Kilépés a tartalomba 
Cikkünk előző részében már tisztáztunk hét, a fogszuvasodáshoz kapcsolódó részben igaz, részben viszont hamis elképzelést, ám a mítoszoknak még korán sincs vége. Jobb, ha megtudjuk, vajon nagyobb eséllyel alakul ki fogszuvasodás két fog között, mint a rágófelszínükön vagy hogy egy letört fog hamarabb kezd-e romlani, mint egy ép.
1. Fogszuvasodás nagyobb eséllyel alakul ki két fog között
Igaz. Mégpedig azért, mert a fogszuvasodást okozó baktériumok ott érzik jól magukat, ahol békén hagyják őket. A tisztítás nélkül árválkodó területek tehát sokkal hamarabb elkezdenek szuvasodni, s mivel sokak nem vagy nem megfelelően fogselymeznek, idővel a fogközök is ilyen elhanyagolt részek lehetnek. Ugyanilyen kedvező hely a baktériumok számára a front fogak hátsó felszínén található mély barázdák is, épp ezért fordítsunk elegendő figyelmet fogaink belső felszínének tisztítására is.
2. A fogak közötti nagyobb hézagok elősegítik a fogszuvasodás kialakulását
Hamis. Két, egymástól távol álló fogat könnyebb megmosni, mint a szorosan elhelyezkedőket, utóbbit tényleg csak interdentális fogkefével vagy fogselyemmel tisztíthatjuk meg eléggé.
3. A letört, megrepedt fogak hamarabb elromlanak
Igaz. Egy letört, repedt felszínen sokkal hamarabb megtapadnak a baktériumok, ha pedig nem tisztítjuk megfelelően, könnyen szuvasodhat az érintett terület. Letört fogat könnyen okozhat fogcsikorgatás, amivel érdemes komolyan foglalkozni.
4. A fogérzékenység azt jelenti, szuvas a fogunk
Hamis. A fogérzékenység jelezheti azt is, hogy egyszerűen túlérzékenyek a fogaink vagy az ínyünk visszahúzódott, melynek következtében a dentincsatornák szabaddá váltak. Igaz, hogy szuvasodás miatt is lehet érzékenyebb a fogunk, de nem ez az egyetlen ok.
5. A gyökérkezelés egyik leggyakoribb oka a fogszuvasodás
Hamis. Akkor van szükség gyökérkezelésre, ha a fogban található ideg károsodott, amit nem csak fogszuvasodás idézhet elő.
Letört, elrepedt fogak vagy más sérülések szintén okozhatnak fogérzékenységet, sőt, sok esetben a fogcsikorgatás, fogszorítás is traumatizálhatja olyan mértékben a fogideget, hogy idővel gyökérkezelésre lesz szükség.
6. A fogcsikorgatás fogszuvasodáshoz vezet
Részben igaz, részben hamis. A fogcsikorgatás az egyik legdestruktívabb dolog, amit a fogainkkal tehetünk. Normál rágás közben a szemben álló fogak csak milliszekundumokig érintkeznek egymással, míg ha összeszorítjuk őket, akkor hosszabb időn át tesszük ki fogainkat ennek az erőhatásnak. Fogszuvasodáshoz ez csak akkor vezethet, ha a csikorgatás miatt letörik vagy sérül a fog.
7. A szuvas tejfogakat nem kell betömni
Hamis. A tejfogak felett elég hamar megindul a maradandó fogak formálódása. Ha a tejfogakon lévő szuvasodások kezeletlenek maradnak, akkora komoly fájdalom mellett a maradandó fogaknál fejlődési problémák jelentkezhetnek. A fogszuvasodást okozó baktérium pedig nem csak a szájüregben, hanem a szervezet más területein is gyulladásokat okozhat, ami szintén nem tesz jót a gyermek szervezetének.
8. A fogmosás és a fogselymezés a legjobb módja a fogszuvasodás megelőzésének
Igaz. Nincs is ennél nagyobb igazság, a megelőzés a legfontosabb a fogászatban. Ha napi kétszeri fogmosással, napi fogköztisztítással sikerült eltávolítani fogaink minden felszínéről a baktériumokat, megfelelően táplálkozunk és kellő mennyiségű fluoridot viszünk be szervezetünkbe, akkor nagyon csekély esélye van a fogszuvasodás kialakulásának.