Mítoszok nyomában – A 20 leggyakoribb félreértés a fogászat világából

Életünk természetes velejárója, hogy bizonyos információkat a környezetünktől kapunk meg, s magunkévá téve tovább is adjuk azokat. Ezek között találhatunk olyan lényeges tudnivalókat, melyek megkönnyítik a mindennapjainkat, ám akadnak közöttük tévhitek is, melyek olykor negatívan befolyásolják a döntéseinket. Ilyen mítoszok nyomába eredtünk mi is, hogy kiderüljön, milyen félreértések keringenek a köztudatban a fogászattal kapcsolatban.

 

1. „Ha sokszor mosunk fogat egy nap, az károsíthatja a fogzománcot.”

Általában elegendő két alkalommal megtisztítani a fogainkat, jellemzően reggel és este. Naponta egyszer a fogközeinket ismuszáj megszabadítani a lerakódott ételmaradékoktól, baktériumoktól, ezzel védekezhetünk a legoptimálisabban a fogszuvasodás ellen. Ha valamilyen oknál fogva mégis a kettőnél gyakoribb fogmosást tartjuk megfelelőnek, figyeljünk oda, hogy nagyon puha sörtéjű fogkefét válasszunk, megvédve fogzománcunkat a felesleges kopástól.

 

2. „A drága fogkrémek mindig jobbak, mint az olcsóbbak.”

Az, hogy a pénzünkért milyen minőséget kapunk cserébe, mindig a gyártón múlik, épp ezért nem érdemes általánosítani. Tesztjeink során mi magunk is találkoztunk olcsó, de hatékony termékekkel, de előfordult, hogy egy-egy felkapott márka csalódást okozott. Mindig a személyes igényeink szerint válasszunk szájápolási terméket, és nyugodtan kérjük ki a fogorvosunk véleményét is!

 

3. „A cukormentes és/vagy xilitet tartalmazó rágógumi helyettesíti az étkezés utáni fogmosást.”

Ez azért nem teljesen igaz, bár tény, hogy a rágógumik rágása közben termelődő nyál segít lemosni a fogainkról az odatapadt ételmaradékokat, baktériumokat és felfrissül a leheletünk is. A xilitet egyre gyakrabban használják különböző élelmiszerek édesítőjeként, érdemes megismerkedni vele.

 

4. „Nem szabad fogat mosni, ha vérzik a fogíny.”

A fogínyvérzés minden esetben fogínygyulladást jelez, melynek több oka is lehet. A problémával mindenképp kezdenünk kell valamit, hiszen az elhanyagolt ínygyulladás akár ínysorvadáshoz is vezethet, sőt, a gyulladást okozó baktériumok szabadon vándorolnak szervezetünk különböző területei között. Ínyvérzéses panaszok esetén érdemes puha sörtéjű fogkefét választani.

 

5. „Közvetlenül a fogra helyezett fájdalomcsillapító segít enyhíteni a fogfájást.”

Minden fájdalomcsillapító gyógyszert igyekezzünk a rendeltetése szerint használni. Nem csak, hogy nem bizonyul hatékonyabbnak a szájüregben elolvasztott gyógyszer, de még roncsolhatja is a fogat illetve a lágyszövetet (fogínyt). Fogfájásos panaszainkkal forduljunk fogorvosunkhoz.

 

6. „Ha úgy látjuk, hogy minden rendben van, nem kell fogorvoshoz járni.”

Évente kétszer akkor is érdemes ellátogatni a fogorvosunkhoz, hogy ha úgy látjuk, semmi problémánk nincsen. Vannak olyan területek (például két fog közötti felszín) melyeket tényleg csak egy orvos képes ellenőrizni, mi csak akkor vennénk észre, hogy elkezdett szuvasodni a fogunk, ha már fáj. Akkor viszont késő. A féléves ellenőrzések arra is jók, hogy profi tisztításon essünk át – ilyenkor van lehetőség a fogkőszedésre és a polírozásra is.

 

7. „Ha a fog fehér, valószínűleg teljesen egészséges.”

Ismét az előző pontban leírtak az irányadóak: nem vagyunk fogorvosok, a legtöbben nem tudjuk megállapítani pusztán ránézésre, hogy egy fog egészséges-e, még akkor sem, ha külsőleg úgy tűnik. Egy két fog közötti fognyaki szuvasodást vagy a foggyökér károsodásait nem valószínű, hogy ki tudjuk szűrni otthon a tükör előtt, főleg, hogy sok esetben röntgenfelvétel szükséges egy adott helyzet tisztázásához.

 

8. „Ha egyszer egy fogat betömtek, többet nem lesz szuvas.”

Erre sajnos nincsen garancia, ha ugyanis nem ápoljuk megfelelően az érintett fogat, akkor ugyanúgy megindulhat a fogszuvasodás. Ezért olyan fontos a napi szájápolási rutin kialakítása, így akár több évtizedre megóvhatjuk fogunkat az újbóli problémától.

 

9. „Jobb kihúzatni egy szuvas fogat, mint kezeltetni.”

Ha egyszerű esetről van szó – ami a fogorvosok szerint nem létezik – akkor a saját érdekünkben jobb, ha megmentjük a fogat, mintha elveszítenénk. Gyökérkezeléssel és fogtöméssel, betéttel vagy gyökércsapos koronával gyönyörűen helyreállítható egy, akár mélyen szuvas fog is, viszont vannak esetek, amikor a fog eltávolítása a legcélszerűbb. A végső döntés bár a miénk, érdemes meghallgatnunk az orvosunk szakvéleményét is.

 

10. „A bölcsességfogakat jobb kihúzatni, úgyis csak a baj van velük.”

Addig nem érdemes eltávolíttatni a sorvégi nyolcadik őrlőfogunkat, azaz bölcsességfogunkat, amíg nem kezdett el szuvasodni, vagy nincsen vele más jellegű problémánk.

 

11. „Az egészséges fog örökölhető.”

Igen, tényleg vannak genetikai tényezők a szájüregünk egészségében, de ez nem minden. Egy jó genetikával megáldott ember is elronthatja a fogait oda nem figyeléssel, de fordítva is igaz: attól mert valaki nem örökölt erős fogakat, ugyanúgy megvan rá az esélye, hogy megőrizze azokat, feltéve, hogy megtanulja a szájápolás fortélyait.

 

12. „A túl sok csokoládéfogyasztás fogszuvasodást eredményez.”

Nem feltétlen. Az biztos, hogy ha nem mossuk meg a fogainkat vagy legalább nem öblögetünk, rágunk el egy rágógumit nassolás után, akkor nagyobb eséllyel romlanak el a fogaink.

 

13. „A túl hideg vagy túl forró ételek, italok ártalmasak a fogaknak.”

Alkalmanként semmi baj nincs azzal, ha ilyen élelmiszereket fogyasztunk, a probléma a rendszeres fogyasztásnál kezdődik, így valóban károsítható a fog és a fogideg is.

 

14. „A fogpiszkáló használatától megnőhet a fogak közötti rés.”

Mivel a fogpiszkálóval kiváltott erőhatás csak átmeneti, nem képes maradandó elmozdulást okozni a fogsorunkban. Az viszont főleg a fából készült fogpiszkálókra jellemző, hogy könnyen eltörhetnek vagy kiszálkásodhatnak, amivel nagyon egyszerűen felsérthető az íny.

 

15. „A fogfehérítés ártalmas, mert roncsolja a fogzománcot.”

Vannak olyan modern eljárások, mint a lézeres fogfehérítés, ami minimális zománckárosodással jár. Léteznek azonban olyan kémiai anyagokat, például hidrogén-peroxidot tartalmazó fogfehérítő szettek, amik károsíthatják a zománcot és a fogínyt, főként, ha rendszeresen, egyre gyakrabban fehérítjük a fogainkat. Érzékeny fogú, kopott fogzománccal rendelkező betegeknél, várandós vagy szoptatós kismamáknál kifejezetten ellenjavallt a fogfehérítés, ha valaki mégis emellett dönt, inkább válasszon rendelői kezelést, ahol profi kezekben van.

 

16. „A fogfehérítés hatása nem tartós.”

Ez valóban így van, az eredmény kb. 6-12 hónapig látványos, utána visszaáll a fogunk eredeti színe. Általános megfigyelés, hogy minél gyakrabban fehéríttetünk, annál kevesebb ideig tart a fehérség.

 

17. „Szódabikarbónával nem ártalmas a fogfehérítés.”

Sajnos ugyanúgy árthatunk vele a fogzománcnak, mint a fentebb említett kémiai módszerekkel. Míg itt a fizika törvényeire bízzuk magunkat és az apró szemcsék dörzshatásával érjük el a hatást, addig a kémiai fehérítőszerek a zománc mélyebb rétegeibe is bejutnak. Vásároljunk inkább olyan fehérítő hatású fogkrémeket, melyek tartalmaznak ugyan szódabikarbónát, de kisebb szemcseméretben, így kevésbé koptatják a fogzománcot.

 

18. „A tejfogak ápolása felesleges, hiszen úgyis kihullnak és jönnek a maradandó fogak.”

A megközelítés teljesen hibás. Először is, ha a gyermekünk a fogszuvasodás miatt idő előtt elveszíti a fogait, akkor nem tud majd megfelelően rágni és harapni, sőt, akár lelki problémákat is okozhat neki a rossz vagy hiányos fogazat. Ha rászokatjuk a napi szájhigiéniára – amit nem lehet elég korán elkezdeni – akkor nem kell negatív fogászati élményeket szereznie.

 

19. „Terhesség alatt kerülendők a fogászati beavatkozások.”

A várandós anyukáknak kifejezetten ajánlott rendszeresen, akár trimeszterenként ellátogatni a fogászatra, hiszen bármilyen krónikus gyulladás vagy bakteriális fertőzés hatással van a születendő babára. Az biztos, hogy bizonyos szájsebészeti beavatkozások, vagy a röntgenezés nem javasolt terhesség idején.

 

20. „A fogászati beavatkozások fájdalmasak.”

Ha valaki ezt gondolja, akkor valószínűleg rossz élményei vannak, pedig a 21. század fogorvosi rendelőjében olyan professzionális érzéstelenítő módszerek állnak a rendelkezésünkre, hogy észre sem szabad vennünk a beavatkozásokat. Ne spóroljunk az energiáinkkal, keressünk olyan szakembert, aki ilyen megközelítéssel dolgozik.