Kilépés a tartalomba 
Az egészséges, teljes értékű táplálkozás elengedhetetlen a megfelelő emésztéshez. Az emésztés azonban már a szájüregben elkezdődik – míg fogaink megőrlik és emészthető állagúvá teszik az élelmiszereket, addig a nyálunkban található enzimek segítenek lebontani azokat. Nyelés során izmaink segítségével juttatjuk el táplálékunkat a gyomorba, ahol a megfelelő tápanyagok hasznosulnak, a salakanyagok pedig tovább haladnak és kiürülnek a szervezetből.
A fogak szerepe a táplálkozásban
A teljes emberi fogazat 32 maradófogból áll, melyek közül a leghátsó őrlőfogakat bölcsességfogaknak nevezzük. Négy bölcsességfogunk nem mindig bújik elő vagy marad bent állcsontunkban, van, hogy panaszok miatt kell eltávolítani, de előfordulhat az is, hogy helyhiány miatt nem tud az adott fog előtörni.
Szájüregünkben minden fognak megvan a maga szerepe a tépésben, rágásban és emésztésben. Ha képesek vagyunk megfelelően megrágni az ételeket, akkor nyáltermelésünk is kiegyensúlyozottá válik, így gond nélkül tudunk nyelni és emészteni.
Az emberi fogazatban fognegyedenként két metszőfogat, egy szemfogat, két kisőrlőt és két-három nagyőrlőt találunk (a harmadik nagyőrlőt nevezzük bölcsességfognak).
Fogak és anatómiai szerepek:
– Metszőfogak: legelöl találjuk metszőfogainkat, melyből kettővel rendelkezünk fognegyedenként. A metszőfogak laposak és élesek, kifejezetten azért, hogy segítségükkel könnyen eltéphessük az ételeket, beleharaphassunk a legkeményebb állagú élelmiszerekbe is. A szánkba kerülő ételt a nyelv továbbítja a hátsó fogakhoz, melyek segítik az ételek megrágását.
– Szemfogak: a szemfogak hasonlóan a metszőfogakhoz tépő funkcióval rendelkeznek, és nem igazán vesznek részt a rágás folyamatában, inkább csak az aprításban. Formájuk egyedi, sokszor hosszúkásak és hegyesek, alul és felül egyaránt. Fognegyedenként egy szemfoggal rendelkezünk.
– Kisőrlő fogak: a kisőrlők felülete kisebb, mint a nagyőrlőké. A szemfogak után helyezkednek el, fognegyedenként kettőt találunk belőlük. A kisőrlő fogak már aktívan részt vesznek a rágás folyamatában.
– Őrlőfogak: az őrlőfogak vagy nagyőrlők általában nagy rágófelülettel, sok mélyedéssel és barázdával rendelkeznek, ami segíti az ételek rágását, őrlését. Fontos, hogy az alsó és felső fogsor őrlőfogai megfelelően illeszkedjenek, különben a rágás nehézzé, akár fájdalmassá is válhat. Minden fognegyedben három nagyőrlőt találunk – kivéve, ha hiányzik a bölcsességfogunk, akkor csak kettőt.
A nyál szerepe az emésztésben
Rágás közben a nyálmirigyek aktív nyáltermelésbe kezdenek, hogy segítsék az elfogyasztott étel felőrlését, megemésztését, de szükség van rá a méreganyagok kiválasztásában, a vírusok és baktériumok elleni védekezésben is. Egy átlagos ember naponta 1000-1500 ml nyálat termel, melynek 99,5 százaléka víz. Fontos, hogy napi folyadékbevitelünk megfelelő legyen, különben a szájüreg kiszárad és nem termelődik elég nyál.
Előfordulhat, hogy valamilyen gyógyszeres kezelés, sugárterápia, autoimmun betegség (Sjögren szindróma) okoz szájszárazságot, ez esetben érdemes alaposabb orvosi kivizsgálást végeztetnünk illetve javasolt áttérni speciális, szájszárazság kezelésére alkalmas szájápolási szerekre.
A nyál termelését nyálmirigyeink végzik, melyek közül a legfontosabbak a fültőmirigy, az állkapocs alatti (submandibularis) mirigy és a nyelv alatti (sublingualis) mirigy.
– Fültőmirigy: a legnagyobb szájüregi nyálmirigy, az arc belső felén, az állkapocs mögötti területen helyezkedik el. Segíti a rágást és a nyelést.
– Állkapocs alatti nyálmirigy: az alsó állcsont alatt elhelyezkedő mirigyek, szerepük az amiláz nevű enzimek termelése, melyek segítenek a keményítők lebontásában, de szintén ezek a mirigyek a felelősek a torok megfelelő síkosításáért is.
– Nyelv alatti nyálmirigy: a nyelv alatt található mirigyek végzik a mucin nevű anyag termelését, ami hozzájárul a megfelelő mennyiségű nyál előállításához. A legtöbb nyálat ébrenlét közben termeljük, alvás közben lelassul a folyamat, éppen ezért éjszaka elszaporodhatnak a baktériumok a szájüregben, kellemetlen reggeli leheletet okozva.
A nyelv alatti mirigyek felelősek továbbá az elfogyasztott ételek megfelelő nedvesítéséért, ami elengedhetetlen a könnyű nyeléshez. Megfelelő nyáltermelés hiányában szájszárazság alakul ki, a nyelés nehézzé válik, így megnő a fulladás, félrenyelés veszélye.
A fogazat egészségének szerepe az emésztésben
Fájó, gyulladt, hiányos vagy rendezetlen fogazattal sokkal nehezebb megfelelően étkezni és emészteni.
Rágás közben elengedhetetlen, hogy megfelelően illeszkedjen az alsó és felső fogsor egymáshoz. Ha fogazatunk rendezett, az alsó őrlőfogak kiemelkedő csücskei tökéletesen illeszkednek a felső fogsor őrlőfogainak mély barázdáihoz. Ha harapásunk nem megfelelő, gyakran ráharaphatunk a nyelvünkre vagy az arcunk belső felére.
Harapási rendellenességről akkor beszélhetünk, ha az alsó és felső fogsor illeszkedése nem megfelelő. Harapási rendellenesség kialakulhat ujjszopás, cumizás, nyelvlökés vagy nyelvszopás miatt, bizonyos esetekben örökletes rendellenességeket is megfigyelhetünk, de később egy nem megfelelően illeszkedő fogpótlás, fogtömés vagy egy hiányzó fog is tönkreteheti egészséges harapásunkat.
Harapási rendellenességek mellett nem tudjuk megfelelő hatékonysággal elharapni és megrágni az ételeket, így nehézzé válik a nyelés, ráadásul az ételek megemésztése is sokkal nehezebb szervezetünk számára, melynek következtében emésztési panaszok (székrekedés, puffadás, aranyér, stb.) is gyakran kialakulnak.
Ha valaki nem képes megfelelően rágni, akkor hajlamos kerülni a rostokban gazdag ételek fogyasztását, ami vitaminhiányos állapotok kialakulásához is vezethet. Kutatásokból az is kiderült, hogy azok, akik teljes vagy részleges foghiánytól szenvednek, sokkal gyakrabban szednek emésztést segítő gyógyszereket, mint azok, akik megfelelően képesek megrágni az elfogyasztott ételeket.
Ahhoz tehát, hogy emésztésünk megfelelő egyensúlyáról gondoskodhassunk, először érdemes fogazatunk egészségére gondolni, hiszen a szájüreg az első terület, ahol az ételek előemésztése, rágása történik.