Kilépés a tartalomba 
A svéd Umeå Egyetem kutatói a fogszuvasodást okozó Streptococcus mutans baktérium erősen fertőző típusait és azok adhezív (tapadási) tulajdonságait vizsgálva új felfedezésre tettek szert, ami hozzájárulhat a fogszuvasodás korai diagnózisához és a kezelés eredményességének javításához is.
Az EBioMedicine szaklapban publikált tanulmányhoz öt éven keresztül 390 gyermeket vizsgáltak, akik a tanulmány kezdetekor mind 12 évesek voltak. Először nyálmintát vettek a fiataloktól, majd izolálták a benne található baktériumláncokat, ezt követően pedig a szájüregükben élő Streptococcus mutans faj alapján alapján különböző kockázati csoportokba sorolták a részvevőket.
Öt év elteltével a szakértők arra voltak kíváncsiak, vajon milyen mértékű fogszuvasodás alakult ki a gyermekek szájüregében, s ez mutat-e összefüggést a mintákból nyert baktériumok jellemzőivel.
Az emberi szájüregben élő baktériumok közül főként a Streptococcus mutans faj okolható a fogszuvasodás kialakulásáért. Biokémiai vizsgálatok révén a svéd kutatók a begyűjtött nyálmintáknak köszönhetően új kapcsolatot találtak a szájüregben található „SpaP B” és „Cnm” adhezív fehérjék, s azok a nyálhoz valamint a „DMBT1” nevű fehérjéhez való kötődésük között.
Igazolódott, hogy az említett fehérjék erősebb tapadási képessége fokozottabb mértékű fogszuvasodást eredményezett az ötéves időtartam alatt. Az előzetesen begyűjtött adatok alapján egyértelműen bizonyítható, hogy a magasabb kockázati csoportba sorolt gyerekek szájüregében élő S.mutans fajok fertőzőbbek és adhezív tulajdonságaik révén agresszívebbek és jobb túlélők is.
„A fogszuvasodás életmódból adódó állapot, melyet gyakran az étkezési szokások és a rossz szájhigiéné miatt elsavasodott szájüreg okoz. A csökkenő pH érték károsítja a fogzománcot, továbbá hozzájárul a savtermelő baktériumok, így például a Streptococcus mutans terjedéséhez” – mondja Nicklas Strömberg professzor, az egyetem Kariológiai Tanszékének vezetője, a tanulmány szerzője.
Strömberg professzor szerint egy jelenleg publikálásra váró tanulmányban csapatával azt is bebizonyították, hogy egyes, magas kockázati csoportba sorolt gyermekeknél a nyálban található receptorok genetikailag hibásak, mely gének egyébként összefüggésben vannak az autoimmun betegségek kialakulásával is.
Mindennek ellenére a professzor hozzátette: „Fontos hangsúlyozni, hogy a fogszuvasodás kialakulása erősen befolyásolható táplálkozási és szájhigiénés szokásokkal még az alacsony kockázatú csoportoknál is.”
Jóllehet, genetikánk hatással van a szájüregünk baktériumállományára, azonban étkezési és szájápolási szokásainkkal javíthatunk és ronthatunk is adottságainkon.