Ha követnéd a divatot: mosolyogj!

Amióta az utóbbi években egyre több szó esik a helyes száj-és fogápolásról, divat lett a hibátlan fogsor és a tökéletes mosoly – másképp nézünk egymásra.

ELBIZONYTALANÍT A TÚL SOK OKOSSÁG?

Azzal a dicséretes és hasznos információáradattal, amit a fogápolás fontosságáról naponta hallunk, olvashatunk, bizonyára sokakat sikerült végre rávenni a rendszeres fogmosásra. De az is igaz, hogy sokakat el is bizonytalanít a rengeteg tudnivaló. Már-már úgy érezzük olykor, hogy a napi minimum kétszeri fogmosás, amiről eddig azt gondoltuk, nem kell hozzá két diploma – mégsem sikerül nekünk úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva, azaz hibátlanul.

Régen, gyerekkorunkban is sokat hallottuk, hogy egy tisztességes fogmosásnak legalább 3 percet kell szentelnünk, de valljuk be őszintén: ez még felnőtt fejjel is végtelenül hosszú időnek tűnik, és már a felénél úgy érezzük, egy örökkévalóság óta sikálunk. Ráadásul reggel gyakran az álmosság és/vagy a késés miatti rohanás, este az álmosság és/vagy a lustaság akadályoz meg abban, hogy maradéktalanul teljesítsünk.

 

Szinte naponta szembesülünk újabb és újabb száj- és fogápolási csodaszerekkel, eszközökkel, fogselymekkel, tisztítókkal, fogkrémekkel és fogkefékkel, amik mind többet és jobban tudnak az előzőnél. Kérdések sora merül fel bennünk, amikor beszerző körútra indulunk: vajon melyik a tökéletes fogkefe számomra? Nem dörzsölöm-e túl erősen az ínyemet és fogaimat? Nem vagyok-e túl gyengéd, netán túl szigorú a lepedékkel és baktériumokkal borított fogaimhoz egy kelleténél kisebb, nagyobb, puhább, keményebb stb. fogkefével? Tényleg képtelenség egy abszolút tudományos, évtizedes kutatásokkal és fejlesztésekkel előállított, mégis egyszerű fogkefének látszó fogkefével tisztára mosni a fogaimat? Ilyen és még sok ehhez hasonló dilemma mellett nemcsak tanácstalanná válunk, de lassanként az önbizalmunk is csorbát szenved, ha netán korábban lett volna…

KEZEKET A SZÁJ ELÉ? DEHOGY!

Amikor a rengeteg ember körülöttünk úgy mosolyodik vagy neveti el magát, hogy azonnal, önkéntelenül a szája elé kapja a kezét, már-már hajlamosak vagyunk komfortosabban érezni magunkat: lám, ő is szégyelli a kicsit kócos, kicsit szabálytalan, nem feltétlenül vakító fehéren ragyogó fogait! Biztosan ő is úgy érzi, nem mosott elég szakszerűen fogat, netán minden igyekezete ellenére nem elég friss a lehelete. Aztán amikor igazi, leplezetlen, őszinte mosoly ragyogja be az arcát valakinek, rácsodálkozunk, és önkéntelenül ugyanúgy mosolygunk vissza: elfeledkezve arról, hogy nem vagyunk hibátlanok, viszont szívből mosolyogni az egyik legjobb érzés a világon. Sokszor, sokakra, az egész világra.

BÚJJ EGY FRISS MOSOLYBA!

Annak biztos tudatában, hogy egy gondosan megválasztott, tisztességes fogkefével, minőségi fogkrémmel, fogselyemmel, fogköz-tisztítóval a szükséges idő alatt megtisztítottuk a fogainkat, szánkat – kapjunk magunkra egy friss, egészséges, őszinte mosolyt, bármilyen öltözékhez, nélkülözhetetlen kiegészítőként.

Ha úgy érezzük, frusztrál bennünket a mások tökéletes, hibátlan, vakítóan fehér fogsort villantó mosolya, hát tegyünk érte, hogy a miénk is hasonló legyen! Ennek alapja kétszer három odafigyeléssel töltött perc, amit a becsületes és alapos fogmosásra fordítunk – minden nap. Ez a napi hat perc már elegendő lehet ahhoz, hogy megelőzzük a közismert fogromboló kellemetlenségeket, ráadásul ez az idő nevetséges töredéke annak, amit a fogorvosi váróban és a kezelő székben tölthetünk, ha elblicceljük.

FOGORVOS, AMIKOR NEM FÁJ?

Bizony. Akkor csak igazán. A félévenkénti, néhány perces ellenőrzés, karbantartás sok későbbi kellemetlenséget megelőz, ráadásul visszaadhatja azt az önbizalmat, amit a sok, korábban írt tépelődés alaposan megnyirbált bennünk. Amikor a fogorvos azzal enged utunkra, hogy minden rendben, és megdicsér, hiszen a gondos, folyamatos fogápolás igenis meglátszik – kifelé menet valószínűleg már húzódik is a szánk a fülünk irányába. Felszabadultan, őszintén, boldogan. És eszünkbe sem jut majd, hogy a szánk elé kéne kapni a kezünket – eltakarva a legdivatosabb viseletet, az egészséges mosolyunkat.

A fogmosásra, annak szakszerűségére és megfelelő eszközeire pedig nem szabad rágörcsölni: megbízható (nem egyenlő a legfelkapottabb, legismertebb, legdrágább, a tévében legtöbbször látott) gondosan összeválogatott termékekkel, következetes rendszerességgel, hibátlan fogmosási technikával nem nyúlhatunk mellé. Feltéve, ha a rengeteg információból kiszűrjük a nekünk szólót, a számunkra leghasznosabbat. És mosolyogva alkalmazzuk is.

TANULSÁG KICSIKNEK, NAGYOKNAK

Mindent összevetve a fogmosás nem ördöngösség, és nem is sportteljesítmény: nem stopperórával kell mérni a ráfordított időt. Hiszen a lényeg, hogy megtanuljuk, hogyan kell minden egyes fogat, fogfelszínt alaposan, lelkiismeretesen megtisztítani. Van, akinél ez két percet vesz igénybe, van, akinél ötöt – de ha nem az órát nézzük, hanem a gyorsan rutinná váló, megfelelő technikát alkalmazzuk, és fogmosáskor erre figyelünk, észre sem vesszük az idő múlását. Néhány perc tudatos összpontosítás pedig a fogaink egészsége érdekében épp oly nélkülözhetetlen, mint amilyen kiváló koncentrációs gyakorlat az egész nap ezerfelé kalandozni kénytelen agyunk számára.

(X)