Ahhoz, hogy nagy hatékonysággal megelőzhessük a fog- és ínybetegségek kialakulását, nem elegendő naponta kétszer megmosni a fogainkat, hiszen így a fogközeinkben még mindig számos lerakódás, baktérium maradhat. A napi fogköztisztítás egyre többek életében válik rutinná, ám felmerülhet a kérdés: elegendő-e csak fogselymet vagy csak fogköztisztító kefét használni?
MIRE JÓ A FOGKÖZTISZTÍTÁS?
Bár való igaz, hogy a napi kétszeri fogmosással igen sokat tehetünk fogunk és ínyünk egészségéért, az igazság sajnos az, hogy ilyenkor még csak fél munkát végzünk.
Tömérdek fogászati probléma (fogszuvasodás, ínybetegség, fogkőképződés) bizony a fogközök területéről indul, hiszen ezek az apró rések észrevétlenek maradnak, még akkor is, ha rendszeresen vizsgáljuk otthon a fogazatunkat.
Szakember segítsége nélkül nagyon nehéz idejében észrevenni, ha fogközeink területén alakul ki valamilyen elváltozás, és ez nem csak az eredeti fogainkra vonatkozik: a koronák, hidak, implantátumok, fogszabályzók körüli területek ápolása legalább ennyire fontos.
Fogainknak összesen öt felszíne van, ebből kettő érintkezésben áll más fogakkal, ezek a fogközök. Ha ötből kettőt tisztítás nélkül hagyunk, akkor fogfelszíneink 40%-ának nem gondoskodtunk a tisztaságáról.
MIVEL TARTSUK TISZTÁN A FOGKÖZÖKET?
A fogközök tisztán tartása legalább olyan hangsúlyos szájápolási teendő, mint a fogmosás. A fogaink közötti területek tisztítására többféle szájápolási eszközt használhatunk, így fogköztisztító kefét, fogselymet és szájzuhanyt is.
Minden fogköztisztító módszernek megvan a maga előnye és hátránya, mindenkinek más áll kézre, épp ezért nehéz általános tanácsot adni, hogy mit használjunk.
Érdemes kísérletezgetni, próbáljunk ki fogselymet, interdentális fogkefét és szájzuhanyt is, az évek és a fogászati panaszaink csökkenésének üteméből látni fogjuk, hogy melyik módszer a leghatásosabb esetünkben.
A FOGKÖZTISZTÍTÓ KEFE
Az interdentális fogkefét úgy tervezték, hogy ne csak kimozgassa fogközeinkből a lerakódott ételmaradékokat, hanem hogy a sörték magukba is gyűjtsék azokat, így biztosak lehetünk benne, hogy a lepedék kikerült fogközeinkből, nem pedig arrébb toltuk vagy az íny alá juttattuk.
A fogköztisztító kefék másik nagy előnye a méretválaszték, hiszen elől, a front fogak területén a többségnek jóval zártabbak a fogközei, mint hátul, az őrlőfogak környékén.
Eltérő szélességű fogközeinkhez más és más méretű fogköztisztítót kell használnunk, ezzel nem csak a széles fogközök kitöltését, hanem a szűk fogközök akadálytalan elérését is garantálhatjuk.
MIÉRT HASZNÁLJUNK FOGSELYMET A FOGKÖZTISZTÍTÓ KEFE MELLETT?
Az interdentális fogkefét mindig az íny vonalához közelebb eső területen vezetjük be fogközeinkbe, majd vízszintes irányú ki-be mozgatással gyűjtjük a sörték közé a lerakódásokat.
Függőleges irányú mozgatásra a legtöbb esetben nincsen lehetőségünk, mert fogközeink az ínyhez közelebb eső részen tágabbak, míg a másik végén zártabbak, így függőleges irányban nem tudjuk végighúzni a fogközkefét.
Felmerül azonban a kérdés, hogy akkor a fogközök ezen zárt részét, ahol két fog a lehető legszorosabban találkozik (ún. kontaktpontok), mivel tudjuk megfelelően tisztán tartani? A válasz nem más, mint a jó öreg fogselyem.
Bár a fogköztisztító kefék jóval több lepedéket távolítanak el fogközeinkből, mint a fogselymek, mégis érdemes időnként a fogselymünk után nyúlni, főleg a front fogak szűk fogközeinek tisztításánál vagy torlódott fogak esetében.
A legfontosabb persze az, hogy fogainkat napi rendszerességgel megóvjuk a szájüregi betegségek kialakulásától, ezzel ugyanis nem csak a mosolyunk lesz szebb, hanem egészségesebbé, magabiztosabbá válunk.