Kilépés a tartalomba 
A fogágybetegség sajnos sokakat érintő szájüregi megbetegedés, ami a lágyszövetek és a csontállomány pusztulásához, a fogak kilazulásához majd elvesztéséhez vezethet. Az már régóta ismeretes, hogy a betegség kialakulásának hátterében legtöbbször bakteriális folyamatok állnak, azonban egy új megfigyelés szerint a szervezetünk hírvivőiként ismert RNS molekulák is igen fontos szerephez jutnak a folyamatban.
A Journal for Dental Research kutatási szaklapban közzétett tanulmány szerint RNS molekuláink meghatározó szerepet játszanak a szájüregben élő hasznos és kártékony baktériumok mennyiségének szabályozásában.
A tanulmány szerzői, Dr. David Wong professzor, a Kaliforniai Egyetem társdékánja és Dr. Wenyuan Shi, a Forsyth Intézet vezérigazgatója arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon RNS-eink képesek-e kommunikálni a szájüregben élő ártalmas (betegségeket okozó) baktériumokkal.
Az RNS-ek hírvivőként viselkednek – sejten belül egyik helyről a másikra szállítják a DNS-eink utasításait. A nem kódoló, kis RNS molekulák (sRNS) szabályozzák génjeinket, az sRNS-ek új osztája, a tsRNS-ek pedig az sRNS-ek szállításáért felelősek. A tsRNS-ek az emberi szervezet testnedveiben, így a vérben, a könnyben és a nyálban találhatók meg.
A kutatócsoport nyálban található sRNS-ek elemzését követően megállapította, hogy sok közülük olyan szekvenciákkal kapcsolódik a tsRNS-ekhez, melyek illeszkednek néhány Gram-negatív szájüregi baktérium részleges átvitelű RNS szekvenciáihoz.
Ezek a nyálban található tsRNS-ek potenciálisan hatással lehetnek a bakteriális tRNS-ekre, melyek olyan RNS molekulák, melyek segítenek az RNS szekvenciák fehérjévé való dekódolásában, ami nélkülözhetetlen a bakteriális szaporodáshoz.
A hipotézis teszteléséhez a Fusobacterium nucleatum (F. nucleatum) nevű baktériumot használták, ami a fogágybetegség kialakulásáért felelős.
A kutatócsoport bebizonyította, hogy a gazdasejtek úgy reagálnak az F. nucleatum jelenlétére, hogy specifikus tsRNS-eket bocsátanak ki olyan szekvenciával, ami megegyezik az F. nucleatum tRNS-ével. Ezek a kibocsátott tsRNS-ek megakadályozzák az F. nucleatum elszaporodását, viszont nincsenek hatással a Gram-pozitív szájüregi baktériumokra, így a Streptococcus mitis-re sem, ami jól reagál az antibiotikumokra.
“Ez a tanulmány alátámasztja, hogy egyértelmű kommunikációs csatorna van az RNS hírvivők és a szájüregben élő baktériumok között” – mondja Wong professzor. “Ráadásként azt is bebizonyítottuk, hogy ezek a hírvivő anyagok fontos szerepet játszanak a baktériumok és hordozóik közötti interakciók közvetítésében.”
A tanulmány másik jelentős felfedezése az volt, hogy a tRNS baktériumszekvenciák nagyon nagy hasonlóságot mutatnak az antibiotikumoknak ellenálló Gram-negatív baktériumok nyálban található tsRNS-eivel. Mindez közelebb vihet minket a szájüregi baktériumok elszapordása, az antibiotikum rezisztencia és a szájüregi betegségek mögött húzódó mechanizmusok megértéséhez.
A sokakat érintő fogágybetegség kialakulásának kulcsmomentuma a Gram-pozitív baktériumok Gram-negatívvá válása, melyet ha sikerül jobban megértenünk, talán visszafordíthatjuk a folyamatot vagy akár el is pusztíthatjuk a Gram-negatív baktériumokat.