Kilépés a tartalomba 
A legnagyobb visszatartó erő, ami szerepet játszik abban, hogy ne járjunk rendszeresen fogorvoshoz, az a félelem. Félelmünk forrása változatos. Van, aki a fúró hangját nem bírja, más a fájdalomtól retteg. Ezek a rossz érzések azonban leküzdhetőek és sokkal kevesebbet ártanak szervezetünknek, mint egy ínysorvadás, egy szuvas fog vagy akár egy daganatos elváltozás. Mérlegre kell tennünk az ijedelmet, illetve a leküzdésével járó előnyöket, s meglátjuk, a legnagyobb butaság, amit tehetünk az, ha kerüljük a fogászatot.
Félelem a fájdalomtól
Miért gondolják azt az emberek, hogy a fogászati beavatkozások fájnak? Valószínűleg rossz emlékek miatt, na meg azért, mert sokan csak akkor mennek fogorvoshoz, amikor már egy hete fáj a foguk és a fájdalomtól teljesen kimerültek. Később aztán úgy emlékeznek mindenre, hogy milyen rossz is volt a fogorvosnál, pedig valószínűleg pont ő volt az, aki segített rajtuk.
A beavatkozások fájdalommentesek, feltéve, hogy megfelelő érzéstelenítőt kapunk. Bár a fogorvosok kötelessége, hogy érzéstelenítőt adjanak, ha úgy látjuk, hogy nélküle akarja a beavatkozást elvégezni, nyugodtan szóljunk neki, hogy érzékenyek vagyunk, és nem szeretnénk, ha bármit is érezni kellene a kezelés alatt. Próbáljunk olyan fogorvost keresni, aki nagy hangsúlyt fektet a fájdalommentes beavatkozásokra.
Félelem a tűtől
Sokan vannak, akik nem bírják a tű puszta látványát sem. Hogy miért? Tulajdonképpen nem tudni. Szakképzett kezekben egy injekció beadása, egy vérvétel vagy egy infúzió bekötése legalább annyi fájdalommal jár, mint egy szúnyogcsípés. És rettegünk a szúnyogtól? Nem.
Ha a látvánnyal nem vagyunk kibékülve, nyugodtan hunyjuk be a szemünket, senki nem kötelez rá minket, hogy nézzünk oda. Ha magától a szúrás fájdalmától (bár ez minimális) félünk, akkor kérjük meg a fogorvosunkat, hogy kenje vagy fújja be Lidocaine-nal az érintett területet, így még kevesebb kellemetlenséggel kell számolnunk. Összehasonlítva egy tűszúrás által okozott fájdalmat egy kemény fejfájással, fogfájással vagy görcsöléssel – nos, elég hihetetlen, hogy az emberek mégis félnek tőle. /A tetoválásról és a piercing szúrásáról pedig már szót se ejtsünk./
Félelem a fúrótól
Az emberek tudatában a fúró hangja önmagában is félelmet válhat ki. A fúróval fúrják a fogunkat, amiről a fájdalom jut az eszünkbe, így hát pavlovi reflexszel idegződött belénk az éles hangtól való rettegés. Egyelőre még nincsenek hangtalan fúrók – itt meg kell jegyeznünk, hogy számos gyártó dolgozik rajta – addig is érdemes valamilyen módon elterelni a figyelmünket. Először is megkérhetjük a fogorvost, hogy mutassa meg az eszközöket, had barátkozzunk meg velük. Utána – bár sok rendelőben amúgy is szól valamilyen zene – vihetünk magunkkal mp3 lejátszót; azt hallgatva biztosan nem fogunk a fúróra figyelni.
Félelem a szégyentől
Vannak olyanok is, akik attól félnek, hogy félelmük miatt nevetségessé válnak a fogorvos szemében. Pedig semmi baj nincs azzal, ha hangot adunk félelmeinknek, vagy elmondjuk, számunkra mi okoz kellemetlenséget egy-egy fogászati kezelés alkalmával. Ezáltal az orvos jobban megismer minket, az igényeinket és ennek megfelelően dolgozik. Képzett szakemberekről van szó, pontosan tudják, hogy az emberek olykor bizony megrémülnek egy-egy dologtól. Hozzáállásukkal nagyban segíthetik nyugalmunkat, igyekezzünk olyan fogorvost találni magunknak, aki képes erre.
Félelem a jövőbeli kezelésektől
Vannak, akik azért nem látogatnak el rendszeresen a fogorvoshoz, hogy ezzel kerüljenek el egy teljes kezelési tervet vagy valamilyen többlépcsős beavatkozást. Ennek hátterében lehet, hogy a pénz áll, de a többség mégis félelmei miatt kerüli a rendelőt. A rendszeres ellenőrzések hiánya viszont egyre nagyobb problémát és egyre több beavatkozást jelent – ez tehát egy ördögi kör, amit csak úgy lehet megszakítani, ha egyszer elhatározzuk, hogy addig járunk a fogorvoshoz, amíg mindent jónak nem talál.
Félelem a fogorvostól
Olyan emberek is vannak, akik félelmük tárgyának magát a fogorvost tekintik. Pedig nem földöntúli lényekről, sem pedig elvetemült szadistákról van szó, ők is csak emberek és pont a mi egészségünkért végzik munkájukat. Nincs hatalmuk felettünk, ha szólunk, hogy valami kellemetlenséget okoz, azonnal abbahagyják a munkát, tehát nem kell félnünk attól sem, hogy elveszítjük a kontrollt a dolgok menete felett.
Ha valamilyen személyes ellenérzést táplálunk egy szakemberrel szemben, akkor egyszerű a megoldás: nem kell hozzá járni. Egy jó fogorvos kincset ér, próbáljunk addig keresgélni, amíg meg nem találjuk a számunkra legszimpatikusabb személyt. Higgyük el, létezik ilyen.
Félelem az ismeretlentől
Lehet, hogy félelmünk oka egyszerűen csak az, hogy fogalmunk sincs, mi vár majd ránk a rendelőben. Hogy tájékozottak és felkészültek legyünk, olvassunk minél többet a témáról – ez rengeteget segíthet. Oldalunkat úgy alakítottuk ki, hogy a fogászati panaszok típusától a beavatkozásokig mindent átláthatóan megtaláljon az olvasó, aki így magabiztosan jelentkezhet a következő fogászati kezelésére.
„A félelmektől való megszabadulás legegyszerűbb és legbátrabb módja, ha közel megyünk hozzájuk és átéljük őket.”
/Popper Péter/