A nyálmirigy megbetegedései – okok, kezelés

Azáltal, hogy a szájüregünkben megfelelő mennyiségű nyál termelődik, nem csak az emésztésünk válik optimálissá, de a fogaink egészsége mellett komfortérzetünk is megfelelő lesz. Vannak azonban esetek, amikor a nyálmirigyek valamilyen rendellenesség következtében megbetegszenek, ilyenkor nem csak a szájüreg kiszáradásával, de nyelési nehézségekkel, lázzal, fájdalommal, vagy kellemetlen ízérzettel is találkozhatunk.

Egy nap alatt szervezetünk kb. 1-1,5 liter nyálat termel, melynek 99%-a víz, a maradék 1%-a szárazanyagokból (ásványi anyagok, organikus anyagok) áll, pH értéke pedig lúgos (jellemzően pH 6,4-7,0 között).

Hogyan betegedhet meg a nyálmirigy?

A szájban, nyakon és a torokban több száz nyálmirigy biztosítja szájüregünk megfelelő nedvesítését. Három fő nyálmirigyet különítünk el: a fültőmirigyeket az arc két oldalán, az állkapocs alatti nyálmirigyeket a szájfenéken és a nyelv alatti mirigyeket, melyek a nyelv alatt közvetlenül helyezkednek el.
Előfordul, hogy a mirigyeket közvetlen megbetegedés éri (pl. ciszta, daganat, nyálkő), máskor azonban vírusok vagy autoimmun betegség következtében borul fel a nyálmirigyek normál működése. A leggyakoribb esetek a következők:

Nyálkő

Nyálkő jellemzően az állkapocs alatti mirigyekben képződhet, gyulladás és duzzanat általában akkor jelentkezik, ha a kő elakad a nyálmirigy vezetékben – ilyenkor a nyál útját állja, így szájszárazsággal is számolhatunk. Tünete legtöbbször a duzzadt nyálmirigy, a görcsös fájdalom, a száraz szájüreg.

Fertőzések

Az olyan vírusos megbetegedések, mint a mumpsz, a HIV vírus vagy az influenza szintén okozhatják a nyálmirigyek duzzanatát. A mumpszos betegek 30-40 százalékánál fordul elő fültőmirigy duzzanat, ami az arc mindkét oldalát érinti.

Ciszta, tumor

Ciszták jellemzően valamilyen sérülés, vírusos fertőzés, tumor vagy nyálkő miatti elzáródás következtében fejlődnek ki. Előfordulhat olyan veleszületett rendellenesség is, amikor a fültőmirigyben a születéstől ciszták találhatók, akadályozva a beszédet, evést.
Léteznek olyan jóindulatú és rosszindulatú daganatok, melyek szintén a fültőmirigyet érintik a leggyakrabban.

Sjögren-szindróma

A Sjögren-szindróma olyan autoimmun betegség, melynek következtében az immunrendszer támadást indít a nyál – és más nedvességtermelő mirigyek ellen, így nem csak a száj, de a szem is kiszárad. A betegek kb. felénél tapasztalható kétoldali nyálmirigy duzzanat is, ám ez az esetek többségében nem jár fájdalommal.

Hogyan kezelhető a nyálmirigy megbetegedése?

A kezelés minden esetben a kiváltó októl függ. Ha vírusos, bakteriális megbetegedés okozza a gyulladást, akkor antibiotikumokkal kezelhető a probléma.

Ha valamilyen fizikai akadály, például nyálkő áll a nyál útjába, akkor meleg borogatással, vagy más nyálképző praktikákkal (például rágógumi, savanyú cukorka) megnövelhető a nyáltermelés – szerencsés esetben így magától kimozdulnak a kövek, s visszaállhat a mirigy normál működése. Ennél komolyabb esetben sebészi úton is eltávolítható az elzáródást okozó kő, vagy vele együtt az érintett mirigy egy része is.

Jóindulatú daganatok sugárkezeléssel, rosszindulatú daganatok kemoterápiával és sugárkezeléssel orvosolhatók. Komolyabb esetekben szükség lehet a daganatos mirigy sebészi eltávolítása, ahogy a ciszták esetében is.