Üvegionomer fogtömések – előnyök, hátrányok

Régen elmúltak már azok az idők, amikor kizárólag ezüstszínű amalgámtöméssel lehetett a szuvasodásnak indult fogakat betömni. Jóllehet, az amalgám azóta is az egyik legtartósabb tömőanyag, manapság az esztétikum ennél többet ér – igyekszünk észrevehetetlen fogtömésekre szert tenni. Az üvegionomer tömőanyag is az esztétikus helyreállító matériák közé sorolható, mégsem teljesen azonos a fehér kompozit tömésekkel.

ÜVEGIONOMER TÖMÉS – EGY KIS KÉMIA

Az üvegionomer fogtömés nevéhez hűen üvegből és egy ionomerként funkcionáló anyag együtteséből áll. Különlegességük, hogy szerkezetükből fluorid szabadul fel, ami meggátolja az újbóli szuvasodás kialakulását.

Az üvegionomer tömőanyagokat két fő csoportra oszthatjuk:

– önkötő üvegionomerek,
– fényre kötő üvegionomerek.

Az önkötő üvegionomerek használatakor nincs szükség kék fénnyel való megvilágításra, az anyag a levegőn is képes megszilárdulni. Léteznek fémmel vagy kompozittal megerősített üvegionomer anyagok.

A fényre kötő üvegionomer anyagok általában kék színű fény hatására szilárdulnak meg, általában jobb mechanikai és esztétikai jellemzőkkel bírnak.

ÜVEGIONOMER TÖMÉSEK HASZNÁLATA

Az üvegionomer tömések kémiai tulajdonságaik révén többféle célra használhatók.

– Fognyaki szuvasodás kezelésére: a fogfelszín és az íny találkozási pontjánál kialakuló szuvasodást fognyaki szuvasodásnak nevezzük, ami gyakran benyúlik az íny vonala alá is. Gyakran üvegionomer fogtöméssel kezelik ezt a típusú szuvasodást, hiszen a fognyakat és az íny vonala alatti területeket kevesebb erőhatás éri rágás közben, mint például egy rágófelszínt.

– Front fogak tömésére: a front fogak között meginduló fogközi vagy proximális fogszuvasodással ugyanaz a helyzet, mint a fognyakkal, ezen a területen csak nagyon kevés erőhatásnak vannak kitéve a fogak, így nem áll fent az üvegionomer tömések korai kopásának veszélye, ráadásul a tömésből felszabaduló fluorid segít visszaállítani a fog megfelelő ásványianyag tartalmát és ritkábban alakul ki tömés utáni fogérzékenység is.

– Tejfogak kezelésére: mivel az üvegionomer fogtömések kevesebb előkészítést (fúrást) igényelnek, a gyermekek tejfogait gyakran ezzel az anyaggal látják el.

– Alábélelésre: előfordul, hogy a kompozit tömés alá üvegionomer tömést helyeznek, főleg akkor, ha a tömés nagy kiterjedésű és a fog mélyebb rétegeibe is benyúlik.

– Ragasztásra: betétek (inlay), koronák, hidak rögzítéséhez gyakran üvegionomer tömőanyagot használnak.

AZ ÜVEGIONOMER TÖMÉS ELŐNYEI

– REMINERALIZÁLÁS: kis mennyiségben fluoridot szabadít fel, ami megakadályozza a tömés alatti fogszuvasodás (másodlagos fogszuvasodás) kialakulását;

– ERŐS KÖTÉS: kémiai úton kapcsolódik a fog szöveteihez;

– ESZTÉTIKUS: bár nem annyira tökéletesen illeszkedik a fog színéhez, mint a klasszikus kompozitból készülő „fehér tömés”, mégis esztétikusabb, mint egy amalgám tömés. Szín és áttetszőség is választható.

– JÓ KÖZVETÍTŐ ANYAG: kompozit tömőanyaggal kombinálva nagyon erős tömés alakítható ki.

– NEM OKOZ FOGÉRZÉKENYSÉGET: mivel csak minimális fúrásra van szükség és a tömőanyag nagyon jól kapcsolódik a fog élő szerkezetéhez, így sokkal ritkábban jelentkezik fogtömés utáni fogérzékenység.

 

AZ ÜVEGIONOMER TÖMÉS HÁTRÁNYAI

– GYENGÉBB SZERKEZET: mivel nem olyan szilárd az üvegionomer, mint a kompozit, így gyorsabban kopik vagy törik (éppen ezért nem érdemes őrlőfogakba vagy rágófelszínekre helyezni).

– DURVÁBB FELSZÍN: mivel az üvegionomer alapvetően nem polírozható, a későbbi kopás során egyre durvább lesz a felülete, amin felerősödhet a lepedékképződés.

– KEVÉSBÉ TARTÓS: egy tisztán üvegionomerből készített fogtömés tartóssága általában 5 év, míg a kompozit vagy a kompozittal vegyített üvegionomer tömések 10-15 évig is megmaradhatnak a fogakban.

– NEM TÖKÉLETESEN ÉSZREVÉTLEN: bár az üvegionomer tömések is szépen illeszthetők a fog eredeti színéhez, az eredmény mégsem tökéletes a kompozithoz képest.