Kilépés a tartalomba 
Amikor a szájüregi baktériumok bekerülnek a véráramba, megannyi megbetegedés okozói lehetnek. Brit kutatóknak sikerült egy kulcsfontosságú molekuláris folyamatot azonosítani, ami közre játszhat a súlyos szívbelhártyagyulladás vagy endokarditisz kialakulásában. Az eredmények felvetik a lehetőségét egy olyan új gyógyszer kifejlesztésének, ami hatásos segítséget nyújthat az életveszélyes szívbetegség kezelésében.
Az infektív endokarditisz olyan bakteriális úton fertőző szívbetegség, ami vérrög kialakulásához vezet a szívbillentyűk területén. Kezeletlenül a betegség végzetes lehet, sőt, még kezelés mellett is igen magas, 30 százalékos a halálozási arány. Csak az Egyesült Királyságban évente 2000 új esetet regisztrálnak és ez a szám folyamatosan emelkedik.
A Bristol Egyetem a Journal of Biological Chemistry szaklapban publikálta legújabb tanulmányát, melyhez egy óriási, röntgensugárral működő mikroszkópot használtak. A berendezés segítségével a kutatócsoport megfigyelhette a CshA nevű fehérje szerkezetét és dinamikáját.
A CshA fehérjéről korábbi kutatási anyagok alapján azt feltételezhetjük, hogy fontos szerepet játszik a Streptococcus gordonii szájüregi baktérium szívhez való eljutásában. A kutatók éppen ezért arra voltak kíváncsiak, vajon a gyakorlatban a CshA fehérje teszi-e lehetővé, hogy az S. gordonii megtapadjon a sejtek felszínén.
Mindennek azért van óriási jelentősége, mert a tapadási interakció az első kritikus lépés a baktérium betegségokozó képességében.
Dr. Catherine Back vezető szerző elmondta, kutatásuk egy teljesen új mechanizmust tárt fel az S. gordonni sejtekhez való tapadásában, melyet „catch-clamp”, azaz „elkap-lefog” mechanizmusnak neveztek el.
A Bristol Egyetem Fogászati Karának munkatársai sikeresen demonstrálták, hogy a CshA fehérje csatlakozási területe nagyon rugalmas, ami lehetővé teszi, hogy egy lasszóhoz hasonlóan elrugaszkodjon a baktérium felszínéről.
Amikor a lasszó kapcsolatba lép a foglyul ejtett emberi sejten található fibronektin nevű fehérjével, a CshA és a fibronektin szoros kapcsolatba lépnek egymással. Mindez lehetővé teszi a CshA másik szakaszának, hogy szorosan összeszorítsa a két fehérjét, ezzel rögzítve az S. gordonii baktériumot a gazdasejt felszínéhez.
Dr. Paul Race, a tanulmány társkutatója szerint: „Valójában az izgalmas ebben a munkában, hogy új lehetőségeket nyit meg olyan molekulák tervezésében, melyek megakadályozzák az „elkapás” vagy a „lefogás” folyamatát, esetleg mindkettőt.”
„Az utóbbi lehetőség különösen érdekes, hiszen a baktériumok általában kevésbé válnak rezisztenssé az olyan anyagokkal szemben, melyek egyszerre több lépést céloznak meg egy infektív folyamatban.”
Dr. Angela Nobbs, az egyetem Fogászati Karának munkatársa és a tanulmány társszerzője azt is hozzátette, hogy a tanulmányuk által lehetővé tett molekuláris szintű betekintés által most valódi lehetősséggé válik, hogy egy olyan tapadásgátló anyagot fejlesszenek ki, melynek célpontjában a Streptococcus baktériumok állnak.