Visszahúzódott fogíny vagy más néven ínyrecesszió akkor alakul ki, ha gyulladás vagy külső erőhatások eredményeként a fogíny visszahúzódik a fogakról és láthatóvá válik a foggyökér, ami normál esetben az íny alatt védetten helyezkedik el. Az íny visszahúzódása megállítható, melyhez saját odafigyelésre és szakorvosi segítségre egyaránt szükség lehet.
Az ínyrecesszió igen gyakori probléma, azonban korai stádiumban gyakran marad észrevétlen. Kialakulásában több tényezőnek jut szerep, az egyik legjellemzőbb ezek közül az életkor – a 65 év feletti lakosság közel 88 százalékának legalább egy fogán visszahúzódott a fogínye.
Sajnos nem pusztán esztétikai problémáról van szó, ha ugyanis a fogíny visszahúzódik és szabaddá válik az érzékeny foggyökér, akkor megnő a fogszuvasodás, fertőzések és fogvesztés kockázata is. A rendelkezésre álló terápiás módszerek általában képesek megállítani az íny visszahúzódását, sőt, korai szakaszában akár még vissza is fordítható a folyamat.
Ha az ínyrecesszió súlyos és olyan tünetek is jelentkeznek, mint fogérzékenység, fájdalom, fertőzés vagy a fogak mozgathatósága, akkor mindenképp érdemes szakorvoshoz fordulni a problémával, aki mélytisztítással, gyógyszeres kezeléssel vagy akár szövetpótlással is kezelheti a panaszokat.
A FOGÍNY FELÉPÍTÉSE, JELLEMZŐI
A fogíny olyan nedves, puha, rózsaszínű szövetállomány, ami az állcsontban ülő fogakat borítja, megvédve a sérülékeny foggyökeret a baktériumoktól, plakktól és fogszuvasodástól. Felszínét nyálkahártyának is hívjuk. Az íny sűrű szövete a felszín alatt megfelelő vérellátással rendelkezik, ettől a rózsaszínes színezet.
Az íny szorosan tapad a fogfelszínre, egészen a fognyakig illetve erősen kapcsolódik az állcsonthoz. A lágyszövetek általában teljesen eltakarják a foggyökér területét, megvédve azt a környezeti hatásoktól és baktériumoktól.
Ínyrecesszió esetében ez az érzékeny, mélyen fekvő terület láthatóvá válik, így közvetlen kapcsolatba kerül a baktériumokkal, a szájüregbe kerülő élelmiszerekkel és a savas kémhatással.
A FOGÍNY VISSZAHÚZÓDÁSÁNAK OKA
A gyenge szájhigiénia és a fogágybetegség (ami akár ínygyulladás nélkül is kialakulhat) mind közrejátszanak az ínyrecesszió kialakulásában, de előfordulhat, hogy valaki teljesen normális szájhigiénia mellett is tapasztal ínyvisszahúzódást.
Alapvetően két csoportra oszthatjuk az ínyrecesszió kialakulásának eredetét: a fogíny szöveteinek fizikai kopására illetve a lágy szövetek gyulladása miatt kialakuló problémára (ilyenkor az immunrendszer válaszreakciója miatt kezd el leépülni a fogíny szövetállománya).
A fogak elhelyezkedése és a fogíny szöveteinek öröklött vastagsága szintén befolyásolhatja az íny visszahúzódását. Külső fizikai hatás eredményeként is kialakulhat az ínyrecesszió – ez jellemzően túl erős fogmosás vagy túl kemény sörtéjű fogkefe miatt jelentkezik.
Ez esetben az ínyrecessziótól szenvedő alanynak lehet tökéletes szájhigiéniája és teljesen egészséges ínyszövete, a túl erős fizikai hatások eredményeként a visszahúzódás akkor is kialakulhat.
Megfigyelhető, hogy a túl erős fogmosás miatt kialakuló ínyrecesszió gyakrabban jelentkezik a bal oldalon. Mivel az emberek többsége jobb kezes, a szájüreg bal oldalára erősebb nyomást gyakorol. Ez esetben nem a front fogaknál, hanem az oldalsó, hátsó fogaknál figyelhető meg az íny visszahúzódása.
Más tényezők is előidézhetik az ínyrecessziót, ilyen az ajakpiercing viselete, a szabálytalan állású fog/fogsor illetve valamilyen fogászati kezelés okozta sérülés. Vannak személyek, akik amúgy is érzékenyebb fogínnyel rendelkeznek – náluk az íny visszahúzódása gyakran komolyabb gyulladással jár.
Fogágybetegség szintén eredményezhet a ínyrecessziót. Hátterében az immunrendszer helytelen válaszreakciója áll, melynek következtében a fogakat megtámasztó csontállomány s vele együtt a fogíny is pusztulásnak indul.
A fogágybetegséget a fogakra és ínyre tapadt bakteriális filmréteg, plakk okozza. Amikor a plakk túlságosan felhalmozódik a szájüregben, ínygyulladás alakul ki, melyet ha nem kezelnek idejében, fogágybetegséggé fajul. A fogágybetegség (periodontitis) következtében a fogközök megnyílnak, a kötőszövetek és a csontállomány elpusztul a fog gyökere körül.
VISSZAHÚZÓDOTT ÍNY OKOZTA PROBLÉMÁK
Az ínyrecesszió okozta leggyakoribb szájüregi panaszok:
– esztétikai problémák,
– fogak kilazulása,
– fogveszteség,
– fogérzékenység kialakulása,
– fogszuvasodás,
– ínygyulladás okozta kellemetlen szájszag.
ÍNYRECESSZIÓ KEZELÉSE
Legtöbb esetben az enyhe ínyrecesszió még nem igényel kezelést. A fogorvosok ilyenkor felhívják a figyelmet a prevenció fontosságára és rendszeres ellenőrzéseket javasolnak. A korai megelőzés szerves része a hatékony fogmosási technika elsajátítása.
Amennyiben már szükség van orvosi beavatkozásra, az alábbi módszerekkel kezelhetjük az ínyrecessziót:
– Fogérzékenység kezelése speciális ecsetelők, öblögetők segítségével illetve a dentincsatornák, szabaddá vált fognyaki területek lezárása. Amennyiben fogérzékenységtől szenvedünk, érdemes puha sörtéjű fogkefével fogat mosni és beszerezni a speciálisan fogérzékenység kezelésére kifejlesztett szájápolási szereket.
– Kompozit tömés/direkt héj: az esztétikus, fehér színű fogtöméssel hatékonyan lezárhatók a szabaddá vált fogfelszínek, de akár egy-egy szélesebb fogköz is korrigálható direkt héj alkalmazásával.
– Kivehető akril vagy szilikon ínypótlás.
– Fogszabályozás: a fogak pozíciójának és az ínyszél vonalának korrigálása rögzített fogszabályzóval.
– Műtét: ínyplasztikai műtét során a szájüreg más területéről vett szövettel töltik fel a hiányzó szövetállományt, visszaállítva a fogazat eredeti képét.
AZ ÍNYRECESSZIÓ MEGELŐZÉSE
A fogíny visszahúzódása bizonyos esetekben megelőzhető. Az egyik legegyszerűbb megelőzési mód a megfelelő fogmosási technika elsajátítása és puha sörtéjű fogkefe beszerzése.
Az ínygyulladás okozta fogágybetegség megelőzéséhez gondoskodjunk a mindennapos szájhigiéniáról, amivel megakadályozható az ínyrecesszió kialakulása.