Szájüregi baktériumállományunk összetételét fiatal korban főként genetikai hátterünk határozza meg, azonban ahogy korosodunk, ez az örökletes tényező egyre veszít dominanciájából és olyan nem-örökletes faktorok lesznek hatással szájüregi egészségünkre, mint a táplálkozás vagy a szájhigiénia – derül ki egy frissen közzétett amerikai tanulmányból.
A Cell Host & Microbe tudományos folyóiratban a kaliforniai J. Craig Venter Intézet (JCVI) olyan kutatási anyagot tett közzé, melyben egypetéjű és kétpetéjű ikrek szájüregi baktériumállományát vizsgálták gyermekkorban.
Karen E. Nelson PhD, a JCVI elnöke és kollégái azért választottak ikerpárokat a vizsgálathoz, mert az ikreket körülvevő környezet nagy valószínűséggel hasonló, így megkönnyítik a „genetika vagy táplálkozás” kérdés megválaszolását.
Dr. Nelson és kollégái elmondták, azért vizsgáltak nagy számú ikerpárt, mert így megfigyelhették az öröklött genotípus és a közös környezeti elemek hatását a szájüreg baktériumállományára.
A fogszuvasodás jelenleg világméretű problémát jelent. Világszerte az iskolás korú gyermekek 90 százalékának, a felnőttek pedig közel 100 százalékának van fogszuvasodása. A középkorú felnőtt lakosság 20 százaléka küzd súlyos íny- és fogágyproblémákkal, melyek fogvesztéshez és más egészségügyi panaszokhoz vezethet.
Fogszuvasodás az elfogyasztott cukrok lebontása következtében termelődött sav hatására alakul ki, ami meggyengítve a fogzománcot szuvas területek kialakulását eredményezi. Ugyanúgy, ahogy ezért a folyamatért is bizonyos baktériumok okolhatók, az ínygyulladást és a fogágybetegséget is bacilusok okozzák.
Tanulmányukban Dr. Nelson és kollégái szájüregi kenetet vettek 485, 5 és 11 év közötti ikerpártól, akik közül 205 egypetéjű, 279 pedig kétpetéjű iker volt, ráadásul egy hármas ikerpárt is bevontak a kutatásba.
Ahogyan azt a szakértők várták, az egypetéjű ikreknél volt a leghasonlóbb a szájüregi baktériumállomány összetétele, ami a kutatók elmondása szerint arra enged következtetni, hogy a genetikai háttér kezdetben jelentősen befolyásolja a szájüregben található baktériumok összetételét.
Meglepő módon, ezek az örökletes baktériumok azonban nem azok, melyek a fogszuvasodás kialakulásában játszanak szerepet, tehát a szuvas fogakért nem okolhatjuk genetikánkat.
Összehasonlítva az 5 és 11 évesektől vett mintákat, az is egyértelműen látszik, hogy az öröklött baktériumok száma idővel jelentősen csökken a szájüregben.
Azok az ikerpárok, akik sok hozzáadott cukrot tartalmazó ételt fogyasztottak, idővel több olyan baktériummal rendelkeztek, ami a magasabb fogszuvasodási rátát eredményez, tehát idővel táplálkozási szokásaink formálják szájüregünk teljes baktériumállományát.
Terveik szerint a szakértők tovább folytatják az ikrek vizsgálatát és megpróbálnak mintázatokat felfedezni a baktérium-összetételekben.