Fogak közötti rés – Diastema

Kevés fogászati rendellenességből lesz szexepil, de a metszőfogak közötti rés vagy foghíj régóta az egyik legvonzóbb szabálytalanság a divatban. Madonna, Georgia May Jagger vagy Vanessa Paradis mind ikonikus mosolyukkal lettek világsztárok és nem is kívánják szabályossá tenni mosolyukat. A diastema (diasztéma) bizonyos esetekben teljesen ártalmatlan fogászait jelenség, ám vannak helyzetek, amikor mindenképp kezelést kíván.

Diasztéma, a fogak közötti rés

Diasztémáról akkor beszélünk, hogy ha két fog között túlságosan nagy rés tátong. Leggyakrabban a két felső metszőfog között jelentkezik (sok esetben örökletesen), de előfordulhat oldalsó vagy hátsó fogak között is, az alsó és a felső állcsontban egyaránt.

Amennyiben a diasztéma a két felső metszőfog közötti területen mutatkozik (diastema medianum), úgy inkább csak esztétikai problémáról beszélünk, azonban ha a rágásban részt vevő hátsó vagy oldalsó fogak között tátong rés, akkor már veszélybe kerül a megfelelő rágás illetve fogászati panaszok is kialakulhatnak a foghíj következtében.

Statisztikák szerint a gyermekek 97%-ánál tapasztalható kisebb vagy nagyobb diasztéma a fogváltás utáni időszakban, ezek azonban természetesen megjelenő rések, melyek normál esetben maguktól záródnak.

A diasztéma kialakulásának oka

Míg torlódott fogak akkor alakulnak ki, ha az állcsontban kevés a hely a fogak számára, addig a diasztéma pont az ellenkező esetben jelentkezik – akkor, ha túl sok a hely az állcsontban, ám a fogak kisebb méretűek vagy hiányosak és nem töltik ki megfelelően a területet.

A felső metszőfogak között jelentkező hézag oka legtöbbször örökletes eltérés, valamilyen fejlődési zavar vagy számfeletti fog a két nagymetsző között.

A felső ajak belső felétől az ínyig futó ajakfék lenövése is eltávolíthatja egymástól a két felső metszőfogunkat, ami azonban már gyermekkorban kiszűrhető és hatékonyan orvosolható.

Sajnos nem csak genetikai tényezők játszhatnak szerepet a fogak egymástól való eltávolodásában: az ujjszopás vagy a nyelvlökés (helytelen nyelési technika: nyeléskor a nyelv nem a szájpadlásnak feszül, hanem nekilökődik az elülső fogaknak) is elősegíthetik a fogak előreállását vagy diasztéma kialakulását.

Amikor nem a felső metszőfogak, hanem az oldalsó/hátsó fogak körül alakul ki foghíj, annak szintén több oka lehet: előfordulhat, hogy a fogak kisebbek, mint az állkapocs, de lehet, hogy csontveszteség vagy egy hiányzó fog miatt jelentkezik rés a fogak között.

A diasztéma szájüregi következményei

Amennyiben öröklődés miatt kizárólag a felső metszőfogak között jelentkezik diasztéma, úgy általában esztétikai problémáról beszélünk. Mivel a fogak tisztán tartása nem akadályozott, így a szájüregi betegségek sem jelentkeznek sűrűbben kizárólag a foghíj miatt.

Abban az esetben azonban, ha valamilyen rossz szokás (ujjszopás vagy nyelvlökés) miatt alakul ki rés a fogak között, akkor már több fogászati panasszal kell számolnunk. Gyakran jelentkezik ínygyulladás az érintett területen, sőt a normál beszéd és a légzés is akadályokba ütközik, így sűrűn fordul elő beszédhiba (selypítés) vagy szájlégzés, melynek egyenes következménye a szájüreg gyakori kiszáradása, az ajkak kicserepedése.

Ha csontveszteség vagy valamelyik fog elvesztése miatt alakul ki diasztéma, úgy szintén számolnunk kell bizonyos fogászati megbetegedésekkel. A csontveszteség vagy fogkő felhalmozódás miatt eltávolodó fogak az ínygyulladás kezelése vagy a fogkő eltávolítása után sem állnak vissza eredeti formájukba, kisebb-nagyobb hézaggal a továbbiakban mindenképp számolnunk kell.

Amennyiben hiányzó fog okozza a foghíjat, úgy a szomszédos fogak bedőlésére (a szomszédos fogak idővel megdőlnek a hiány irányába) illetve a hiányzó foggal szemben lévő állcsontban elhelyezkedő, ún. antagonista fog elmozdulására is számíthatunk.

A fogak megdőlése már nem teszi lehetővé a megfelelő szájápolást, így gyakran ínygyulladás, fogszuvasodás alakul ki az érintett területeken. Ráadásul egyetlen fog elvesztése miatt veszélybe kerület 2-3 fogunk egészsége és esztétikája is, persze csak akkor, ha nem gondoskodunk időben a hiány pótlásáról.

A diasztéma kezelése

Noha a diasztéma bármely életkorban orvosolható probléma, természetesen minél előbb fordulunk szakemberhez, annál gyorsabb és hatékonyabb a kezelés.

A gyermekkorban felismert diasztéma könnyedén orvosolható fogszabályzó készülékkel, a panaszok súlyosságától függően kivehető vagy rögzített fogszabályzóval.

Nagyon fontos, hogy gyermekünkkel az 1. életévét követően folyamatosan látogassuk a fogászatot, ahol a tejfogak, majd a maradó fogak pozíciójából a szakorvos előre láthatja a jövőben kezelendő panaszokat, így a beavatkozás a lehető leggyorsabb és leghatékonyabb lehet.

Amennyiben túlnőtt ajakfék okozza a felső metszőfogak között jelentkező rést, úgy egy fájdalommentes sebészi beavatkozással a kezelőorvos eltávolítja az ajakféket, s a gyógyulás után kezdődhet meg a fogak korrigálása vagy a fogszabályozás.

Az akár felnőttkorban végzett fogszabályozás mellett koronával vagy fogászati héjakkal is helyreállítható a két fog között jelentkező hézag, sőt előfordul, hogy esztétikus tömőanyaggal orvosunk egyetlen alkalommal változtathat annyit a fogak formáján, hogy a rés tökéletesen eltűnjön.

Ha fogveszteség miatt alakult ki hézag a fogaink között, úgy mindenképp pótolnunk kell az elvesztett fogat/fogakat. Erre napjainkban a legmodernebb eljárás a műgyökér beültetés vagy implantáció, mellyel úgy pótolhatunk akár egyetlen elvesztett fogat, hogy a szomszédos fogakhoz egyáltalán nem kell hozzányúlni.

Híd felhelyezésével szintén megszüntethető a fogak közötti rés, csak ebben az esetben a foghíj melletti szomszédos fogakat vissza kell csiszolni, így egyetlen fog pótlásához két másik fogunk egészségét is kockára tesszük.

A diasztéma megelőzése

Amennyiben öröklött problémáról van szó, megelőzni nyilvánvalóan nem tudjuk a diasztémát, viszont a korai felismerés és beavatkozás meggyorsíthatja a kezelés időtartamát.

Ahhoz, hogy gyermekeinknél ne alakuljon ki diasztéma, folyamatosan figyeljük, nincs-e valamilyen rossz szokásuk (nyelvlökés vagy ujjszopás) illetve konzultáljunk rendszeresen gyermekfogászati szakemberrel.

Ha fogaink elvesztésének megakadályozása a feladat, mindenképp a megelőzésre kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni. A korai szakaszában felismert fogszuvasodás, az idejében elvégzett kezelések mind megnövelik fogaink élettartamát, a rendszeres fogorvosi ellenőrzések pedig elősegítik a fogtömések, fogpótlások tartósságát és az újbóli problémák megelőzését.