Fogszabályozás utáni fogszuvasodás – Megelőzés, kezelés

A fogszabályozás célja, hogy funkcionálisan és esztétikailag is helyreállítsa a rendellenes elhelyezkedésű fogakat, ezáltal szép látványt és zavartalan beszédet, rágást és nyelést biztosítson. Előfordulhat azonban, hogy fogszabályozás után fehéres színű ásványianyag-vesztett területek, ún. léziók jelennek meg a fogakon, melyekből később fogszuvasodás alakulhat ki.

Ezek a fehér területek, legyenek bármilyen apró kiterjedésűek is, zavarhatnak minket, hiszen fogszabályozás után a legtöbben arra számítunk, hogy végre önfeledten fogunk mosolyogni és élvezhetjük tökéletes fogsorunkat. Sajnos, ha a fogszabályozó körüli területekről nem kerül eltávolításra a felhalmozódott bakteriális filmréteg (plakk), akkor ezek az ásványianyag-vesztett területek könnyedén kialakulhatnak, és kellemetlen meglepetést okozhatnak a fogszabályzó levételekor. A jelenség a fogszabályzót viselők kb. 25-30%-át érinti.

 

A FOGSZUVASODÁS KIALAKULÁSA

A fog külső kemény szöveteinek baktériumok által okozott lebomlását fogszuvasodásnak nevezzük, ami folyamatos helyi demineralizáció (ásványi anyag veszteség) eredménye. Természetesen fogszuvasodás fogszabályzó viselete nélkül is kialakulhat, viseletével azonban megnő a fogak romlásának esélye.

A fogszuvasodás kialakulását befolyásoló tényezők:

– Baktériumok: az emberi szájüregben több millió baktérium él, melyek segítenek a kórokozókkal szembeni védelemben és a táplálékok lebontásában. A Streptococcus mutans baktériumfaj kifejezetten az elfogyasztott szénhidrátokkal táplálkozik, lebontásuk közben azonban savakat termel, melyek meggyengítik a fogzománcot, ami így veszít ásványi anyag tartalmából.

– Élelmiszerek: az elfogyasztott ételek minősége nagyban befolyásolja a fogszuvasodás kialakulását és terjedését. A fent említett S.mutans baktérium folyamatosan jelen van a szájüregben, káros tevékenységet azonban csak akkor végez, ha szénhidrátokban gazdag ételeket fogyasztunk. A leggyakoribb szénhidrát ételeinkben a szacharóz (más néven: szukróz). Természetes formában csak a zöldségekben és gyümölcsökben találjuk meg, azonban ma már rengeteg élelmiszert cukroznak vele. Minél cukrosabban étkezünk tehát, annál nagyobb eséllyel alakul ki fogszuvasodásunk.

– Anatómiai jellemzők: szájüregünk és fogazatunk anatómiája szintén hozzájárulhat a plakk nagymértékű felhalmozódásához, ezért jellemző, hogy a fogszuvasodás torlódott vagy túl szorosan álló fogak között jelenik meg elsőként. Természetesen kialakulhat máshol is, jellemző területek még az őrlőfogak mély barázdái vagy a fogközök, ahová nehezen jutunk be fogkefénk sörtéivel.

A nyáltermelődés zavara szintén hozzájárulhat a fogszuvasodás kialakulásához, hiszen a nyáltermelődés nem csak az emésztést segíti, hanem fogaink öntisztulását is. Ha elegendő nyálunk van, a fogaink felszíneire halmozódott baktériumok és ételmaradékok egy részétől természetes úton válhatunk meg.

 

FOGSZABÁLYZÁS MIATTI FOGSZUVASODÁS

A fogszuvasodás szokásos kockázati tényezőin túl a fogszabályozás sem elhanyagolható. A fogszabályozó készülék felhelyezésével egy olyan idegen tárgy kerül a szájüregbe, ami kedvez a plakk felhalmozódásának, nehezíti a mindennapos szájápolást és gátolja a nyál tisztító tulajdonságát – mindezek együttesen sajnos segítik a fogszuvasodás kialakulását.

A fogszabályzó megzavarja a szájüreg addigi ökoszisztémáját és megnövelheti a baktériumok számát. Ez a változás felborítja a demineralizáció és remineralizáció közötti egyensúlyt, ezáltal megnő a fogszuvasodás kialakulásának esélye.

Amennyiben a fogszabályozást kamaszkorban végzik, az újonnan előbújt maradó fogak még amúgy is kevésbé ellenállóak a fogszuvasodást okozó baktériumokkal szemben.

 

A FOGSZABÁLYZÓ MIATTI FOGSZUVASODÁS TÜNETEI

A fogszabályzó viselete miatt kialakuló fogszuvasodás leggyakrabban a felső metszőfogakat (1-2. fog) és a kisőrlőket (4. fog) érinti. Az ásványianyag-vesztett területek jellemzően fehér vagy szürkés foltok formájában jelentkeznek, főként az íny és a fog találkozási pontjánál, azaz a fognyaknál, a fogszabályzó gyűrűinél és a ragasztott brekettek alatt.

Ha az érintett területek ásványi anyag vesztesége folytatódik, a fogszuvasodás folyamata visszafordíthatatlanná válik.

 

A FOGSZABÁLYZÓ MIATTI FOGSZUVASODÁS KEZELÉSE

Ha a fogszuvasodás már kialakult a fogszabályzó alatt, akkor érdemes minél előbb elkezdeni a terület kezelését, hogy a szuvasodás ne terjedjen el vagy okozzon panaszokat.

– Ózonkezelés: a fehér ásványianyag-vesztett területek korai fázisban ún. ózonkezeléssel még visszafordíthatók, azonban egy bizonyos ponton túl az eljárás már nem alkalmazható. Érdeklődjünk fogorvosunknál vagy keressünk olyan fogászatot, ahol végeznek ózonkezelést.

– Tömések: legtöbbször esztétikus, fehér színű tömésekkel állítják helyre a meggyengült részeket. Mivel a fehér részek kiterjedése általában nem mély, a fogak ellátása egyszerű és gyors.

 

FOGSZUVASODÁS MEGELŐZÉSE A FOGSZABÁLYOZÁS ALATT

Szerencsére a fogszabályozás során számos módszer áll a rendelkezésünkre, amivel megelőzhetjük a fogszuvasodás kialakulását.

– Előkezelések: mielőtt fogszabályozó készülékünk felkerülne, fogorvosunk ellátja a meglévő szuvas fogainkat illetve speciális tömőanyaggal lezárhatja fogaink rágófelületének mély barázdáit (barázdazárás), így előzve meg az esetleges szuvasodást. Fogszabályzó felhelyezése előtt, ha szükséges fogkőszedést és polírozást is javasolhat fogorvosunk.

– Fluoridos ecsetelés: míg egy átlagos fogkrém 1 000-1 500 ppm mennyiségű fluoridot tartalmaz, addig a fogorvosi rendelőkben használatos gélek 10 000 – 20 000 ppm mennyiséget, ami néhány percnyi kezeléssel már komoly védelmet szolgáltathat a fogszuvasodással szemben. Évente 1-2 alkalommal érdemes megismételni a kezelést, egészen a fogszabályzó levételéig.

– Fluoridos lakkok: a fluoridos védőlakkok általában a fluorid mellett más ásványi anyagokat is tartalmaznak, miközben egy kopásálló védőréteggel borítják be a fogzománcot. A lakk csökkenti a fogérzékenységet és segít a demineralizált területek védelmében, megelőzi azok további kopását, véd a saverózió ellen. A láthatatlan védőréteg kb. 6 hónapra nyújt védelmet, utána a kezelés megismételhető.

– Szájvizek: a fluoridos szájvizek a mindennapokban jelentenek hatékony védelmet a fogszuvasodással szemben, hiszen megemelik a nyál fluoridtartalmát, ezáltal gátolják a baktériumok normál működését, csökkentik a demineralizáció mértékét és védik a fogzománcot.

– Rendszeres ellenőrzések: a fogszabályzó állítása miatt amúgy is rendszeresen el kell látogatnunk a fogorvosunkhoz, de ezek az ellenőrzések azért is fontosak, mert ilyenkor megelőző kezeléseket és szájápolási tanácsokat is kaphatunk.

– Napi kétszeri fogmosás: fogszabályzót viselőknek érdemes szónikus fogkefét használni a mindennapokban, hiszen a szónikus technológia a magas rezgésszámnak köszönhetően sokkal alaposabb plakk eltávolításra képes, mint a kézi fogkefék. Naponta kétszer, reggel és este, lefekvés előtt mindig mossuk meg a fogainkat és a fogszabályzó készüléket! Lehetőség szerint használjunk fluoridos fogkrémet!

– Napi fogköztisztítás: nem csak fogközeink területét, hanem fogszabályzónk apró részeit is alaposan meg kell tisztítanunk minden egyes nap. Ehhez használhatunk fogselymet, interdentális fogkefét (fogközkefét) vagy szájzuhanyt. A fogköztisztítást hangoljuk össze az esti fogmosással és egy napot se hagyjunk ki!