Az állkapocsízület fájdalma, rendellenességei

Az állkapocsízület szervezetünk egyik legbonyolultabb ízülete. Nem csak a koponyánkkal van összeköttetésben, de az alsó és felső állkapocs is elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással, külön-külön képtelenek a mozgásra. Az állkapocs tökéletes funkciójának egyik legfőbb feltétele a hiánytalan fogazat, e nélkül ugyanis az ízület helytelen irányba mozdulhat, fájdalmat, rendellenességet okozva.

Az állkapocsízület rendellenességeit alapvetően két csoportra oszthatjuk:
– az ízület organikus betegségeire (fejlődési, növekedési rendellenességek, sérülések, daganatok, gyulladások), illetve
– az ízület funkcionális zavarára.

Organikus betegségek

Bár az állkapocsízület organikus rendellenességei jóval komolyabbak, szerencsére ritkábban is fordulnak elő.

A veleszületett szabálytalanságokon túl sérülések következtében kimozdulhat az ízület a normál pozíciójából (ficam), ilyenkor azonnali helyreállításra lehet szükség, hosszabb idő elteltével már csak műtéti úton állítható vissza az eredeti pozíció.

Ha törésről beszélünk, általában szükség van a terület rögzítésére is, míg reumás fájdalom esetén a legfontosabb a hiányzó fogak pótlása, a gyulladt fogak eltávolítása, egyszóval muszáj biztosítani a helyes rágást, különben csak súlyosbodik a helyzet.

Problémás bölcsességfog is okozhat hasonló tüneteket, erről bővebben itt olvashat.

Funkcionális zavar

Egyelőre még nem tisztázott, pontosan miért alakul ki állkapocs-ízületi fájdalom olyan esetekben, ahol az organikus rendellenességek kizárhatóak.

Az állkapocs-ízületi rendellenesség tünetei változatosak, s egyénenként eltérő komolyságúak lehetnek:

– fájdalom az állkapocsban, ami átsugározhat a fül környékére, halántékra, olykor az egész arcfélre;
– az állkapocsízület és/vagy a rágóizmok nyomásérzékenysége;
– fájdalom az állkapocs mozgatásakor, főleg a száj nyitásakor;
– szájzár;
– az állkapocsízület kattanása a száj nyitásakor.

A tünetek általában csak egy oldalra korlátozódnak, s nőknél háromszor-négyszer gyakoribbak, mint férfiaknál. Jellemzően a 20-40 éves korosztály a legérintettebb.

Tovább erősítheti a kellemetlen tüneteket a fogcsikorgatás, a rosszul záródó alsó- és felső fogsor, a fogak erős összeszorítása is, ezért a betegség kezelésekor ajánlott a foghiányok megszüntetése illetve a lelki problémák tisztázása, kezelése is.

 

További terápiás módok az állkapocs-ízületi rendellenesség helyreállításához:

– Hideg-meleg borogatás
Először jegeljük a területet kb. 10 percen keresztül, majd óvatosan mozgassuk meg az állkapcsunkat (ilyen gyakorlatokat javasolhat a fogorvosunk is), ezután pedig tegyünk egy meleg törölközőt az arcunkra, 5 perc erejéig. Naponta néhányszor ismételjük meg a kezelést.

– Puha, pépes ételek fogyasztása
Joghurt, tört burgonya, krémsajtok, levesek, tojásrántotta, párolt zöldségek és gyümölcsök – ezek mind egyszerűen elfogyaszthatók, ha állkapcsunk rehabilitálására van szükség.

Ha nem sikerül mindig puha állagú ételhez jutnunk, érdemes minél kisebb darabokra vágni az élelmiszereket, hogy csak minimális rágásra legyen szükségünk, valamint a szánkat se kelljen túl nagyra nyitni.

– Gyógyszerek
Magunk is kiválthatunk vény nélkül kapható gyulladáscsökkentőket (ezeket általában fájdalomcsillapítókkal kombinálják), de hagyatkozhatunk a fogorvosunkra is, aki komolyabb medicinákat is elrendelhet.

Az izomlazítók segíthetnek azokon, akik előszeretettel szorítják össze fogaikat, a stresszoldók, antidepresszánsok pedig a fogszorítást, fogcsikorgatást kiváltó okot hivatottak kezelni.

– Lézerterápia
A fogorvosok által használt lézerterápia segíthet a gyulladáscsökkentésben és fájdalomcsillapításban.

– Éjszakai fogvédő
Mindenképp érdemes beszerezni éjszakai fogvédőt azoknak, akik csikorgatják vagy szorítják a fogaikat, hiszen éjjel tudattalanul képtelenek vagyunk kontrollálni magunkat.

– Helyreállító fogászati kezelések
A hiányzó fogakat, koronákat, hidakat muszáj pótolni ahhoz, hogy állkapocsízületünk természetesen és kifogástalanul funkcionáljon.

– Kerüljük az extrém terhelést
A rágógumizást, a rágcsálást, az éneklést és az ordibálást mindenképp kerüljük, ha szeretnénk, hogy állkapcsunk egészsége újra a régi legyen.

Ugyanígy nem érdemes a kezünkre támasztani a fejünket, a nyakunkkal és az arcunkkal tartani a telefont vagy egyéb módon egyoldalúan terhelni állkapcsunkat.

Amennyiben a fenti terápiás módok egyike sem segítene, mindenképp forduljunk fogorvoshoz, mert lehet, hogy valamilyen komolyabb probléma áll a tünetek mögött.