A fogselyem ismertetése, helyes használata (videóval)

Ha fogmosásról van szó, legyen bármennyire jó fogkefénk vagy fogkrémünk, a teljes tisztasághoz ez még nem elég. A fogaink közötti apró résekből ugyanis nagyon nehéz eltávolítani az ételmaradékot, lepedéket vagy plakkot és hiába látjuk úgy, hogy fogközeink tiszták, érdemes elővenni a fogselymet, s hamar rá fogunk ébredni, hogy igenis van még min dolgoznunk.

Sajnos a fogszuvasodások tetemes része a fogközöknél alakul ki, pont azért, mert nem fektetünk rá kellő hangsúlyt, hogy megtisztítsuk ezeket a részeket, pedig fogunknak nem csak külső- belső- és rágófelszíne van, hanem oldalsó felszíne is.

Ha pedig nem járunk rendszeresen fogászatra, valószínűleg észre sem fogjuk venni, hogy két fogunk között megindult a fogszuvasodás folyamata. Mint minden fogászati problémánál, ez esetben is a megelőzésre érdemes a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

A szó szerint selyemből készült fogselymet az amerikai Dr. Levi Spear Parmly találta fel, még 1815-ben, ám az 1950-es évekig nem igazán terjedt el a használata. Ekkor jött Dr. Charles C. Bass és találmánya, a nejlon fogselyem.

Utóbbi sokkal jobban ellenállt a dörzshatásnak, nem szakadt el olyan könnyen és jóval rugalmasabbnak bizonyult, mint elődje, így népszerűsége is egyre nőtt. Érdekesség a történetben, hogy Bass általános orvos volt, nem pedig fogszakorvos, mégis neki köszönhetjük a találmány továbbfejlesztését és valódi népszerűsítését.

A FOGSELYEM HASZNÁLATÁNAK ALAPSZABÁLYAI:

– Használjuk naponta legalább egyszer! Nem havonta egyszer kell elővenni, vagy akkor, amikor épp készülünk a fogorvoshoz, hanem minden áldott nap. Ugyanúgy, ahogy a fogmosásról sem szabad megfeledkezni, ne maradjon ki a fogselyem használata sem a napi rutinból. Érdemes estére időzíteni a fogközök tisztítását, ilyenkor az embernek jobban van ideje és nem maradnak az ételmaradékok a fogközökben estére, így a reggeli kellemetlen szájszag is elmaradhat.

– Válasszunk jó minőségű fogselymet! A cérnavékony, nem viaszos felületű termékekkel könnyen idézhetünk elő ínyvérzést. Bár számos típus létezik (viaszos, dagadó, fluoridos, mentás, stb.) és vannak speciálisan fogszabályzót viselőknek vagy fogpótlással rendelkezőknek készült fogselymek is, általánosságban elmondható, hogy érdemes olyat választani, ami egy kicsit vastagabb és viaszos, a használatot főként ezek a tulajdonságok könnyítik meg.

– Csak óvatosan! Ne pattintsuk be fogközeinkbe gyorsan és kegyetlenül a fogselymet, ilyenkor ugyanis a legtöbb esetben fogínyvérzést idézünk elő. Lehet, hogy vannak szűkebb fogközeink, ahová nehezebb beférni, ilyen esetben végképp legyünk óvatosak és csak lassan vezessük a fogselymet.

– Ne csak a látszatra menjünk! A fogunk nem ér véget az ínyünk vonalánál, épp ezért a fogselymet sem csak az íny vonaláig húzzuk, hanem alá is. Míg a fogak közötti részt vízszintes mozdulatokkal tisztítjuk, addig a lágyrésznél mindig függőlegesen haladjunk. Ha sikerül az íny alól is eltávolítani a lepedéket, akkor jó eséllyel előzhetjük meg az ínygyulladást, a fogkő kialakulását illetve a fognyaki fogszuvasodást.

– Tiszta selymet minden fogköznek! Nem szabad egyetlen fogselyemmel végigmenni az összes fogközünkön, ekkor ugyanis a lepedéket visszatoljuk a következő fogközbe, magyarul nem ér az egész semmit. Mindig tekerjünk új, tiszta selymet az ujjunkra és úgy tisztogassuk meg a soron következő fogakat.

– Legyünk alaposak! Érdemes mindig tükör előtt végezni a fogközök tisztítását, ekkor ugyanis nem lép fel annak a veszélye, hogy kihagyunk egy-két közt. Igen, a hátsó fogakat, főleg a bölcsességfogakat elég nehéz megtisztítani, hiszen kevés hely van a szánkban, hogy odaférjünk. Mégis, meg kell találnunk a számunkra legkényelmesebb módszert, amivel a sorvégi fogakat is elérhetjük. A bölcsességfogakat épp azért távolítják el olyan gyakran, mert nehéz őket tisztán tartani, így hamarabb elromlanak, mint az előrébb ülő fogak.

Egy külföldi mondás úgy tartja, csak azokat a fogakat tartsd tisztán fogselyemmel, amiket egy életre meg akarsz tartani!

– Figyeljünk az intő jelekre! Ha azt tapasztaljuk, hogy hiába vagyunk óvatosak, mindig ugyanannál a fogköznél kezd el vérezni az ínyünk, akkor valószínűleg probléma lesz az adott foggal. Ugyanígy, ha a fogselyem „szálas” lesz, miután használtuk, vagy csak nehezen jön ki a fogközünkből és érezzük, hogy valami érdes, éles dologba akad, akkor érdemes mielőbb fogorvoshoz fordulni, azon a területen ugyanis a fog minden bizonnyal nem teljesen ép.

– Sajátítsuk el a helyes technikát! Ha legközelebb fogorvoshoz megyünk, nyugodtan kérjük meg az orvosunkat, hogy magyarázza el és mutassa meg a fogselymezés helyes technikáját. Valószínűleg örülni fog, hogy ilyen tudatos pácienssel találkozik és örömmel segít. Ha van a környezetünkben olyan, aki használ fogselymet, akkor őt is megkérhetjük, hogy adjon tanácsot. Alternatív megoldásként pedig itt egy videó, melyben nagyszerűen prezentálják a fogselyem alkalmazásának megfelelő módját:

– Gondoskodjunk gyermekeinkről is! 3-4 éves kortól már nyugodtan elkezdhetjük megtanítani gyermekeinknek, hogy miként kell fogközeiket megtisztítani. Érdemes nyélbe pattintható fogselyemmel próbálkozni először, azt a gyerekek ügyesebben tudják használni, mint a hagyományos változatot. Ha látják, hogy a szülők esténként mivel foglalatoskodnak a tükör előtt, valószínűleg maguktól teszik majd fel a kérdést, hogy mi ez, és hogy ők is használhatják-e. Fontos, hogy kiskoruktól a mindennapos szájhigiénia része legyen a fogköz tisztítás, csak így lehet egy új, tudatosabb generációt felnevelni.