A fogközkefe bemutatása, használata (videóval)

Reméljük, ma már egyre többen ismerik az interdentális fogkefe fogalmát, bár a célunk mindenképp az, hogy ne csak ismerjék, de szép számmal használják is az emberek ezt az egyedülálló találmányt. Előfordul azonban, hogy olyan személlyel találkozunk, aki azelőtt soha nem hallott róla, ilyenkor sokszor azt mondjuk, hogy olyan, mint egy üvegmosó kefe, csak kicsiben. És azért a két eszköz között mégis csak több a hasonlóság, mint pusztán a kinézetük, hiszen mindkettő arra termett, hogy olyan helyeken is tisztaságot teremthessünk, melyekhez egyébként nem férnénk hozzá.

Hozzávetőlegesen a 90-es évek kezdetétől foglalkoznak a gyártók interdentális fogkefe, vagy hétköznapi nevén fogközkefe gyártásával. Magyarországon korán sincs akkora múltja a termék használatának, mint a fejlettebb államokban, ott a 90-es évek közepére egyre elterjedtebbé vált az eszköz.
Ezen persze nincs miért csodálkozni, hiszen nálunk a fogközök tisztán tartásának önmagában sincs akkora hagyománya, mint néhány szerencsésebb nyugati országban. Ott jobban tudják az emberek, hogy sima fogmosással képtelenség tisztán tartani fogazatukat, s hogy a legtöbb probléma pont az elhanyagolt fogközökből indul. Fogszuvasodás vagy fogkő – mindegy, a lényeg, hogy meg kell tanulni nekünk is: nem tehetjük meg, hogy elfeledkezzünk a fogközeinkről.

Fogközeink tisztán tartására használhatunk fogselymet vagy a cikkben tárgyalt fogközkefét. Míg előbbivel jóval szűkebb helyekre is beférhetünk, addig utóbbival alaposabb munkát végezhetünk és nincs meg a veszélye annak sem, hogy a lepedéket betoljuk az íny alá – avatatlan kezekben a fogselyemmel ugyanis pont ezt érjük el. Természetesen ki-ki döntse el maga, számára melyik a legkényelmesebb és leghasznosabb módszer, ebben kikérhetjük fogorvosunk véleményét is.

 

MILYEN ESETEKBEN HASZNÁLHATÓ AZ INTERDENTÁLIS FOGKEFE?

– Normál fogközök tisztán tartására: egy egészséges fogazattal rendelkező egyénnek bizony jó néhány fogköze van, melyeket kivétel nélkül tisztán kell tartani. Nem számít, hogy elől vagy hátul járunk, hogy szűk vagy tág a köz, a lényeg a tisztaság. Torlódott fogak esetében, ahol nagyon kevés a hely, valószínűleg könnyebben boldogulunk fogselyemmel, de ha csak egy-két fogközről van szó, használhatunk vegyesen fogselymet és fogközkefét is.

– Fogszabályzó tisztán tartására: a fogszabályzót viselőknek számos más, higiéniai alapelv betartása mellett különös hangsúlyt kell fektetniük az eszköz és a fogak közötti rész tisztán tartására. Ehhez speciális, kicsivel nagyobb és sűrűbb szálsűrűségű fogközkefét kaphatunk, nézzünk utána, milyen speciális termékeket kínálnak a fogszabályzósoknak.

– Koronák, hidak tisztán tartására: bár a koronát, hidat az eredeti, visszacsiszolt fogakra ráragasztják, mégsem szabad azt hinnünk, hogy ezzel el is van intézve a dolog és nincs szükség azok tisztán tartására. A korona és az íny találkozásánál megannyi baktérium és lepedék telepszik meg, ugyanígy a fogközöknél vagy a szabadon álló hídtag alatt, ezért muszáj megtakarítanunk azokat a területeket is. Könnyen okozhatunk korona alatti gyulladást azzal, ha elhanyagoljuk a mindennapos szájápolást. (A tisztításról megnézhetünk egy videót ezen a linken.)

– Implantátumok tisztán tartására: a fogászati implantátum vagy műgyökér élettartama óriási mértékben függ szájápolási szokásainktól. Egy megfelelően tisztán tartott implantátummal évtizedekig nem lesz semmi panaszunk. Ha rögzített pótlás került rá (korona vagy többtagú híd) ugyanaz a teendőnk, mint az előző pontban leírtaknál.

 

HOGYAN HASZNÁLJUK A FOGKÖZKEFÉT?

Fogközkefét számos típusban és méretben beszerezhetünk. A méretezés mindig a fej átmérőjét, tehát szélességét határozza meg, így minél szűkebbek a fogközeink, annál kisebb átmérőjű fejre lesz szükség. Ha egyedül akarjuk eldönteni, melyik méret a legmegfelelőbb, akkor legyen a cél az, hogy szorosan csússzon be a fogközökbe, mert csak így képes alaposan összegyűjteni a lerakódásokat.

Arra is figyeljünk, hogy soha ne erőltessük túlságosan a kefét, ha többszöri próbálkozásra sem csúszik be, akkor vagy keskenyebb fejre lesz szükség, vagy használjunk helyette fogselymet.
Fontos, hogy adjunk magunknak legalább egy-két hetet, amíg belejövünk, az elején jóval ügyetlenebbül fogjuk használni. Idővel aztán szépen rááll a kezünk és sokkal gyorsabban haladunk majd, mint kezdetekben.
Készüljünk fel arra is, hogy eleinte vérezhet az ínyünk, ennek nem csak a helytelen technika, hanem enyhe ínygyulladás is lehet az oka, de várhatóan ez a panasz is meg fog szűnni.

 

A tisztítás lépései:

– Óvatos, de erőteljes mozdulattal helyezzük be az interdentális fogkefét két fog közé – közelíthetünk belülről, a nyelv felől, de kívülről, a pofa felől is.
– Ha a fogközeinkben függőlegesen is végig tudjuk húzni a fogközkefét, akkor a felső állkapocsnál fentről lefelé, az alsó állkapocsnál pedig lentről felfelé húzzuk végig. (Erre nem mindig van lehetőség, mert megesik, hogy két fog felső találkozási pontja már túl szoros ahhoz, hogy végighúzzuk benne a fogközkefét.)
– Ezután jöhet a vízszintes irányú tisztogatás. Nem kell sokáig dörzsölni, egyszer-kétszer elegendő áttolni.
– Ha készen vagyunk egy fogközzel, jöhet a fogközkefe megtisztítása: folyó víz alatt mossuk ki, minden fogközhöz használjunk elöblített kefét.

A fej cseréjére típustól függően 1-2 hét elteltével van szükség, szétálló, girbe-gurba vagy hiányos sörtéjű fogközkefét ne használjunk, mert se nem hatékony, se nem egészséges.

Végül pedig íme egy nagyszerű videó a megfelelő használatról: