Állkapocs fájdalom: okok, tünetek, kezelés

Az arcot és az állkapcsot érintő fájdalom több millió embernek jelent problémát világszerte, azonban a diagnózis és a kezelés annyira szerteágazó, hogy az egészségügyi dolgozóknak is kihívást jelent a panaszok hátterében álló okok pontos azonosítása.

Mivel az állkapocsfájdalom többféle állapotra vezethető vissza, a megfelelő diagnózis kulcsfontosságú, a kezelés pedig akkor a leghatékonyabb, ha célzottan a kiváltó okot szünteti meg.

Állkapocsfájdalom oka

Az állkapocs fájdalmát okozhatja fizikai sérülés, az idegek vagy a vérerek sérülése. Az állkapocsfájdalom leggyakrabban diagnosztizált oka mégis a temporomandibuláris ízületi rendellenesség (TMJ).

A temporomandibuláris ízületi rendellenesség vagy TMJ becslések szerint a lakosság 12 százalékát érinti, terhesség során különösen gyakori panasz, ám a betegek közül csak 5 százalék fordul orvoshoz, jellemzően csak akkor, amikor a tünetek már súlyosbodnak.

A TMJ a temporomandibuláris ízületet és az állkapocs mozgatásáért felelős rágóizmokat érintő rendellenességek összefoglaló neve.

Az állkapocs és az arc fájdalmának egyéb lehetséges okai:

– Fogcsikorgatás, fogszorítás, túl szélesre nyitott száj: gyakran okoz állkapocsfájdalmat az alvás közben erősen összeszorított fogazat vagy a fogcsikorgatás, ami a fogzománcban is kárt tehet. Megnövekedett érzelmi stressz hatására gyakrabban fordul elő fogszorítás, fogcsikorgatás.

– Oszteomielitisz (csontfertőzés): általában baktériumok, ritkán gombák által okozott csontfertőzés, ami a csontállományt és a környező szöveteket érinti.

– Artritisz (ízületi gyulladás): a csont felszíni kopásával járó megbetegedés.

– Szinovitisz vagy kapszulitisz: az ízületi tokot vagy ízületi szalagokat érintő gyulladásos megbetegedés.

– Fogászati panaszok: fogágybetegség, fogszuvasodás, foghézag, sérült fog, tályog.

– Arcüreg problémák: az orrüreget érintő megbetegedések.

– Tenziós fejfájás: a tenziós fejfájást jellemzően stressz okozza, ami az arc fájdalmához vezethet.

– Neuropátiás fájdalom: az idegek sérülése által okozott elhúzódó fájdalom, ami lehet folyamatos vagy szünetek után visszatérő.

– Vaszkuláris fájdalom: az erek elzáródása által okozott fájdalom, melyet általában artéria-gyulladás vagy nyaki artéria dissectio (szakadás, repedés) vált ki.

– Neurovaszkuláris fájdalom: olyan idegeket és ereket egyszerre érintő fájdalom, amit például migrén vagy cluster fejfájás okoz.

– Egyéb megbetegedések: reumás ízületi gyulladás, Lyme-kór, szklerózis multiplex, lupusz, pajzsmirigy-alulműködés, fibromyalgia, mentális betegségek.

Az állkapocs fájdalmát okozhatja még életmódból eredő probléma is, például érzelmi stressz, alvászavar, tápanyaghiány vagy fáradtság.

Az állkapocsfájdalom tünetei

Az állkapocs fájdalmán kívül egyéb tünetek is jelezhetik a problémát. A panaszok előfordulása függ az állkapocsfájdalom kiváltó okától:

– arcfájdalom, ami az állkapocs mozgatására erősödik,
– ízületi és izom érzékenység,
– mozgáskorlátozottság,
– kattogó vagy pattanó hang az állkapocs mozgatásakor,
– fülcsengés,
– fül-fájdalom,
– fejfájás fül-fájdalommal vagy nélküle,
– nyomásérzet a szemeken,
– szédülés,
– szájzár,
– tompa fájdalom – éles fájdalom váltakozása,
– fogfájás,
– tenziós fejfájás,
– idegi fájdalom, például égető érzet,
– láz,
– arcduzzanat.

Fontos, hogy a fenti tünetek jelentkezésekor minél hamarabb vegyünk igénybe orvosi ellátást, így megfelelő fájdalomcsillapításban részesülhetünk, illetve összeállítható a kezelési terv. A gyors beavatkozás megelőzi a későbbi komolyabb panaszokat. A fogorvosok, szájsebészek egyaránt alkalmasak az állkapocs fájdalmának enyhítésére.

Állkapocs-fájdalomból eredő komplikációk

– fogászati komplikációk,
– sebészi komplikációk,
– fertőzés,
– érzelmi kimerültség,
– étkezési szokások megváltozása.

Diagnózis

Az állkapocs-fájdalom okának pontos azonosításához többféle teszt elvégzésére is szükség lehet, például:

– fizikai vizsgálat, az idegek, a nyaki csigolyák, az állkapocs, a száj és az izmok vizsgálata;
– teljes orvosi kórtörténet felállítása;
– laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, például: vörösvérsejt-szám vizsgálata;
– radiológiai vizsgálatok, például: koponya CT, panoráma röntgen, MR;
– pszichológiai vizsgálatok.

Az orvos a látott tünetek alapján egyéb vizsgálatok elvégzését is javasolhatja.

Kezelés

Az állkapocs-fájdalom kezelése attól függ, hogy mi a jelenség kiváltó oka. Általában az alábbi kezelési lehetőségek jöhetnek szóba:

– antibiotikumos kezelés, amennyiben fertőzés okozza a fájdalmat;
– a sérült csontállomány sebészi eltávolítása, sérült ideg helyreállítása;
– éjszakai vagy nappali fogvédő használata;
– fizikoterápia;
– izomlazítók vagy nyugtatószerek alkalmazása az érintett izmok ellazítása érdekében;
– antidepresszánsok alkalmazása;
– kapszaicin krém külső alkalmazása az idegi-eredetű panaszok enyhítésére;
– szteroid injekciók a gyulladás vagy duzzanat csökkentésére;
– vírusellenes terápia;
– fájdalomcsillapítás;
– oxigén terápia vagy más, a cluster fejfájást enyhítő gyógyszerek alkalmazása;
– vérnyomáscsökkentő gyógyszerek a migrénes panaszok enyhítésére;
– gyökérkezelés, a fogon belül kialakult fertőzés kezelésére;
– abnormális vagy fertőzött fog eltávolítása;
– érzéstelenítő injekció;
– az érintett izmok megfeszítése-elernyesztése;
– relaxációs terápia;
– puha állagú ételek fogyasztása az állkapocs tehermentesítésére;
– nedves meleg borogatás vagy hideg borogatás;
– masszázs vagy akupunktúra;
– helyes testtartás gyakorlása a nyak és a hát bemerevedése ellen.

Az állkapocs-fájdalom megelőzése

Miután tisztában vagyunk vele, hogy esetünkben mi okozza a panaszokat, a jövőben sikerrel megelőzhetjük a probléma kialakulását.

A legegyszerűbb preventív módszerek:

– ropogós ételek, rágógumizás kerülése;
– ceruza-, jég- és körömrágás kerülése;
– puha állagú ételek, folyadékok fogyasztása (pl. levesek, tésztaételek);- kisebb méretű falatok szájba vétele;
– koffein kerülése;
– masszázs, meditáció, testedzés bevezetése;
– kalcium- és magnéziumpótlás;
– ásítás kerülése;
– háton vagy oldalt alvás; a hason alvás kerülése;
– fogcsikorgatás abbahagyása vagy nappali/éjszakai fogvédő beszerzése;
– a vállak aszimmetrikus terhelésének elkerülése (pl. ne hordjuk féloldalt a táskát vagy cseréljük a két oldalt rendszeresen);
– megfelelő testtartás gyakorlása;
– rendszeres fogászati ellenőrzésen való részvétel.

Mikor érdemes felkeresni az orvost?

Az állkapocs-fájdalom egy bizonyos ponton túl már nem kezelhető otthoni körülmények között, ezért a későbbi komplikációk megelőzése érdekében az alábbi esetekben mindenképp forduljunk szakorvoshoz:

– az otthoni kezelési módok tartósan nem szüntetik meg a problémát;
– az állkapocs-fájdalom megnehezíti a mindennapos életet;
– szabálytalan állkapocs-mozgás;- az állkapocs hangot ad ki mozgatásakor;
– a nyak vagy a gerinc felső szakaszának fájdalma;
– szem fájdalma;
– fejfájások;
– fülcsengés;
– fogászati problémák (pl. törött vagy kopott fogazat).

Panaszainkkal forduljunk háziorvosunkhoz vagy fogorvosunkhoz.