÁSA

Ahhoz, hogy fogtályog alakulhasson ki, valamelyik fogunk sérülésére van szükség. Nem csak fogszuvasodás miatt alakulhat ki tályog, egy letört, elrepedt fog is begyulladhat.

Miután a fog fizikailag megsérült, a baktériumok könnyebben bejuthatnak a dentin alatti fogbél területére, ahol idegek, szövetek és vérerek futnak.

Ha a baktériumok elérik a gyökér területét, s ott háborítatlanul szaporodhatnak, előbb-utóbb bakteriális fertőzés alakul ki, melynek következtében az elhalt szövetekből, fehérvérsejtekből és a baktériumokból genny képződik.

A fogtályog kialakulásának legfőbb okozói:

– súlyos, kezeletlen fogszuvasodás,
– a fog sérülése (törött, repedt fog),
– fogínybetegségek (ínygyulladás, ínysorvadás),
– gyökérkezelést követő gyulladás,
– elfertőződött fogtömés.

 

A FOGTÁLYOG TÜNETEI

Habár a fogtályog általában egyetlen fogat érint, ha a gyulladás kezeletlen marad, a fertőzés átterjedhet más fogakra is.

Amennyiben a lenti tünetek közül tapasztalunk néhányat, érdemes fogorvoshoz fordulnunk a fogtályog mielőbbi ellátása érdekében:

– fogfájás (folyamatos, éles, hasogató érzés);
– keserű íz a szájban;
– kellemetlen szájszag;
– betegségérzet, levertség;
– rágás, harapás közben fellépő fájdalom;
– vörös, gyulladt, gennyedző fogíny;
– megduzzadt nyaki nyirokcsomók;
– állkapocs fájdalom;
– fejfájás;
– láz;
– arcduzzanat.

Ha a gyulladás megöli a fogideget, a fájdalom ugyan abbamaradhat, de mindez nem szünteti meg a gyulladást, ami továbbterjed és elpusztítja a környező szöveteket.

Előrehaladott gyulladás mellett hányingert, hányást, hidegrázást is tapasztalhatunk. A láz és az arcduzzanat szintén a gyulladás elhatalmasodásának tünetei – ilyenkor a fertőzés az állkapocs és a környező szövetek rétegeibe jut, ahonnan képes az egész szervezetet megbetegíteni.

 

A FOGTÁLYOG LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYEI

A kezeletlen fogtályog sipoly (fisztula) kialakulását eredményezheti – ilyenkor a felgyülemlett genny a szájüregbe ürül. Ennél is veszélyesebb, amikor a gyulladás továbbterjed először a csontállományba, majd a szervezet legkülönbözőbb részeit fertőzi meg.

Egy előrehaladott fogtályog csontvelőgyulladást és bőrbetegséget (cellulitisz) is okozhat.

Kezeletlenül a fertőzés megtámadhatja az állkapocs puha csontállományát, ami a fogak elvesztését, súlyos esetben az arc torzulását is előidézheti.

Az ilyen mértékű gyulladás megnöveli a lehetséges szisztémás betegségek kialakulásának esélyét is, ilyen a cukorbetegség, a vérmérgezés, a légzési problémák, a szívbetegségek és a keringési panaszok.

A fog gyulladását tehát minden esetben érdemes komolyan venni, hiszen sokkal súlyosabb panaszok kialakulásához vezethet.

 

A FOGTÁLYOG KEZELÉSE

A probléma súlyosságától függően a fogtályog kezelése több részből is állhat, melynek célja a fog helyreállítása, a gyulladás megszüntetése és a szervezetben kialakult fertőzés megállítása.

– Fogszuvasodás, sérült fog ellátása: a legfőbb cél a genny eltávolítása, a gyulladás megszüntetése, a fogak konzerválása (gyökérkezeléssel, fogtöméssel) és a további komplikációk megakadályozása.

– Antibiotikumos kezelés: az antibiotikumok segítenek a fogtályoggal összefüggésben lévő baktériumok elpusztításában. Fogorvosunk miután röntgen segítségével megállapítja a gyulladás meglétét, speciális antibiotikumot írhat ki.

Ezek a gyógyszerek hamar, általában néhány napon belül enyhítik a tüneteket, azonban a teljes gyógyuláshoz minimum 5 napos kezelés szükséges (fontos, hogy a tüneteink enyhülésével se hagyjuk abba az antibiotikum szedését, mindig tartsuk be az orvos által javasolt időtartamot).

Bár nem minden esetben szükséges az antibiotikumos kezelés, ha a fogorvosunk úgy ítéli meg, hogy a fertőzés átterjedt a környező fogakra vagy az állcsont területére, akkor javasolni fogja a gyógyszerek szedését.

– Sós, meleg vizes öblögetés: ha a fogtályog magától ürült ki, meleg sós vízzel érdemes öblögetni, ami segít megtisztítani a szájüreget és elősegíti a további ürülést. Miután fogorvoshoz fordultunk, orvosunk javasolhatja a kezelés során is az otthoni öblögetést, ezzel segítve elő a mielőbbi gyógyulást.

– Fájdalomcsillapító gyógyszerek: a recept nélkül kapható fájdalomcsillapító gyógyszerek elősegíthetik a kellemetlen tünetek enyhítését a kezelés alatt. Fontos megértenünk, hogy a fájdalomcsillapítók nem szüntetik meg a gyulladást, csak a tüneteket enyhítik, ezért a fogorvosi ellátást nem válthatjuk ki gyógyszerek szedésével.

– Gyökérkezelés: a gyökérkezelés segít megszüntetni a gyulladást és a fájdalmat és általa válik megmenthetővé a fog. Gyökérkezelés során kiürül a felgyülemlett genny és eltávolításra kerülnek a gyulladt fogidegek. Ezután a terület már biztonsággal lezárható és koronával vagy fogtöméssel konzerválható a fog.

– Foghúzás: ha a gyökérkezelés már nem járható út, akkor az érintett fog eltávolítására van szükség.

 

A FOGTÁLYOG KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSE

Hogy ne kerüljünk ilyen kellemetlen szituációba, a fogtályog kialakulásának kockázatát jelentősen csökkenthetjük, ha odafigyelünk néhány dologra:

– kezeltessük idejében a megrepedt, törött, mély szuvasodással rendelkező fogainkat;
– látogassuk rendszeresen fogorvosunkat, hogy az általunk észre nem vett sérülések, szuvasodások is idejében kapjanak kezelést;
– javítsuk mindennapos szájhigiéniánkat;
– hagyjunk fel a magas cukortartalmú, szénsavas üdítők fogyasztásával;
– ha cukorbetegségtől, autoimmun betegségtől szenvedünk, esetleg kemoterápián vagy sugárkezelésen estünk át (vagy más betegség miatt legyengült az immunrendszerünk), látogassuk gyakrabban fogorvosunkat az esetleges komplikációk elkerülése miatt.