Kilépés a tartalomba 
Azok a felnőttek, akik súlyos fogászati szorongástól szenvednek, gyakran elégedetlenek a külsejükkel. Az elégedetlenség hátterében gyenge szájhigiénia, depresszió és szorongás is állhat. A Sahlgrenska Akadémia egy doktori disszertációja szerint a kognitív viselkedésterápia (CBT) segíthet a fogászati félelemtől szenvedő betegeknek.
A súlyos fogászati szorongás hátterében általában valamilyen egészségügyi probléma áll. A svéd Göteborg Egyetemhez tartozó Sahlgrenska Akadémia munkatársának doktori disszertációjában több mint 3500 résztvevő adatait vizsgálták, s az eredmények összhangban voltak korábbi kutatási anyagok eredményeivel is.
Megfigyelések szerint a fogászati szorongás összefüggésben van a fogászati ellátás kerülésével, a szájüreg egészségi állapota pedig a szerényebb életminőséggel. Azok a felnőttek, akik súlyos fogászati szorongással küzdenek, gyakran elégedetlenek a szájüregük, a fogaik és az arcuk kinézetével – állítja a tanulmány.
Sajnos azonban gyakran negatív spirál alakul ki, s az elégedetlenség nem csak a szájüregi egészség romlását, de depressziót és általános szorongás kialakulását is eredményezheti.
„A súlyos fogászati szorongással küzdő emberek gyakran ördögi körbe kerülnek, ami általában a fogászati ellátás kerülésével kezdődik” – mondja Viktor Carlsson, a Sahlgrenska Akadémia munkatársa, a disszertáció szerzője. „A következő állomás a szájüregi egészség romlása, amit gyakran szégyenérzet és a szociális érintkezéstől való elzárkózás kísér.”
A tanulmányok tanulsága szerint ráadásul a súlyos fogászati félelemtől szenvedők körében nagyobb a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) előfordulása is.
A disszertációban többféle analízissel is alátámasztották, hogy a viselkedésterápia segíthet a súlyos fogászati félelem leküzdésében, habár Dr. Carlsson szerint további tanulmányokra van szükség a terápiás hatások pontos kiértékeléséhez.