Kilépés a tartalomba 
Sajnos a savas kémhatású gyümölcslevek, gyümölcsitalok és szénsavas üdítők fogyasztása napjainkban igen népszerű, főként azok alacsony ára és könnyű hozzáférhetősége miatt. A brazil Santa Catarina Állami Egyetem kutatói klinikai vizsgálatukban a szőlőlé és a narancslé kémiai karakterisztikáját hasonlította össze, megvizsgálva azok fogakra gyakorolt erozív hatását, ami a fogzománc szerkezetének meggyengüléséhez és a zománcréteg kopásához vezet.
A Euorpean Archives of Pediatric Dentistry gyermekgyógyászati folyóiratban publikált vizsgálati anyaghoz öt különböző típusú szőlőlevet és narancslevet elemeztek, megvizsgálva azok pH értékét, titrálható savasságát, kalcium-, foszfát- és fluoridkoncentrációját. A negatív és pozitív kontrollcsoporthoz desztillált vizet és kólát használtak.
Tizenkét, szarvasmarháktól származó fogzománc mintát mártottak a gyümölcslevekbe 10 percre, 37 °C-on, naponta három alkalommal, összesen 7 napon keresztül. Az üdítőitalok erozív tulajdonságának meghatározásához mikro-keménység mérést használtak illetve vizsgálták a fogzománc szerkezeti veszteségét.
Az eredmények szerint a poralapú szőlőlé a legalacsonyabb pH értékű (így a legsavasabb), míg a tiszta szőlőlé rendelkezik a legmagasabb titrálható savassággal. A friss narancslé és a szója-alapú szőlőlé tartalmazza a legkevesebb kalciumot és foszfátot.
Az összes vizsgálati ital közül a poralapú narancslé okozza a fogfelszín mikro-keménységének legnagyobb mértékű csökkenését, míg a a fogzománc szerkezetét a koncentrátumból előállított szőlőlé károsítja a leginkább.
Mindent összevetve kijelenthető, hogy az összes vizsgált gyümölcslé fogerózióhoz vezet. A szőlőlevek zománckárosító hatása erősebb, mint a narancsleveké. A tiszta, poralapú és koncentrátumból készülő szőlőlevek ugyanakkora károsodást idéztek elő a fogzománc szerkezetében, mint a kóla.
Az üdítőitalok erozív tulajdonsága statisztikailag összefüggést mutat azok pH értékével, titrálható savasságával, illetve kalcium-, foszfát- és fluoridkoncentrációjával.