Kilépés a tartalomba 
Kutatók egy csoportjának sikerült nyálból egy olyan enzimet kivonni, ami képes lehet gyógyítani az autoimmun betegségek csoportjába sorolható gluténérzékenységet. Csak az Egyesült Államokban kb. 3 millió ember szenved gluténérzékenységtől, ami leggyakrabban emésztési panaszokat okoz glutént, lisztet tartalmazó ételek fogyasztását követően. Jelenleg a betegség egyetlen terápiás formája a glutént tartalmazó élelmiszerek szigorú kerülése, azonban az új felfedezés megreformálhatja a gluténérzékenység kezelését.
Az American Journal of Physiology folyóirat Gastrointestinal and Liver Physiology szaklapjában publikált eredmény nagy visszhangot keltett szakmai körökben. A kutatást a Boston Egyetem munkatársa, Dr. Henry M. Golden vezette.
„A glutén prolinban és glutamátban gazdag fehérje, megtalálható a búzában, árpában, rozsban és olyan immunogén szekvenciákat tartalmaz, melyek gluténérzékenységet okoznak” – írják a kutatók. Egyszerűbben fogalmazva, gluténérzékenység esetén a vékonybél immunválasza túlságosan erős.
A lisztmentes diéta óriási lemondásokkal jár, hiszen számos késztermék tartalmaz glutént, így a gluténérzékeny betegek életminősége meglehetősen rossz. Éppen ezért az új gluténérzékenységet kezelő terápiák azokra a gluténben található peptidekre fókuszáltak, melyek az immunrendszer heves válaszreakciójáért felelősek. Védőoltásokkal például olyan enzimeket juttattak a szervezetbe, melyek még azelőtt lebontották a glutént és az immunfokozó anyagokat, hogy azok a vékonybélbe érve panaszokat okozhattak volna.
Dr. Golden így ír kutatómunkájukról: „A célunk eredetileg az volt, hogy beazonosítsuk és izoláljuk az enzimeket, melyeket aztán új, gluténérzékenységet kezelő terápiás formákhoz használtunk volna fel. Közben azonban rájöttünk, hogy különösen intenzív glutén-bontó enzimaktivitás figyelhető meg egy szájüregi baktériumhoz kapcsolódóan.”
Az emberi nyálban található Rothia baktérium képes lebontani a glutén azon összetevőit, melyek fokozott immunválaszt produkálnak. Megdöbbentő az eredmény figyelembe véve, hogy a glutén ezen összetevői általában rezisztensek az emlősök, így az ember emésztőenzimeire is.
A kutatóknak sikerült a Rothia mucilaginosa baktériumból egy új enzimosztályt izolálniuk, ami képes lebontani a glutént.
A Rothia enzimek ugyanahhoz az osztályhoz sorolhatók, mint a Bacillus subtilis (szénabacilus) enzimjei, melyet évtizedeken keresztül élelmiszerek erjesztéséhez (pl. natto) használtak, főként ázsiai országokban.
„És bár igen régóta fogyasztják az emberek a B. Subtilis baktériumot, nagyon kevés olyan kutatási anyag van, ami valamilyen egészségkárosító hatásról számolt volna be. A B. Subtilis baktérium és az erjesztett élelmiszerek régóta fennálló fogyasztása új lehetőségeket nyit meg a subtilisin enzimek terápiás célú felhasználása előtt.”
A kutatók szerint mivel a glutén-bontó enzimek adagolása eddig is igen kedvelt terápiás forma volt a gluténérzékenység kezelésében, a subtilisin enzimekben óriási lehetőség rejlik, hiszen nem jelentenek veszélyt az emberi szervezetre.