Ínyünk és fogaink egészségéhez, valamint emésztésünk hatékonyságához elengedhetetlenek bizonyos szájüregi baktériumok – ezek ugyanis nem csak a betegségektől védenek meg minket, de az elfogyasztott táplálékok lebontásában is óriási szerepük van.
Ezek a mikroszkopikus baktériumok bár igen egyszerű élőlények, az évezredek során tökéletesen alkalmazkodtak az ember életmódjához – viselkedésük jelentős változáson ment keresztül a mezőgazdaság, majd az iparosodás megjelenésével illetve elterjedésével.
A nemzetközi, főként ausztrál és angol szakemberekből álló kutatócsoport még februárban közölte tudományos vizsgálati eredményeit a Nature Genetics örökléstani szaklapban. Munkájukhoz összesen harmincnégy észak-európai emberi maradványt elemeztek, így elég széles időintervallumot tudtak lefedni: alanyaik egy része még a vadászó-gyűjtögető időkből származott, míg a fiatalabb leletek már az első bronzkori mezőgazdászoktól, majd középkori emberektől származtak.
Az elemzések alapjául szolgáló DNS mintákat a fogakra rakódott fogkőből vették, hiszen az így megkövesedett plakk (vékony bakteriális biofilm) összetétele nem csak táplálkozási szokásokra, de bizonyos egészségügyi változásokra és a szájüreg bakteriális fejlődésére is fényt deríthet.
Alan Cooper professzor, a kutatási csoport vezetője elmondta, a szájüregi baktériumok összetétele a legdrasztikusabban a mezőgazdaság megjelenésével illetve az iparosodással, úgy 150 évvel ezelőtt változott meg. Az ipari forradalom korában megjelenő, feldolgozott cukor és liszt drámaian lecsökkentette a szájüregi baktériumok sokféleségét, utat engedve a fogszuvasodást elősegítő törzsek elszaporodásának.
Komoly, összesen tizenhét évig tartó vizsgálódásnak sikerült most eredményt hozni, Cooper ugyanis ennyi ideje foglalkozik a témával. S bár a szakértők azt eddig is tudták, hogy az ősi leletek fogazatán található fogkőben megkeményedett bacilusok és ételmaradékok találhatóak, eddig a baktériumok pontos faját nem sikerült beazonosítani. Most először azonban DNS minták felhasználásával alaposabban megérthettük, hogy az elmúlt 7500 évben miként változott étkezési szokásainkkal és életmódunkkal együtt szájüregünk lakóinak összetétele, változatossága is.