Kilépés a tartalomba 
Bár igen gyakori problémáról van szó – a statisztikák szerint csak az Egyesült Államokban 40 millióan érintettek -, az emberek mégsem túl elnézőek sem önmagukkal, sem pedig másokkal szemben, ha rossz leheletről van szó. A betegség megismerésekor érdemes a megelőzésre legalább akkora hangsúlyt fektetni, mint a kezelésre.
A rossz leheletet, orvosi nevén halitózist évezredek óta ismeri az orvostudomány és a köznyelv is. Gyógyítható betegségről van szó, a gondot inkább a tünetet kiváltó ok megtalálása jelenti. Először azt kell megvizsgálni, a jelenség forrása a szájüregben, vagy azon kívül keresendő.
A szájüregben ínygyulladás, fogszuvasodás, szájszárazságvagy lepedékes nyelv egyaránt vezethet rossz lehelethez. Ilyenkor a problémák kezelése után (pl. fogtömés, foghúzás, fogkőszedés, gyulladáscsökkentés) jöhet a megfelelő napi szájápolási rutin elsajátítása, amivel tökéletesen megelőzhető a szájszag.
Nem ritka jelenség, hogy a páciens „képzelt” szájszaggal rendelkezik, magyarul a természetes okokból eredő rossz leheleten túl (pl. ébredés utáni szájszag, bizonyos ételek, italok elfogyasztását követő szájszag) azt képzeli, hogy kellemetlen a lehelete. Fogorvosunkhoz ellátogatva bármikor megtudhatjuk, esetünkben képzelt, vagy valós problémáról van-e szó.
Előfordulhat azonban, hogy egészen más eredetű panasz okozza a szájszagot, például cukorbetegség, orrüreg-gyulladás, mandulagyulladás, felső légúti megbetegedés vagy emésztőrendszeri rendellenesség. Ekkor természetesen az eredeti betegséget kell kezelni, s azzal együtt a kísérő tünet, tehát a kellemetlen lehelet is megszűnik.
Visszakanyarodva a szájüregi eredetű halitózishoz, foglalkozzunk kicsit nyelvünk tisztán tartásának kérdésével! Ha ugyanis fogainkat megsúroltuk, fogközeinkből fogselyem vagy fogközkefe segítségével eltávolítottuk a legapróbb ételmaradékot is, akkor még mindig ott marad a szájüregünk méretéhez képest óriási felületű nyelvünk, ami természetesen ugyanúgy érintkezik az elfogyasztott ételekkel, mint a fogak – ennek tisztán tartására mégsem figyelünk oda.
Pedig egy 2006-os tanulmány kimutatta, szájápolási szokásainkat vizsgálva nyelvünk tisztán tartásával tehetünk legtöbbet a kellemetlen lehelet megelőzéséért, hiszen megannyi részben már megemésztett vagy emésztésre váró ételmaradék tapad hozzá. Nyelvünk megtisztítását nem érdemes a fogkefénkre bízni, az ugyanis méreténél és kialakításánál fogva nem lesz elég hatékony, de szerencsére létezik egy célszerszám, méghozzá a nyelvkaparó.
Az alábbi videó bár egy speciális, utazáshoz kifejlesztett nyelvkaparót mutat be, az eszköz működési elvét és használatát nagyszerűen prezentálja:
Mindegy, hogy leheletünknek vagy fogaink egészségének szeretnénk kedvezni, érdemes minden este, fogmosást követően nyelvkaparóval eltávolítani a nyelvünkhöz tapadt lepedéket.
