Fogmosás utáni étkezés – Ajánlott?

Az étkezés utáni azonnali fogmosás káros hatásairól már egyre többször hallunk és szép számmal vagyunk, akik megtanultuk: az elfogyasztott ételek savassága megpuhíthatja a fogzománcot, ami hirtelen fogmosás hatására könnyen károsodhat. Na de mi van azokkal, akiknek fordítva, pont fogmosás után jut eszükbe, hogy szeretnének enni valamit? Ők mikor döntenek helyesen? Ha esznek, miután fogat mostak vagy ha inkább kerülik az étkezést?

fogmosas-utani-etkezes

A fogmosás utáni étkezés kérdése igazán este válhat jelentőssé, amikor jóllehet, már túlestünk a napi rutinként megélt esti fogmosáson, mégis elcsábulunk és harapnánk valami finomat lefekvés előtt. Ilyenkor azonban felmerül a dilemma: ha fogmosás után étkezünk, akkor hiábavaló munkát végeztünk és olyan, mintha meg sem mostuk volna a fogainkat?

A kérdés megválaszolásához először meg kell ismerkednünk szájüregünk lakóival,  a baktériumokkal és meg kell értenünk, pontosan milyen szerepet töltenek be az ételmaradékok a fogszuvasodás, ínybetegségek vagy fogkőképződés kialakulásában.

(X) hirdetés

MI AZ A PLAKK?

A plakk egy olyan baktériumokból álló láthatatlan réteg (biofilm) ami természetes módon képződik a szájüregünkben, akár étkezünk, akár nem. Bár színtelen, a többszörösen felhalmozódott és napokig el nem távolított plakk sárgássá teheti fogainkat.

Összetételét jelentősen befolyásolhatja, hogy milyen ételeket és italokat fogyasztunk, egyes szájüregi baktériumok megjelenését ugyanis elősegíthetik bizonyos tápanyagok (pl. cukrok, szénhidrátok) elfogyasztása.

A szájüregi plakk közel 500 baktériumfajt tartalmazhat, melyek célja a folyamatos terjeszkedés, táplálkozás és baktériumkolóniák létrehozása. Rengeteg baktériumfaj van, ami szervezetünk számára nélkülözhetetlen funkciókat lát el, például segít a táplálékok lebontásában vagy immunrendszerünk részeként részt vesz a vírusok, fertőzések elleni védelemben.

(X) hirdetés

Szájüregi baktériumaink számára a kemény felületek, így a fogak, fogpótlások vagy érdes felületek (szuvas, fogköves területek, stb.) jelentik a legideálisabb környezetet, de az el nem távolított bakteriális felhalmozódás a nyelven vagy az íny alatti területeken is okozhat panaszokat.

PLAKK ÉS SZÁJÜREGI BETEGSÉGEK

A szájüregi plakk tehát egy természetes és sok szempontból igen hasznos jelenség, azonban megfelelő szájhigiénia nélkül számolnunk kell bizonyos szájüregi megbetegedések kialakulásával.

Az íny alatt felhalmozódó plakk a fogínyvérzés és az ínygyulladás legfőbb okozója. Leggyakrabban akkor kezd el az íny alatt felhalmozódni a plakk, ha sokáig nem gondoskodunk az adott terület tisztán tartásáról. A fogközök területét különösen nehéz egy hagyományos fogmosás során megtisztítanunk, éppen ezért itt alakul ki a leggyakrabban ínygyulladás is.

A plakk a nyálban található kalcium és foszfátok hatására kikristályosodhat, ezáltal több nap alatt megkeményedhet és fogkővé válhat. Mivel a fogkő felülete érdes, ezen ismételten könnyebben megtapadhat a plakk, ami súlyosbítja a fogkövesedés ütemét. Minél savasabb a nyál pH értéke, annál kevésbé jellemző a fogkőképződés, azonban annál gyakoribb a fogszuvasodás kialakulása.

Fogszuvasodás a plakkban található Streptococcus mutans baktérium táplálkozásának hatására alakul ki. Az S. mutans az elfogyasztott  cukrokat bontja le, azonban táplálkozása közben savakat termel, ami meggyengíti a fogzománcot, kezdetben fehéres foltokat, később barnás-feketés szuvas területek megjelenését idézve elő.

Még egy fontos terület van, melyről nem szabad megfeledkeznünk, ha a szájüreg egészségéről van szó: a nyelv nagy felület a szájüregben, melyen ugyanúgy megtapadnak a baktériumok és ételmaradékok, épp ezért mindennapos szájhigiéniánk kereteiben gondoskodnunk kell a nyelv rendszeres megtisztításáról is.

FOGMOSÁS ÉS PLAKK

Gondolnák vagy sem, a fogmosás nem csak az ételmaradékok eltávolítása miatt fontos. Legfőbb szerepe, hogy fogkefénk segítségével megbontsuk a nap során felhalmozódó plakkot, így gátolva a baktériumok elszaporodását és a szájüregi betegségek kialakulását.

Fogmosáskor jellemzően a fogak oldalsó és rágófelszínét tudjuk megtisztítani, a fogközök területének tisztán tartásáról külön kell gondoskodnunk. Fogselyem, interdentális fogkefe vagy szájzuhany segítségével hatékonyan eltávolítható a fogközökben felhalmozódó plakk, ezáltal megelőzhető a fogközi szuvasodás, az ínygyulladás és fogkőképződés kialakulása.

A szájvizek használatakor kémiai úton bontjuk meg a plakkot – az öblögetők antibakteriális hatású összetevői elpusztítják a szájüregi baktériumokat, ezáltal mérséklődik a fenti panaszok kialakulásának esélye. Önmagában azonban nem elég hatékony a szájvíz, a mindennapos fogmosásra és fogköztisztításra akkor is szükség van, ha öblögetőket használunk.

ÉTKEZÉS ÉS PLAKK

Az elfogyasztott élelmiszerek minősége nagyban befolyásolja a plakk bakteriális összetételét. A nyers zöldségektől, rostokban gazdag ételektől egészen más lesz a plakk összetétele, mint amikor cukros, szénhidrátdús ételeket és italokat fogyasztunk.

Érdemes odafigyelni az élelmiszerek állagára is: a ragacsos ételek tovább fokozzák a plakk-képződést, hiszen a nyál nem képes maradéktalanul lemosni a fogfelszínekről az ilyen típusú ételmaradékokat, ezáltal a szájüreg savassága nő és a baktériumok elszaporodnak.

Étkezést követően a fogakon maradt apró ételmaradékok egyenetlenné teszik a fogfelszínt, ami kedvez a plakk további képződésének, hiszen a baktériumok könnyebben megtapadnak az érdes felületeken.

FOGMOSÁS UTÁNI ÉTKEZÉS

Mivel az esti fogmosás és fogköztisztítás során megbontottuk a plakkot és sikeresen csökkentettük szájüregünk baktériumállományát, félig-meddig akkor is jót tettünk a fogainknak, ha utána nekilátunk falatozni. Természetesen nem ideális a megválasztott időpont, hiszen éjszaka amúgy is megváltozik néhány dolog a szájüregünkben.

Alvás közben csökken a természetes nyálképződés mértéke, ezáltal a baktériumok könnyebben elszaporodhatnak – ez az oka a reggelre kialakuló szájszagnak is. Ha azonban nincs elegendő nyál a szájban és a fogmosás utáni evés következtében tele van ételmaradékokkal a fogazatunk, akkor a plakk képződése még kifejezettebb lehet.

Ráadásul a fogmosás utáni étkezés vagy italfogyasztás (kivéve víz) rontja a szájápolási termékek hatékonyságát is, hiszen a fogkrémekben, szájöblítőkben található antibakteriális összetevők étkezés hatására veszíthetnek hatásfokukból – amire pont éjszaka lenne nagy szükségünk.

Összességében elmondható, hogy ha nem rendszeres az esti fogmosás utáni étkezés és emellett a napi kétszeri fogmosás, fogköztisztítás folyamatos, akkor néha megengedhetjük magunknak az éjjeli csemegézést. Ha például nagy bulira, italozásra, hajnalig tartó mulatozásra készülünk, garantáltan jobban járunk a buli előtti fogtisztítással, mintha éjjel az italok savasságától meggyengült fogzománcunkat kezdenénk el súrolni.

Amire mindenképp figyeljünk oda, ha fogmosás után eszünk vagy iszunk:

– étkezés vagy italfogyasztás után alaposan öblítsük ki szájüregünket tiszta vízzel, ez segít semlegesíteni a szájüreg pH értékét és lemossa fogainkról az ételmaradékokat;
– ha társaságban vagyunk és lefekvésig még van időnk, rágjunk el egy cukormentes rágógumit;
– este kerüljük a ragacsos, cukros, szénhidrátokban gazdag élelmiszereket;
– étkezés után ne álljunk neki újból fogat mosni, az azonnali fogtisztítás ugyanis árthat a fogzománcnak.

Item added to cart.
0 items - Ft