Kilépés a tartalomba 
Saját nemében ez az első, embereken végzett kísérlet, ami bebizonyította, hogy az őssejtek képesek az állkapocs szöveteit (főleg a csontot) regenerálni, ráadásul jóval gyorsabban és hatékonyabban, mint a hagyományos csontpótló eljárások. Nem csak hogy eredményes, de a betegek számárai is kevesebb kellemetlenséggel jár az új terápiás módszer.
A Michigani Fogorvosi Egyetem szakemberei két másik kutatócsoporttal kiegészülve 24 páciens bevonásával végezték el kísérletüket, mely során az állcsont foghúzás utáni helyreállítására volt szükség. A betegek vagy kísérleti szövetregeneráló sejteket (ixmyelocel-T) vagy hagyományos csontregeneráló kezelést kaptak.
„Állkapocs-rendellenességtől szenvedő betegek esetében nagyon nehéz úgy pótolni a hiányzó fogat, hogy az természetes kinézetű és funkciójú legyen” – mondta Darnell Kaigler, a Michigani Egyetem professzora. „Ezzel a kísérleti technológiával a csontvesztett területeket olyan hatékonyan sikerül helyreállítani, hogy utána a fogászati implantátummal már könnyedén pótolható az elvesztett fog.”
A terápia akkor mutatkozik a legjobbnak, amikor valamilyen komoly defektusról (trauma, születési rendellenesség) van szó. Ezek a helyzetek azért olyan komplikáltak, mert többféle szövettípus (csont, bőr, ínyszövet) is érintett, ezért kezelésük is óriási kihívást jelent.
Az őssejt terápia legfőbb előnye, hogy a páciens saját sejtjeivel regenerálják a szövetállományt, ellenben a mesterséges csontpótló anyagokkal – mondja Kaigler.
Az eredmények lelkesítőek. Hat és tizenkét hetes kontroll után a kísérleti szövetregeneráló sejtekkel kezelt páciensek fogászati implantátumokat kaptak. Az érintettek jóval magasabb csontsűrűséget és gyorsabb rehabilitációt produkáltak szemben a hagyományos eljárásokkal, sőt, másodlagos csontpótlásra is csak ritkábban volt szükség.
A terápiához használt sejteket eredetileg a betegek csípőcsontjának csontvelejéből nyerik. Ezt aztán az Aastrom speciális kezelésnek veti alá, ami előidézi a különböző sejtek szaporodását, így az őssejtekét is, melyeket aztán beültethetnek a betegek arccsontjába.
Várhatóan 5-10 évnek kell még eltelnie ahhoz, hogy a mindennapokban is használhatóvá váljon a faciális sérülések és defektusok kezelésére használt őssejt terápia – mondja Kaigler. A következő feladat, ami a szakemberekre vár, hogy minél több klinikai kísérletet végezzenek, minél nagyobb számú páciensen és minél többféle rendellenesség esetében.