Kilépés a tartalomba 
Az egészségügy más területeihez hasonlóan a 20. század vége felé közeledve a fogászatban is megjelentek az olyan alternatív irányzatok, mint a biológiai vagy holisztikus fogászat. Talán nem is gondolnánk, hogy hazánkban több mint húsz éve alakult az első olyan szakmai szervezet, mely a hagyományos irányelveket kiegészítve jóval átfogóbb kezelés javaslatával állt elő.
Egy kis történelem…
Az Egyesült Államokban 1978-ban alapították meg a Holistic Dental Asscociation (HDA) elnevezésű szakmai szervezetet, melynek célja egyedülálló módon az volt, hogy a pácienseket ne csak, mint biológiai szervezetet, de mint lélekkel és elmével rendelkező élőlényt kezeljék. A társaság azóta is folyamatosan tart továbbképzéseket a témában, mára az USA-ban magát holisztikus fogászatként titulált rendelők száma megközelíti a kétszázat.
Hazánkban néhány évvel később, 1990-ben hozták létre a Magyar Oralakupunktúra Orvosok és Biológiai Fogorvosok Társaságát (MOBOT), s külföldi testvérintézményükhöz hasonlóan ők is folyamatos tanfolyamokon próbálják átadni szemléletmódjukat annak a több mint félezer magyar fogorvosnak, akik eddig elvégezték az alaptanfolyamot vagy a továbbképzések valamelyikét.
Megközelítés
A holisztikus fogászat célja, hogy a páciens teljes fizikai kondícióján túl lelki egészségét, érzelmi állapotát is figyelembe véve javasoljon megoldást a felmerülő problémákra. Gyakran más szakorvosokkal, pszichológusokkal együttműködve állítják fel a pácienshez leginkább illeszkedő kezelési tervet.
Megközelítésük szerint az egészség nem csak a betegségmentes életet jelenti, ennél jóval több, így aztán a felmerülő fogászati problémák hátterében is valamilyen lelki eredetű probléma vagy más, szervi megbetegedés állhat.
Irányelvek
Létezik néhány, szorosan a fogászathoz kapcsolódó kérdés is, amit az alternatív fogászat képviselői másképp válaszolnak meg, mint tradicionális kollégáik. Ilyen például az amalgám tömések kérdése, melyet az alternatív fogászok maximálisan kerülendőnek vélnek, s rendre javasolják azok cseréjét esztétikus, kompozit tömésre. Általánosságban is előnyben részesítik a kevésbé erős kémiai anyagokat, gyógyszeres kezelések esetében pedig a homeopátiás termékeket.
Az ínygyulladás, ínybetegségek terápiája is mutathat némi eltérést a hagyományos kezelési módokhoz képest: inkább javasolják a fogkőszedést és a helyes szájápolás elsajátítását (napi kétszeri fogmosás, fogköztisztítás), mint az antibiotikumos, komolyabb esetben sebészi megoldásokat.
Speciális megközelítéseik között kiemelt helyet kap a gyökérkezelés kérdése, álláspontjuk szerint ugyanis a gyökérkezelt fogból olyan nagy mennyiségű baktérium terjedhet szét a szájüregben, amitől akár az egész szervezet egészsége veszélybe kerülhet, emiatt inkább más megoldásokat javasolnak, például a fog eltávolítását.
Szemléletmódjuk központi témája még a megelőzés, melyben nem csak a rendszeres fogmosás, de a kiegyensúlyozott táplálkozás, az aktív életmód is komoly hangsúlyt kap.
Megítélés szakmai és privát körökben
A hagyományos fogászat képviselői és a természetes gyógymódokat amúgy is szkeptikusan fogadók körében a biológiai fogászat sem foglal el túl magas pozíciót. A lakosság tagjai ezzel szemben egyre tudatosabbá válnak szervezetüket illetően, ismereteik szélesedésével önállóan hoznak meg olyan döntéseket, melynek megítélését korábban szakemberre bízták. Épp ezért a társadalom egy része mind hazánkban mind pedig világszerte örömmel fogadja a biológiai fogászatot, mi pedig kíváncsian várjuk, vajon a gyakorlatban is van-e létjogosultsága az irányzatnak.