Kilépés a tartalomba 
Az emberi fogak ugyanazokból a génekből fejlődtek ki, mint a gömbhalfélék fogai, állítja egy frissen közzétett brit tanulmány. A kutatás szerint ez a megfigyelés hozzájárulhat az emberi fogvesztés folyamatának mélyebb megértéséhez.
A Sheffield Egyetem Állat- és Növénytani Intézetének munkatársai által vezetett tanulmány egyértelművé tette, hogy az emberi fogak ugyanazokból a génekből fejlődtek ki, mint a gömbhalak bizarr, kampós formájú fogai.
A PNAS folyóiratban publikált írás szerint minden gerinces rendelkezik bizonyos fogregenerációs képességgel. Habár a gömbhalak ugyanazokat az őssejteket használják a fogképzéshez, mint az emberek, ez a képesség csak meghosszabbodott, karakterisztikus fogaiknál működik.
A Londoni Nemzeti Történelmi Múzeummal és a Tokiói Egyetem munkatársaival kiegészülve a kutatócsoport szerint itt az ideje, hogy az emberi fogvesztés kérdését a genetika oldaláról közelítsük meg.
Miközben a szakértők a gömbhalak fogképzésének menetét vizsgálták, sikerült meghatározniuk, hogy mely gének és őssejtek vesznek részt a folyamatban, melyek az összes gerinces élőlény, így az ember fogképzéséért is felelősek.
Mivel megállapítást nyert a tény, hogy minden gerinces ugyanazon konzervált őssejtek halmazát használja a fogképzéshez, a szakértők szerint itt az ideje, hogy kutatási eredményeikre támaszkodva közelebbről is megvizsgálják az emberi fogképzés és fogvesztés mikéntjét.
A gömbhal egyedi, csőrre vagy kampóra emlékeztető foga különös képződmény az evolúció történetében, melynek valódi oka a fogképzés normál folyamatának megváltozása.
A négy kampós fog valójában meghosszabbodott „fogrétegek” együttese, melyek folyamatosan újra képződnek anélkül, hogy az előző fogát elveszítené a hal. A folyamat eredményeképp „többgenerációs” fogakkal rendelkezik, melyet folyamatosan koptatnia kell, különben akadályozott lesz a táplálkozása. Ezek a kampós fogak teszik lehetővé a gömbhal számára, hogy igazán kemény prédákkal is könnyedén elbánjon.
Nem csak ez a vizsgálati anyag igazolta, hogy az állatok és az emberek milyen sok közös gént hordoznak magukban. Az emberi haj, a hüllők pikkelye és a madarak tolla például mind ugyanattól a kb. 300 millió évvel ezelőtt élt hüllőtől származnak, sőt, egy új vizsgálat szerint a cápákat borító, elmeszesedett szerkezetű fedőréteg (denticle) szintén ezen hüllő génállományából alakult ki.
Mivel a cápák génállománya akár 450 millió éves fosszíliák alapján is vizsgálható, a sheffield-i kutatók szerint minden gerinces – legyen szó vízi vagy szárazföldi élőlényről – ugyanazokat a fog-, haj- és bőrfejlődési programokat hordozza magában, melyek az evolúció során relatív változatlanok maradtak.