Kilépés a tartalomba 
A harmincas éveiben járó színész körül úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben van. Kiegyensúlyozott családi háttér, tapasztalt, sikeres szülők, egy jó adag tehetség és kitartás – valahogy így áll össze Jake Gyllenhaal élete a maga természetességével. Az évek során megnyerő személyiségétől már-már elválaszthatatlanná vált elegáns mosolya – ebben a hónapban ezért kapott főszerepet nálunk is.
Jake, születési nevén Jacob Benjamin Gyllenhaal különleges vezetéknevének eredetét a múlt évszázad korai Svédországában kell keresnünk, innen származik ugyanis a színész ükapja. A későbbi felmenők Angliába, majd Amerikába emigráltak, így Jake édesapja, a filmrendezőként dolgozó Stephen Gyllenhaal már az Egyesült Államok területén látta meg a napvilágot. Itt ismerkedett meg Naomi Foner forgatókönyvíróval, s kettejük házasságából két gyermek is született: Jake (1980. december 19.) és Maggie Gyllenhaal (1977. november 16.).
Ha az embernek szinte minden hozzátartozója a filmes szakmában dolgozik, elég sorsszerű, amikor ő maga is a színészetben próbálja kiteljesíteni személyiségét. Így történt ez a fiatal Jake-kel is, bár szülei következetes és átgondolt nevelésének köszönhetően a fiatal színész kizárólag a jó ízlés és az ésszerűség határain belül próbálhatta ki magát.
Első komolyabb főszerepét 1999-ben kapta, ő formálhatta meg az Októberi égbolt filmdráma tehetséges fiatalját – játékáért a kritikusok többsége már ekkor dicsérettel illette a 19 éves kamaszt. 2001-ben a Donnie Darko-ban előző szerepéhez képest jóval nagyobb szakmai kihívásnak kellett megfelelnie, de a mutatvány sikerült: az épelméjűség és őrület vékony határán bandukoló főhős megszemélyesítése szintén jól sikerült a testvérével közösen dolgozó Jake-nek.
Ígéretes debütálását hamarosan több komoly siker követte: 2002-ben már olyan nagy nevekkel dolgozhatott együtt, mint Dustin Hoffmann és Susan Sarandon (Holdfény). Szakmai ambícióinak Hollywooddal nem lett vége, Jake úgy gondolta, egy igazi színésznek a színpadon is meg kell mutatnia tehetségét, így 2004-ben egy londoni társulatnak lett a tagja, két hónap erejéig.
Eddigi karrierjének egyik legmeghatározóbb pontja a 2005-ös Túl a barátságon c. mozifilmben vállalt játéka lett, hiszen a mély érzelmeket megmozgató filmdráma négy Golden Globe, ugyanennyi BAFTA és három Oscar-díjat is besöpört. Jake ezek közül a Legjobb Férfi Mellékszereplőnek járó BAFTA díjat vehette át, ám mindez csak lényegi megvalósulása lett szakmai elismertségének.
Azóta kalandfilmben (Perzsia hercege) és romantikus filmben (Szerelem és más drogok) is megmutatta sokoldalúságát Gyllenhaal, utóbbi szerepéért Golden Globe díjra is jelölték. 2012-ben mutatták be Az utolsó műszak c. drámát, ami a kritikusok szerint egy elcsépelt téma eredeti és lenyűgöző újjáélesztése lett, amiért nem csak a rendezőnek, de a kitartóan és lelkiismeretesen felkészülő két főhősnek is köszönettel tartozunk.
És mi a titok?
Szemügyre véve Jake Gyllenhaal gyermekkori fotóit, a széles, megnyerő mosoly inkább veleszületett adottság, semmint a fogorvosok műremeke. Úgy tűnik, a nagyközönség számára is észrevehető változást egyelőre nem kellett végrehajtani a színész fogsorán, ami fiatal kora mellett szájápolási szokásainak is tulajdonítható.